Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-309

A nemzetgyűlés 309. ülése 1924. évi június hó 28-án, szombaton. 207 nél csak fokozatosan lesz megvalósítható, meg­lehetősen alatta marad az 1914/15. évinek. Az 1914/15. évi bevétel ugyanis 15.880 aranykorona volt. Ennek az 1,896.006 koronányi főösszegnek megoszlása tekintetében összehasonlítást kivá­nok tenni az 1923/24. évi, illetőleg az 1914/15. évi költségvetéssel. Ez az összehasonlítás a kö­vetkező eredményre vezet: I. Személyi járandó­ságok: a főrendiháznál 1924/25-ben 27.185 arany­korona; 1923/24-ben 17.526 aranykorona; 1914/15­ben 152.584 aranykorona. A nemzetgyűlésnél 1924/25-ben 1,476.679 aranykorona; 1923/24-ben 628.568 aranykorona ; 1914/15-ben r 3,850.884 *) aranykorona. A nemzetgyűlési őrségnél 1924— 25-ben 48.892 aranykorona; 1923/24-ben 15.458 aranykorona; 1914/15-ben 174.901 aranykorona. Összesen: 1924/25-ben 1,552.756 aranykorona; 1923/24-ben 661.552 aranykorona; 1914/15-ben 4,178.369 aranykorona. II. Dologi kiadások : a főrendiháznál 1924/25­ben 180 aranykorona : 1923/24-ben 1.307 arany­korona ; 1914/15-ben 37.000 aranykorona ; a nem­zetgyülésnél 1924/25-ben 164.668 aranykorona ; 1923/24-ben 117.690 aranykorona ; 1914/15-ben 579.680*) aranykorona: az őrségnél 1924/25-ben 6093 aranykorona; 1923/24-ben 17.723 aranyko­rona ; 1914/15-ben 29.000 aranykorona ; összesen ; 1924/25-ben 170.971 aranykorona; 1923/24-ben ' 136.720 aranykorona ; 1914/15-ben 645.680 arany- • korona. III. Átmeneti kiadások : a nemzetgyűlésnél 1924/25-ben 13.250 aranykorona ; 1923/24-ben 26.951 aranykorona ; az 1914/15. évi költségvetésben, minthogy nemzetgyűlés nem volt, ilyen tétel j nem szerepel. IV. Nyugellátásokra a főrendiháznál és a | nemzetgyűlésnél összesen 159.059 aranykorona \ van preliminálva az 1923/24. évi költségvetésben . szereplő 64.391 aranykoronával és az 1914/15. évi j 104.544 aranykoronával szemben. E számok összehasonlításából kitűnik, hogy az 1924/25. évi és az 1923'24. évi előirányzatok között bizonyos emelkedő arány csak a személyi járandóságoknál és az ezekkel azonos termé- ' szetü nyugellátásoknál mutatkozik, ami a leg- ; utóbbi kÖltsógelőirári3 T zat óta történt illetmény- ' emelések következménye. A személyi járandóságok rovatának költ­ségvetési sorrendje szerint az első helyen a nemztetgyülési képviselők é|s választott tiszt­viselők illetményei szerepelnek, az eddigitől eltérő, uj alapon. A bizottság ugyanis szüksé­gesnek tartotta az uj rendezést egyrészt azért, mert az aranyparitásra való áttérésnél ez szük­ségesnek mutatkozott, másrészt pedig, mert a módfelett megnehezült életviszonyokhoz mér­ten az uj megállapítás szükségessé vált. A gaz­dasági bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlés­nek, hogy a képviselők tiszteletdíját havi 320 aranykoronában és 500 aranykorona évi lak­pénzben állapítsa meg. Az elnöknek ezenfelül külön tiszteletdíjat kíván megállapitta+ni, még pedig havi 800 aranykoronát, lakpénzül pedig 1000 aranykoronát ; az alelnökök és a háznagy külön tiszteletdíját havi 400 aranykoronában, a jegyzőkét pedig a havi illetmény félösszeeé­ben, vagyis 160 aranykoronában javasolj a meg­állapítani a bizottság. Eíryuttal javasolja a gazdasági bizottság a nemzetgyűlésnek, hogy az elnök hatalmaztassék fel, hogy az ilyenfor­mán megszabott illetménvek papírkorona ban kifizetendő számszerű összegét a közszolí?álati alkalmazottak illetményeiben beállott változá­*) Képviselőház. sok arányában, illetőleg az aranykoronára való átszámításra megállapított mindenkori szorzószám figyelembevételével esetről-esetre saját hatáskörében állapítsa meg és íolyósit­tassa. A nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők illetményei címén előirányzott ösz­szeg 1,110.900 aranykoronát tesz ki, tehát az 1923/24. évre előirányzott 506.799 aranykoroná­val szemben körülbelül 120%-os emelkedést mutat. Hogy azonban ez az országgyűlési idő­szak alatt élvezett illetményeken mennyire alulmarad, kitűnik abból, hogy mig az 1914/15. évi országgyűlési költségvetésben 453 képvi­selő részére 4800 korona tiszteletdíjjal és 433 képviselő részére 1600 korona lakpénzzel elő­irányzott s a választott képviselők külön tisz­teletdíjával együtt összesen 2,955.000 koronát kitevő összegből egy képviselőre átlag 6523 aranykorona esett, addig a nemzetgyűlés 245 képviselőjét véve számításba, az 1924/25. évre előirányzott végösszegből egyre eső átlag 4535 aranykorona, tehát jóval kevesebb, mint az 1914/15. évi költségvetésben. A nemzetgyűlés és a főrendiház kinevezett hivatalnokai és egyéb alkalmazottai részére előirányzott rendszeres illetmények összege a jelenlegi költségvetésben a főrendiháziaknál 24.515, a nemzetgyűlésieknél 332.503 aranykoro­nában van felvéve, szemben az 1923/24. évi elő­irányzatba fölvett 8657, illetőleg 110.515 arany­koronával s az 1914/15. évi költségvetésben e címeken szereplő 117 584 koronás főrendiházi, illetőleg 827.984 koronás képviselőházi tétellel. Az 1914/15. évi költségvetésbe felvett illet­ménynek ez körülbelül 20—40 százalékát teszi ki. Hozzáteszem még, hogy a nemzetgyűlés és a főrendiház kinevezett hivatalnokai és egyéb alkalmazottai részére folyósítjuk azt a bizonyos 10 aranykoronát is, amely egyébként is a tiszt­viselők részére, mint közlekedési pótlék lesz megállapítandó. Megilleti azonkívül a nemzet­gyűlés és a főrendiház hivatalnokait és egyéb alkalmazottait egy bizonyos külön pólték is, amelyet a törvényhozás akalmazottai eddig azon az alapon élveztek, hogy illetményeik a múltban nem az állami, hanem az úgynevezett államvasút! fizetési rendszer szerint voltak megállapitva s ezt az igényüket egyébként igazolja szolgálati idejük lekötöttsége is, mely­nek folytán minden mellékkeresettől el van­nak zárva: lekötöttséerük ezt ráiuk nézve telje­sen lehetetlenné teszi. De indokolttá teszi ezt az is, hogy az ismételt létszámapasztások és létszámcsökkentéseik folytán munkaerejük mind fokozottabban és fokozottabban van igénybe véve. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak lét­száma a főrendiháznál 21, a nemzetgyűlésnél 198 kinevezett tisztviselővel és eeyéb alkalmazottal, 15 nartidíiassal és 12 napibéressel, összesen 246 személlyel van preliminálva az 1924/95. évi elő­irányzatban. Ez látszólag egy személlyel töb­bet, végeredményben azonban az elbocsátáso­kat is figyelembe véve — ami 5 százalékot je­lent — az 1924. év végén körülbelül 12 személy­lyel, 12 állással meg fog majd anasztatni a 246 személyben kontemplált tisztvislői és egyéb al­kalmazottak létszáma. Hangsúlyoznom 'kell még, hogy a törvényhozás szolgálatában álló összes személyzet létszámát a nemzetgyűlési éra alatt, tehát az elmúlt öt év alatt 76-tal apasztottuk már. Mármost áttérve a dologi kiadásokra azíi látjuk, hogy a legnagyobb arányú emelkedés az irodai és háztartási tételnél állott elő, amely­. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom