Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

100 A nemzetgyűlés 315. ülése 1924, ték ezt a parasztlegényt. (Mozgás. — Rupert Re­zső: Szerettem volna Szilágyi Dezső minister­sége alatt! ilyen tárgyalást látni! — Zaj. Fel­kiáltások: Halljuk! Halljuk! — Pikier Emil közbeszól.) Elnök: Pikier Emil és Rupert Rezső képvi­selő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni ! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! A szolnoki tárgyalás első napjától kezdve az utolsóig vé­gigimehetnék igy minden egyes tényen, hogy az elnök miként nem vette elő azokat az adato­kat, amelyek bizonyították a vádlottak bűnös­ségét. (Nagy Ernő: Ha tudtam volna, hogy ilyen gazember birák vannak, magam sem mentem volna biróság elé! — Zaj és mozgás. — Ulain Ferene: Hát talán egy rendreutasitást, elnök úr! Vagy talán ön is bérence ennek a bi­tang rendszernek? — Óriási zaj a Ház minden oldalán. Számos képviselő a terem közepére tódul.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést u,iból megnyitom. T. Nemzetgyűlés! A nagy zajban nem hal­lottam volt Nagy Ernő képviselő úrnak egy közbeszólását, amely a következőképen hang­zott: „Ha tudtam; volna, hogy ilyen gazember birák vannak, magam sem mentem volna biró­ság elé." Ezért a kifejezésért a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! (Helyeslés jobb felől és középen. — Nagy Ernő: Ez igaz, kérem.) Ulain; Ferenc 1 képviselő úr pedig a követ­kező közbeszólást tette: „Hát talán egy rendre­utasitást, elnök úr! Vagy talán ön is bérence ennek a bitang rendszernek'?" Miután a képviselő urat az ülés folyamán már rendre ütasitottaim volt s a képviselő úr­nak ez a kijelentése az elnöki tekintélyt mé­lyen sérti, kénytelen vagyok a t. nemzetgyűlés­nek a házszabályok 251. §-a alapján azt az in­dítványt tenni, hogy méltóztassék a képviselő urat az elnöki tekintélyt mélyen sértő ezen el­járása miatt a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Általános helyeslés.) Méltóztatnak ehhez a ja­vaslatomhoz hozzájárulni'? (Igen!) Akkor hatá­rozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Ulain Ferencz képviselő urat a mentelmi bi­zottsághoz utasítja. Kérem Fábián képviselő urat, méltóztas­sék beszédét folytatni! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Végtelenül sajnálom, hogy a ma itt mondott és. minden oldalról bizonyított beszédeimmel akaratlanul előidézője voltam', vagy vagyok, vagy leszek izgalmaknak. Be nekem az a véleményem, hogy e szerencsétlen ország érdekében kell, bogy leplezetlenül kerüljenek a nemzetgyűlés elé bizonyos dolgok, mert csupán a gennyes testrészek kioperálása teheti egészségessé en­nek a nemzetnek egészségtelen testét. Ulain Ferenc képviselő ur fenyegetéseitől sem ijedek meg. Amikor 1918-ban hazajöttem Magyaror­szágba és itt még senki sem ismerte akkor a kommün rettenetes veszedelmeit és én az orosz bolsevizmus ellen akkor még egyedül csinál­tam propagandát, szóban, Írásban, népgyűlésen és másutt, abban az időben is fenyegetésekben volt részem és mégis teljesítettéin kötelessége­méi, annak ellenére, hogy azután én voltam a kommün első letartóztatottja. Most is köte­lességemnek tartom rámutatni az ügyek alap­ján, amire mindenütt hivatkozni leszek bátbr, hbgv hogyan mennek tulaj dónk épen a dolgok. T. Nemzetgyűlés! Legutóbb a .budapesti törvényszéken a Fővárosi Operet+szinház * évi október hó 8-án, szerdán. ügyét tárgyalták, hosszú idő után, körülbelül két esztendő után a deliktum elkövetését szá­mítva, holott én itt a nemzetgyűlésen több al­kalommal vjoltam bátor interpellálni. Megál­lapítást nyert münden alkalommal, előzőleg ta­núvallomásokból és később is, hogy a Fővárosi Operettszínházban elkövetett merénylet, — amikor revolverrel belelőttek a nyilt terembe az Operettszinházban és künn emberek, nem­tudom, soroksári legények várták azokat, akik majd ki fognak tódulni, hogy 1 megverjék őket — hála Istennek, nagyobb szerencsétlenség nem történt —, az Ébredő Magyarok Egyesületének IX. kerületi fiókjában készítették elő. A Kovács-testvérek ügyében megállapítást nyert az, hogy bár ott is voltak eltussoló tö­rekvések, mert amikor a ministerelnök ur őexcelleneiájának utasítására letartóztatták a Kovács-testvéreket, a következő napon megje­lentek ott bizonyos személyek, akiknek inter­venciója következtében ezek a vádlottak sza­badlábra kerültek a ministerelnök ur tudtán kivül, hogy azután három nap múlva a minis­terelnök ur intervenciójára ismét letartóztas­sák őket. Azután megint kijöttek. Hogy mi­képen, arra majd utóbb kénytelen leszek rá­térni. A Kovács-tesvérek ügyében van egy irat, amelyből sokat megtudunk. Méltóztatnak em­lékezni, hogy volt egy olyan járásbirósági tár­gyalás, amelyen Héjjas Iván volt vádolva. Van az iratok közt egy meghívó, helyesebben egy parancs, amelyet az Ébredő Magyarok Egye­sülete adott ki és amelyben az ébredő bajtár­sak felhivattak arra, hogy ezen a tárgyaláson jelenjenek meg, valószínűleg nem azért, hogy a biróság pártatlan Ítélkezését jelenlétükkel előmozdítsák. Ugyanebben az ügyben megtörtént az, hogy mi a ministerelnök ur őexcelleneiájának meg­mondottuk, hogy van a budapesti kir. törvény­széken egy biró, aki állandóan az Ébredő Ma­gyarok Egyesületében látható, és hogy lehető­leg ne az bizassék meg a vizsgálat vezetésé­vel. Mégis nemcsak az bízatott meg a vizsgá­lat vezetésével, hanem egyszersmind ez a biró volt az, aki később — nem akarom részletesen kiteregetni ezt az ügyet, az igazságügyminis­ter ur talán lesz kegyes majd ennek az ügynek birósági aktáit fegyelmileg megvizsgáltatni — a terheől tanukat rávette, hogy vallomásukat vonják vissza. Megjegyzem, hogy ugyanaz a biró ur volt az, aki Dolovcsák kir. ügyész ur­nái — aki a Márffy-ügyben a vádhatóságot képviseli — eljárt, hogy a kir. ügyész ur a vád­hatóságot ne képviselje túlságos erélyesen. Amit mondok, azt természetesen mind bizonyi­tani tudom. (Beck Lajos: Súlyos dolog!) Rátérek most az Erzsébetvárosi Kör ügyére. Az igazságügyminister urat hivom fel tanu­ként arra vonatkozólag, hogy az igazságügy­minister ur által lefolytatott vizsgálat megál­lapította azt, hogy az Ébredő Magyarok Egye­sületének kiküldött ügyvédje megjelent a be­ismerésben levő vádlottaknál és azt mondotta nekik, hogy a főtárgyaláson mondják azt, hogy őket megverték és azért tettek beismerő vallo­mást, s hogy beismerő vallomásukat, amely többi vádlott társukat is terheli, vonják vissza. Én akkor interpelláltam, s az igazságügyminis­ter ur nekem azt a feleletet adta, hogy a vizs­gálat megállapitotta ennek valódiságát. Ugyancsak az Erzsébetvárosi Kör ellen el­követett merénylet eltussolásával kapcsolat­ban — mert hiszen most főképen a merényle­tek eltussolási módjairól beszélek —- megtör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom