Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-310
262 ! nemzetgyűlés 310. ülése 1924. évi július hó 1-én, heddeM. equiparálja !} Önnek nem kettőbe, hanem sokkal többe került a választás, én sem kértem senkitől s aki azt mondja, hogy valakitől kértem, az hazudik. (Hedry Lőrinc: Pardon ráerőszakolták!) Itt van jelen a tanú, aki bizonyítani tudja, hogy nem kértem senkitől. Ha önök nem elégedtek meg a minden parlamentek történetében szokatlan eljárással, hogy itt nyilt ülésen feszegették egy választás költségeit, újra leszek bátor rátérni kedvenc témáikra, melyet egyedül képzelnek alkalmasnak arra, hogy ellenem forduljanak azoknak a bizonyos teheneknek dolgában. A választás a legalkotmányosabb költségek mellett is pénzbe kerül, azt hiszem, ezt önök is tudják mindnyájan. (Fábián Béla: Van akinek a saját zsebéből, van, akinek a máséból kerül pénzbe !) Azt hiszem, nincs olyan képviselő a legdemokratább oldalon is, akiknek plakátokra, választási jelölő ivekre bizonyos pénzt ki ne kellett volna adni. Hogy én miből fedeztem, ahhoz senkinek semmi köze. (Erdélyi Aladár: Csak igazságosan I) Én mindenkivel szemben igazságos vagyok. (Bassay Károly : Küldjünk ki bizottságokat a te hén-ügyben ! — Csontos Imre : Kár az ilyet feszegetni, mikor egyéb baj is van ! — Nagy Vince : Tehénen lovagolnak !) Hogy mennyire igyekeztek ezt felhasználni ellenem, mutatja a kormány táborának és lapjainak ellenem való összeröffenése. Es amikor már megsokaltam azt a gyalázkodást, azt a mocskos viccelődést, amelyet ezzel kapcsolatban bizonyos lapok velem szemben folytattak, sajtópert indítottam az egyik lap ellen. A cikk irója azután kénytelen volt bocsánatkérő nyilatkozatot tenni a nyilvánosság előtt, mert ő is belátta, hogy ez a bizonyos tehén história nem egyéb rosszindulatú pletykánál. Komoly embereknek nem is volna szabad ilyent felhozni a nemzetgyűlésben, de ha mégis ieïhoznak, sajnálattal bár, de kénytelen vagyok rá reflektálni. Az ilyen dolog igazán nem való a nemzetgyűlésbe és ahogy ezt a dolgot a túloldal felhozza ellenem, az a parlamentek történetében szinte példátlan s jellemző és megbélyegző az urak Ízlésére. Hogy én egy darabig a kormány háta mögött ültem, az abból az állásfoglalásomból következik hogy azt hittem, azt reméltem, hogy a régi kisgazdapárt az egységes kormányzó pártban fog majd kidomborodni. Sajnos, hiába vártam, hiába reméltem, hogy az egyeséges kormányzópárt rá fog térni az igazi kisgazdapárt programmjának alapjára, amelyből kinőtt és amelyre, mint sziklára építtetett rá a ministerelnök ur által. (Meskó Zoltán : A szikla megvan, csak minden sziklán egy munkapárti ül rajta ! Azt vártam, azt reméltem, hogy végre-valahára a régi kisgazdapárt programmjának alapjára log he lyezkedni a kormány, hogy végre-valahára rá fog térni a dolgozó társadalom, elsősorban a lalu népe megerösitésének az útjára. Azért hangsúlyozom, hogy elsősorban a falu népe megerősítésének útjára, mert én még mindig a falu népében látom azokat a hagyományos, drága kincseket, a valásosságot, a hazaszeretetet és a munkát, amelyeknek segitségévtl ezt a nyomorult országot egyedül lehei újjáépíteni. Isién, haza és munka, ez az a három gondolat, mely nélkül uj Magyarország, Magyarország feltámadása el sem képzelhető. Sajnos, a mai kormány olyan politikát folytat, amely nem a szorgalmas munka megbecsülésére vezet, hanem amely a spekulációt, a konjuktúrát, az üzérkedést, a siberkedést fejlesztette ki és növelte nagyra; a kisexiszteneiákat, a falu dolgozó népét túlontúl terhelte ez a politika anélkül, hogy a nagytőkét hasouló arányban megterhelte voln*. Hiszen máimaga az, hogy a kormány nem lépte'te életbe a progresszív adózást, eléggé bizonyítja pénzügyi politikájának helytelenségét. (Eeischl Eicliárd : Hol nem léptette életbe, a tőidnél ?) Egyáltalában sehol sem léptette életbe (Barthos Andor: Hát a jövedelmi adónál ? ! Ilyet nem lehet állítani !) A jövedelmi adó az egyetlen adó, amelynél nyomát találjuk némi progressziónak. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Eöri-Szabó Dezső :... ami azonban még abszolúte nem elégíti ki azokat, akik minden vonalon a progresszivitás elvének érvényesülését sürgetik. Már a szanálási vita alkalmával rámutattam, hogy a fogyasztási adó és a forgalmi adó a lejantiszociálisabb adók, amelyek ellentétben állanak a progresszivitással. Ha tehát a jövedelmi adónál volt is egy bizonyos enyhe progresszió, a többinél ez nemcsak hián3^zik, hanem, mivel a fogyasztási és forgalmi adók képezik az állam jövedelmeinek túlnyomó részét, általában azt lehet mondani, hogy az adózás terén a progresszivitás elvét egyáltalában nem vitték keresztül. Igenis, itt olyan politika folyt, amely a nagytőkét dédelgette, amely valóságos bankoligarchiát teremtett az országban. Mikor aztán véletlenül rájöttem arra, hogy milyen rugók inszcenirozzak, erősitik és támogatják ezt a bankoligarchiát, mikor egészen véletlenül közvetlen forrásból tudtam meg azt a bizonyos kedvezményes részvényügyet, léptem ki az egységes pártból. Hogy ez a részvényügy még mindig aktuális, azt bizonyítja az a tény, hogy a biróság elé való utalásával kapcsolatban még mindig nem jutott olyan stádiumba, hogy azt a biróság letárgyalhatta volna. Amíg ez meg nem történik, addig igenis aktuális a kedvezményes részvények ügye, Engem igazán megrendített az, mikor egy banktisztviselő barátom egy alkalommal örömtől sugárzó arccal jött hozzám és újságolta, hogy bankjuk nem sokara részvényeket bocsát ki és megígérték nekik banktisztviselőknek, hogy elsősorban ők, akik veiejtékes munkával dolgoznak a bank érdekeiért és akik egyébként rosszul vannak fizetve, részesülni fognak ezekben a kedvezményes részvényekben, és 10 napra rá ugyanez a banktisztviselő barátom hosszú orral mondta, hogy dehogy is ők kapták ezeket a kedvezményes részvényeket, egyetlenegy darabot sem juttattak nekik belőlük, mert azokat befolyásos politikusok és magasrangu tisztviselők kapták. (Erdélyi Aladár : Mi ne hánytorgassuk a tehenet, de ön folyton ezt hánytorgatja !) Abban a tehén-ügyben abszolúte nincs semmi olyan dolog, amelyet szégyenlenem kellene. (Erdélyi Aladár : Tessék megmondani ki kapott és mit kapott, de ne általánosságban beszélni !) A kormány egyik tagja is kapott ! (Zaj a jobboldalon, j Nem fair dolog ez a részvényügy ... (Erdélyi Aladár: Esetleg másnak meg más a felfogása Zaj.) Elnök : Erdélyi Aladár képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Eöri-Szabó Dezső : ... és befolyással bír, azt hiszem, az ország sorsára is Már rámutattam azokra a titkos rugókra, amelyek nálunk a bankpolitikát inszcenálták, támogatták és erősítették. A részvényügy igenis olyan közérdekű cs fontos dolog, hogv nem győzőm eléggé hangsúlyozni, milyen sürgős önökre nézve is annak tisztázása. Méltóztassanak tehát mindent elkövetni, hogy az a biróság, amely elé az ügy utaltatott, egyszer már csakug3 r an szolgáljon nevekkel és adatokkal arra nézve, hogj' kik voltak azok a politikus urak, akik ilyen meg nem engedett borravalókat fogadtak el a bankoktól. Miután ez a kedvezményes részvényügy megingatta bennem a bizafmat a kormányban és a kormány politikájában, kezdtem aziránt is érdeklődni, hogy mi okozhatta azt, hogy az egészséges agrárdemokrácia gondolata is valósággal komprommittálíatott, miért történhetett meg az, hogy a régi kisgazdapárt a megsemmisülés útjára jutott, programmja valósággal megtiportalott és sárba rántatott. Amikor ezekre a gyötrő kérdésekre igyekeztem feleletet nyerni, a véletlen juttatott
