Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

A nemzetgyűlés 313. ülése 1924. De, t. Nemzetgyűlés, még egy másik része is van ennek a kérdésnek, (Halljuk! Halljuk!) amely talán inkább az érdeklődés előterében van, értem tudniillik azt a párbajlavinát, amelyre előbb cé­loztam. Ildomtalannak tartanám magam részéről, hogy az anyagnak, a teljes matériának nem is tökéle­tes ismeretében, a honvédelmi minister ur távol­létében és az ő megbízása nélkül érdemben ebben az ügyben nyilatkozzam. Amennyire azonban én látom a kérdés lényegét, ez ott van, hogy ennek a kihivási lavinának, vagy mondjuk, a lovagias ügyek e lavinájának alapja egy, a biróság előtt fekvő, ha jól tudom, rágalrnazási per. A bíróság­nak hosszú hónapokon keresztül, pláne most, a nyári törvénykezési szünet okán is, nem volt módja e fundamentális per letárgyalására. De épen ma reggel kaptam értesitést arról, hogy ennek a rágalrnazási pernek tárgyalása ki van tűzve (Helyeslés jobbfelől.), ugy hogy a független magyar biróság még ebben a hónapban döntést hoz benne. (Propper Sándor : Megint független !) Meg vagyok győződve arról, hogy az egész felépitmény, illetve az összes konzekvenciák, amelyek a még le nem tárgyalt perhez, mint lovagias függelék fűződnek, megoldást nyernek, vagy legalább is ez a nagy feszültség kioldódik. Mindenesetre igen sajnálatosnak tartom én is, hogy a sajtó olyan széles nyih 7 ánosságot enged épen ezekben az ügyekben az érdekelt feleknek ; hiszen hasábokon keresztül adatnak le nyilat­kozatok, amelyek valóban csak arra alkalmasak, hogy a helyzetet és a hangulatot kiélesitsék. T. Nemzetgyűlés ! Semmiféle különbség nincs katonatiszti és polgári becsület között; (Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) legfeljebb abban a tekin­tetben van különbség, hogyha katonatiszt valami­képen vét a becsület, a polgárra és reá is egy­formán kötelező becsület regulái ellen, akkor reá nézve a következmények sokkal súlyosabbak. (Ugy van ! jobbfelől.) Különbség azonban a kettő között nincs. S én nagyon sajnálnám, ha ezek a hasábokon keresz­tül történő és napokon keresztül tartó fejtegeté­sek, kiélezések, a feszültségnek tovabbfeszitése a közvéleménybe akár azt a gondolatot vinné be, hogy tényleg van valami különbség, akár pedig azt a másik gondolatot, hogy a hadsereg körébe, a tisztikarba a politizálás szelleme akarna be­vonulni. Ama három gondolat közül, amelyek okán igen t. képviselőtársaim a parlamentet mai ülé­sére összehívni kívánták, harmadik helyen szere­pel a forgalmi adó kérdése, hogy hű maradjak most már a megfordított sorrendhez. (Propper Sándor : Az egész politika forditott, ez tehát csak következetesség ! — Kuna P. András : A szo­ciáldemokrata párté nem az ?) Sándor Pál képviselő urnák abban igaza van, hogy a harminchármas bizottság előtt tény­leg tettem olyan nyilatkozatot, amelyben én a harminchármas bizottságnak azt a javaslatát, hogy a kereskedővilág a forgalmiadóelőleg-rend­szer helyett talán az utólagos fizetési rendszert kapja mint engedményt, a magam hozzájáru­lásával olyannak Ítéltein, amely elfogadható; sőt másnap vagy harmadnap a lapokban is nyilat­koztam ilyen értelemben. Sándor Pál igen t. kép­viselőtársam ezt most már szemközt fordítja velem, presztízskérdést épít ebből a momentum­ból azzal az indokolással, hogy ennek ellenére egy pénzügy ministeri rendelet jelent meg, amely megköveteli, hogy a folyó hónapra esedékes for­galmi adót előleg formájában minden hónap 16-áig 10% -os késedelmi kamat-büntetés terhe mellett be kell fizetni. (Propper Sándor: Koldulás lóhátról!) évi szeptember hó 5-én, pénteken. 389 Méltóztassék megengedni, ha ebben a rendelet­ben az az »előleg« szó használtatik is, az talán nem egészen helyesen használtatik. Mert hiszen méltóztassék azt figyelembe venni, hogy az alap­törvény szerint, ugyebár, a forgalmi adó lerovandó azonnal, amint az adásvétel ténye megtörtént. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én szívesen elismerem, hogy ebbe a meg­határozásba bele lehet magyarázni, illetőleg abban benne van logikusan az, hogy a forgalmi adó utólag fizetendő ; (Ugy van ! half elől.) ez kétség­kívül benne van. A forgalmi adó tehát az adás­vétel lebonyolítása után minden egyes esetben azonnal volna kifizetendő. Ez az alaptörvény. Amikor most a pénzügyministerium ugy intéz­kedett, hogy az 1-sejétől 30-ikáig valamely üzlet­ben történt forgalom után az esedékes adó 16-ikáig kifizetendő, ez mit jelent ! Ez annyit jelent, hogy az elsejétől 15-ikéig, tehát 15 napon keresztül kötött üzletek, adás­vételek után a kincstár részére járó és már else­jén, másodikán, harmadikán stb. esedékes for­galmi adó 15 napig benmarad a kereskedő pénztárában. (Esztergályos János: De a 29-ikit is csak 16-ára kérik! — Zaj. Halljuk! Halljuk!) Persze, tessék csak megvárni, hogy mit mondok. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Vass József népjóléti és munkaügyi minister, helyettes ministerelnök: Méltóztatnak tehát el­ismerni, hogy a kincstárnak járó és az alaptör­vény szerint azonnal befizetendő forgalmi adó összege 15 napon keresztül benmarad a keres­kedő pénztárában. Tény viszont az, hogy a 16-ikától 30-ikáig lebonyolított üzletek után szin­tén járó vagy beveendő összeg viszont mint elő­leg kívántatik be 16-án. Az egyik a másikat ki­egyenlíti, t. képviselőtársam. (Esztergályos Já­nos: Dehogy egyenlíti ki! — Derültség jobbfelől. — Esztergályos János: Rossz kereskedő lenne! Tönkremenne, minister ur! — Propper Sándor: A keresztény kormány zsidó furfangja ez! — Derültség.) Ä 15 nap forgalma után az átlag forgalmi adót, mondjuk, mint előleget szedik be, ugyanakkor azonban a 15 nap nap alatt befizetett forgalmi adó ott marad nyugodtan a kereskedő pénztárában. Ez így van, t. képviselőtársam. (Pakots József: Hátha a hónap elején nagyobb a forgalom, mint a hónap végén 1) Hogy azonban megnyugtassam Sándor Pál igen t. képviselőtársamat, két momentumot kívá­nok kiemelni. Az egyik az: nyugodjék meg, nem történt semmiféle törvénysértés. Az alaptörvény­ben ugyanis a rendelkezés az volna, hogy minden egyes adásvétel perfektuálása után a kereskedő köteles volna bélyegben vagy készpénzben leróni a forgalmi adót. (Dénes István: Kész abszurdum!) Ugy van, ez tehát teljesen lehetetlen. Nem hin­ném, hogy a forgalmi adó utólagos fizetésének fogalmához mereven ragaszkodva, Sándor Pál t. képviselőtársain azt követelné a kormánytól, hogy erre a rendszerre helyezkedjék : az akár bé­lyegek, akár pedig készpénz alakjában A^aló rög­töni fizetés rendszerére. Nem gondolnám, hogy ezt fogja kívánni. Bátor vagyok megemlíteni azt is, hogy mivel ettől a rendszertől, mint végre­haj ihatatlantól a pénzügyministerium eltért, en­nek következtében a törvényben már előre gon­doskodás történt arra, hogy ha más rendszer sze­rint kívánja a kincstár befizettetni a forgalmi adót, a pénzügyministernek meg legyen a módja és felhatalmazása arra, hogy regulázhassa a más­ként történő befizetés módját. Itt van tehát a tör­vényes felhatalmazás arra, hogy a pénzügyminis­ter ezeket a rendeleteket kibocsáthassa. Ez benne van magában a törvényben. Ami most már az úgynevezett előleg kérdését

Next

/
Oldalképek
Tartalom