Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-310

•A nemzetgyűlés 310. ülése 1924. évi iuUus hó 1-én. kedden. 261 ur mondott, amint a naplóból utólag értesülök — a szanálási vita alkalmával mondott beszédemre kritikaként, hogy : komolytalan beszéd, erre csak azt felelem, hogy én hivatásomat halálos komolysággal szoktam felfogni és teljesiteni, én nem tudok farizeus lenni. (Meskó Zoltán : Egy eleven ministert kérek ) Ha szükségesnek tartom azt, hogy őszinte kritikámat gyakoroljam a mai kormányzattal szemben, erre engem az a tudat kötelez, hogy választóim 90%-ának kivánságát teljesitem s az ő felfogásuknak adok kifejezést, amikor hangsúlyozom, hogy ezzel a mai kormánnyal szemben (Meskó Zoltán : Hol a kormány ?) A falu népe nagy többségének hangulatából kifolyólag a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetem. (Meskó Zoltán : A régi Házban máskép tanácskoztunk. A kormány állandóan részt vett a vitában. Ez uj divat, még az inspekciós sincs itt.) Ne áltassa magát a mélyen t. ministerelnök ur azzal, hogy az a néhátiy csizmás képviselő, aki ott van a pártjában, talán a falu népének bizalmát jelenti az ő kormányzati politikájával, az ő pártjával szemben. Ezzel legfeljebb a külföld szemét itudja bekötni, de aki a magyar falu népét, annak gondolkodását ismeri, tudja, hogy ezek a személyükben igen tiszteletreméltó csizmás kisgazda képviselőtársaim — tisztelet egykét kivételnek — abszolúte nem képviselik a falu népének felfogását s ha ott is vannak a kormánynál, ez nem jelenti azt, hogy a falu népének óriási többsége ott van a kormány politikája mellett, (Ugy van! balfelöl.) — Barthos Andor : Majd meglátjuk a választásoknál ! — Zsirkay János : Majd egyszer eldalolja Bethlen, hogy de szeretnék rámás csizmáit viselni, de már akkor késő lesz ! — Derültség.) Épen ugy csodálkozom rajta, s az az egyik legfájóbb érzésem, hogy az én csizmás kizgazdaképviselőtársaim miért nem tudnak szakitani ezzel a politikával, amelyről pedig láthatnák, ha nyilt szemmel nézik a dolgokat, hogy minden más, csak nem kisgazdapolitika, nem agrárpolitika, nem a dolgozó emberek segítségének politikája. (Meskó Zoltán : Az egész politika csak őket akarja le járatni, arra megj

? a játék! — Reischl Richárd közbeszólj Ez az, hogy amikor a búza ára rohamosan esik, ugyanakkor a vas ára csak legújabban 25% kai emelkedik. Erre azt mondják t. képviselőtársaim, hogy a kormány erről nem tehet. Engedelmet kérek, a kormány általános politikája kell, hogy ezekre a dolgokra is kihatással legyen, ha nem is 100%-ig, de legalább 50% erejéig. (Barthos Andor : Legyen kegyes megmondani hogyan ! Halljuk ezt a nagy tudományt !) Ott van a vámtarifa, tessék ott kezdeni ! Ne tessék hiteleket adni a spekulációnak, a bankoknak, hogy azok kölcsönpénzen összevásárolják a gabonát, s annak az ára csak akkor emelkedjék, «mikor a gabona már az ő kezükben van. (Zaj. —- Meskó Zoltán : Schandl államtitkár ur is megállapította ! — Zaj. Elnök csenget.) Végtelenül csodálkozom rajta, hogy az én kisgazda-képviselőtársaim olyan jól érzik magukat az egységespárt pazar kénj^elemmel berendezett klubjában (Csontos Imre: No! no! — Barthos Andor: Azok nem hagyják el a vezérüket ! — Meskó Zoltán: Ki most a vezér? — Barthos Andor: Bethlen István ! — Meskó Zoltán : Azelőtt Nagyatádi volt !) Annak az egységespártnak a pazar kényelme, pazarul berendezett klubhelyisége egyáltalán nem egyeztethető össze szegény lerongyolódott országunk koldus állapotával és hozzáteszem, a kisgazda-cégérrel. Az előbb itt egyik t. képviselőtársam azt mondotta, hogy majd a legközelebbi képviselőválasztás megmutatja. Mi épen ezt a választ sürgetjük. (Barthos Andor: Kíváncsi vagyok, bejön-e a képviselő ur ! Tiszta választást sürgetek, és annak ellenére, hogy undorodom a mai politikától, — nem szívesen veszek benne részt — de biztos, t. képviselőtársam, hogy százszor inkább be fogok kerülni, mint akárki a túlsó oldalon. (Meskó Zoltán: Nem személyi kérdés ez; akit a nép akar, az a képviselő !) Bár már látnánk mi is, t. képviselőtársam, hogy mód adatik rá, hogy a magyar választóközönség minden presszió nélkül, igazán a maga szive szándékát követve nyilatkoztatja meg a maga véleményét és nézetét. Igen csodálkozom rajta, hogy a t. kormány késik ezekkel a lépésekkel, melyek az uj választások megtételére vezetnek. A szanálási vita alkalmával mondott beszédemben is érintettem ezt a kérdést s akkor Berki főtanácsos ur, aki ugy látszik, mivel kormányfőtanácsos, a kormány szándékait kell hogy ismerje, azt mondotta, hogy legyünk egészen nyugodtan, épen ugy, mint Ausztriában, a szanálás után itt is be fognak következni a választások. Nagyon szeretném látni ezeket a választásokat. (Zsirkay János : Nagyon jól tudta, hogy sohasem leszünk szanálva! (Derültség). Az lehet, hogy csakugyan erre gondolt a t. képviselő ur, én is hivatkoztam rá, hogy az a bizonyos szanálás úgyis csak papíron fog bekövetkezni, a valóságban nem leszünk szanálva, meg vagyok róla győződve, tehát a választással is várhatunk. Azt hiszem azonban, hogy a t. kormány azért nem siet a választási előkészületekkel, mert nagyon jól tudja, kell hogy tudja, magában be is latja és maguk között bevallják, hogy az ország választóközönségének túlnyomó részét elveszítettek, azoknak bizalma nemcsak nem összpontosul a mai kormányban és pártjában. (

Ellenmondâsok a jobboldalon. — Graeffl Jenő nevet. , — Meskó Zoltán; Meggyőződése ellen nevet ! Álljunk ki mind a ketten ! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni Eöri-Szabó Dezső : Amiket én itt állítok, azoknak ellenkezőjet bebizonyítani nagyon könnyű, sőt alkotmányos kötelessége volna a kormánynak egy minél előbbi gyors választással. A kormány azonban ezzel a választással nem nagyon siet. S amíg ez be nem következik, addig nagyon kérem a t. túloldalt, méltóztassék takarékos lenni a nevetéssel és derültséggel akkor, amikor mi azt állítjuk erről az oldalról, hogy az ország nagy többsége a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik a mai rendszer iránt. (Egy hang a jobboldalon : Nagy tévedés ! — Klárik Ferenc: Próbálják csak meg becsületes választójog alapján ! — Nenbauer Ferenc : Győrben titkos a választás, mégsem tudtak győzedelmeskedni !) Ez a bizalmatlanság nem is ujabb keletű, a falu népének ez a bizalmatlansága felmerült a mai kormánnyal szemben már akkor, amikor megtörtént a vérkeveredés, a nagy összeölelkezés azokkal, akikről a falusi nép a maga józan felfogásával és tiszta kritériumával már eleve feltételezte, hogy sohasem fognak igazán az eredeti kisgazdaprogrammra helyezkedni. Akkor felmerült már ez a bizalmatlanság és ez ínég fokozódott az elmúlt választásokon, amikor a kisgazdapártnak egyik legfundamentálisabb elvét, a titkos választójogot félrerugták. (Barthos Andor : Miért lépett akkor fel, az egységespárt programmjával képviselő ur?) Én kisgazdapárti programmal léptem fel, nem voltam hivatalos jelölt, sőt ellenem a legborzasztóbb pressziót fejtették ki. (Gömbös Gyula : Ugy van ! — Barthos Andor : Tény, hogy a mi pártunkban volt !) Hogy csak egy példát hozzak fel, a pótválasztásom előtt való napon a főszolgabíró körtáviratban utasította az összes jegyzőket, hogy fegyelmi felelősség terhe mellett doboltassák ki, hogy 36 közséből 26 egyhangúlag a hivatalos jelölt mellett foglalt állást. A választás tehát mutatja, hogy mennyire ellenem dolgoztak. (Egy hang a jobboldalon: Azt a két tehén mégis