Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-303
A nemzetgyűlés 303. ülése 1924. évi június hó 20-án, pénteken, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Az indeámításról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Szabó István (nagyatádi), Pesthy Pál, Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Bartos János jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett felszólalókat Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hébelt Ede ur jegyzi. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 483, 510) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Perlaki György jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Nagy r on sajnálom, hogy a javaslatot nem fogadhatom el. Nem szavazhatom meg pedig azért, mert a kormány iránt bizalommal nem viseltetem. A kormány iránt azért nem lehetek bizalommal, — itt ismét régi témámra térek vissza, elég sajnos és szomorú, hogy ismét a régi nótát kell elővennem, — mert a háborús vagyont ez a kormány még a mai napig sem adóztatta meg. (Kiss Menyhért: Miért 1 ?) Amikor a szanálásról volt itt a Házban szó, — amelynek nem akartunk útjába állani, a javaslatot nem obstruáltuk meg, pártunk csak egy szónokot állított, hogy lehetővé teg-yük a kormány szándékait és ne késleltessük a szanálás megkezdését, — akkor az igen t. ministerelnök ur megemlítette a háborús vagyonok megadóztatását is. Majd amikor a hősök megünnepléséről volt itt a Házban szó, amikor elhatároztuk, hogy május 31-ike lesz az a nap, amelyen a hősök emlékét megünnepeljük, akkor én felszólaltam és azt mondtam, hogy nem elég csak emlékszobrokat állitani a hősöknek, nem elég emléktáblákat az egyes falvakban a községházának vagy a templomoknak falába elhelyezni, hanern^ a hősök hátramaradt özvegyeiről, árváiról és a rokkantakról is gondoskodni kell. (Ugy van! balfelől.) Akkor az én felszólalásom sokaknak nem tetszett, azt gondolták egyesek ki is mondták, hogy ünneprontó vagyok. De legyen meggyőződve a t. Nemzetgyűlés, az az igazi ünneprontó, aki ilyen emlékmű leleplezéséhez odaNAPLO XXV. csőditi az ünnepeltek hozzátartozóit azzal, hogy a férjük, az apjuk vagy a fiuk emlékét örökítik meg, ugyanakkor elnézi, hogy _ ezek a hozzátartozók rongyosan és mezítláb jelennek ott meg. Ez alkalommal a ministerelnök ur is felszólalt s azt mondta: tessék a szanálási javaslatot megszavazni és akkor lesz gondoskodás a háborús vagyon megadóztatásáról. Én mindig csak Ígéretet kapok, de — nem tehetek róla — mindaddig, amig a nemzetgyűlésnek a nép bizalmából tagja vagyok és leszek, amig a kormány végre a cselekvés terére nem lép, amig a háborús vagyonokat meg nem adóztatja, én ezt a kérdést állandóan napirenden tartom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon és a balközépen.) Megvagyok győződve, hogy a nemzetgyűlés nagy többsége szintén igy gondolkozik, tehát nem akarok ebből pártcélokra babérokat szerezni, mert tudom, hogy ennek a Háznak nagyon sok tagja erősen kívánja, sőt követeli, hogy a háborús vagyonokat megadóztassák. Nem lehet sokáig nézni, hogy amig mi itt dikciózunk, szavalunk és követeljük a háborús, a mások vérehullásával szerzett vagyonok megadóztatását, akkor ezekkel a háborús gazdagokkal a törvényhatóságok termeiben, mint virilistákkal találkozunk, akik, nagyon természetesen, szívvel-lélekkel szolgálják azt a kormányt, amely nem mer hozzányúlni vagyonukhoz; ezek a háborús, konjunkturális nebántsvirágok benn ülnek a képviselőtestületekben és bizalmat szavaznak ennek a kormánynak, de bizonyos, hogy bizalmat szavaznának a szocialista kormánynak is, ha az volna most uralmon és nem nyúlna hozzá a vagyonukhoz. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon és a balközépen. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A földreformnál hozzányúltunk eléggé. — Kiss Menyhért: Láttuk a csepeli Weisz esetében! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ahhoz is hozzányúltak! — Pikier Emil: Ne középbirtokokat tessék csinálni! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem is csinálunk! — Pikier Emil: Magasházynak milyen birtokot csináltak? Magasházy ur is szegény ember? — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Középbirtokot nem lehet szegény embernek adni, azt meg kell fizetni.) Nehéz erről a témáról szenvedély nélkül és nem a felháborodás hangján szólani. Nem
