Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-306
A nemzetgyűlés 306. ülése 1924. évi június hó 25-én, szerdán. í2í nemzetgyűlésnek, hanem kizárólag nyilatkozatot kivánt termi. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! A minister, ur tudatosan nem akart most válaszolni, hanem csupán nyilatkozatot kivánt tenni és mint ministernek, bármikor joga van felszólalni. A minister ur tehát most nem adott választ és igy a képviselő urnák sincs joga a minister ur nyilatkozatát válasznak tekinteni. A képviselő urnák kizárólag személyes kérdésben adtam nueg a szót, tehát a képviselő ur kizárólag a személyes kérdés keretén belül nyilatkozhatik. Minthogy azonban a képviselő ur a személyes kérdés keretén túlmenőleg már a minister ur által idehozott kérdés érdemi részét kezdte taglalni, ezért kénytelen vagyok a képviselő urat ismételten arra kérni, méltóztassék a személyes kérdés keretén belül maradni. Kiss Menyhért: Meghajlok az elnök ur felfogása előtt, s amennyiben a minister ur nyilatkozatát tényleg nem végleges válasznak, hanem csak egy általános enunciációnak tekinti, ebben az esetben... Elnök: A képviselő ur interpellációjára a földmivelésügyi minister ur ugy a saját, mint az igazságügyminister ur nevében már megadta a választ, tehát a képviselő ur interpellációja el van intézve. Az igazságügyminister ur most ezzel az interpellációval kapcsolatban csak egy nyilatkozatot kivánt tenni, tehát ez nem volt válasz az interpellációra, de nem is lehetett, mert hiszen a földmivelésügyi minister ur által a képviselő ur interpellációjára az igazságügyminister ur nevében is adott választ a nemzetgyűlés már tudomásul vette. Ismételten kérnem kell tehát a képviselő urat, hogyha személyes kérdésben méltóztatott szót kérni, méltóztassék felszólalását ebben a keretben megtartani. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés: Minthogy ez a jelentés és az a nyilatkozat, amelyet az igen t. minister ur itt tett, szavahihetőségemet vonta kétség-be, feltétlenül erkölcsi kötelességem önmaggal és az igazsággal szemben, hogy megvédelmezzem magamat és elmondjam a való tényállást Ez olyan joga egy képviselőnek, amelyet lehetetlen konfiskálni. Én nem kívánok most polemizálni, csak rámutattam arra, hogy alaposan és száz százalék erejéig méltóztatott tévedni, amikor a t. minister ur ezt a kijelentést itt megtette. Megnyugszom azonban ab-r ban, hogy a minister ur el fogja rendelni az uj vizsgálatot és meg fog-ja állapítani a tényállást. (Zaj. — Varsányi Gábor: Szőrszálhasogatás! — Szilágyi Lajos: Biráknak szabad ilyet tenni?) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! (Varsányi Gábor: Üres szalmát csépelünk! — Zaj. — Nánásy Andor és Lendvay István közbeszólnak.) Nánásy Andor és Lendvay István képviselő urakat kérem, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Kiss Menyhért: Mielőtt ezt az esetet megtudtam és az újságban megirtam volna, a kiszombori kerületben már szóbeszéd tárgya volt, sőt nemcsak ott, hanem mondhatom, hogy a szomszédos kerületekben is a legnagyobb felháborodás hangján tárgyalták az esetet. Hogy pedig a kúriai bíró urnák ez az esete nemcsak velem és nemcsak az én kerületemben fordult elő, azt igazolja a Dénes István képviselőtársam által felhozott eset, amely ugy látszik szóróiszóra ugyanaz, s amely azt mutatja, hogy a biró ott is ugyanazt a hibát követte el. A minister ur tehát nagyon helyesen tette, amikor ettől a birótól Csorváson megvonta a birói meg-bizatást s remélem, hogy ezt Kiszomborban is meg fogja tenni. (Szilágyi Lajos: Nem erőhatalmi kérdés ez, tessék visszarendelni! — Halász Móric: A mentelmi jog köpönyege alatt megrágalmazza az egész birói kart! — Zaj. — Elnök csenget.) A földmivelésügyi minister urnák interpelláeiójnra adott válaszát abban a reményben fogadtam el, hogy — amint kijelentette — feltétlenül korrigálni fogja ezt got és meg fogja akadályozni azt, hogy a König és Srasser-cégnek 2000 holdas tipikusan háborús szerzeménye a törvény nyilt kijátszásával megkíméltessék. Amennyiben a minister ur a maga intézkedéseivel ebben a munkában engem támogatni fog, az esetben természetesen mindig tisztelettel tudomásul veszem válaszát; amenynyiben azonban olyan intézkedések fognak törtéimi, amelyek nem vezetnek eredményre, abban az esetben bátor leszek ezt a kérdést állandóan napirenden tartani. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. képviselő urnák legutóbbi aposztrofálására akarok röviden válaszolni, illetve nyilatkozni. Nevezetesen ki akarom jelenteni, hogy nekem aszóban forgó ügynek mikénti elintézése, befejezése tekintetében semmiféle beavatkozási jogom és ingérenciám nincs és azért kijelentem azt is, hogy az igen. t. képviselő urnák semmiféle biztosítékot nem tudok adni abban a tekintetben, hogy az ügy miként fog befejeztetni. (Kiss Menyhért: A novella jogot ad erre a niinister urnák!) Elnök: Áttérünk az interpellációkra. Ki az első interpelláló? Perlaki György jegyző: Pikier Emil! (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés! Haller István képviselőtársunk, a numerus clausus ministere, amikor még kutuszminister volt, a numerus claususról szóló törvénnyel kapcsolatban rendeletet bocsátott ki, amelynek alapján a IV. elemi osztályból a középiskolák I. osztályába felveendő tanulókat ü. n. Intetigenz-Prüfungnak, értelmi vizsgának kell alávetni. Nem akarom ezt a kérdést pedagógiai szempontból megvilágítani, de akármi is volt az akkori minister ur intenciója, ez a felvételi vizsga évrőlévre súlyosabban és súlyosabban kárositja a szegény gyermekeket és azoknak szüleit és nagyon sokan elesnek annak lehetőségétől, hogy gimnáziumba, vagy reáliskolába járjanak azért, mert azok a szegény 9 éves fiúcskák és leánykák lámpalázban, remegve és szepegve állanak a vizsgálóbiztosok, a középiskolai. tanárok elé és ebben a lámpalázas állapotban, ebben a nagy félelemben nem tudnak eleget tenni a követelményeknek. Hogy konkrétumokkal megvilágítsam a kérdést, bátor leszek a sok közül két mondatot felolvasni itt a nemzetgyűlés előtt, hogyt. képviselőtársaim lássák, hogy a magyar helyesírásból milyen kérdésekre kell megfelelniök 8— 9—10 éves gyermekeknek. Ha a képviselőig mandátum is ilyen vizsgának sikeres letevéséhez volna kötve, azt hiszem, akadna egynéhány olyan nemzetgyűlési képviselő, aki nem lehetne tagja ennek a Háznak. (Halljuk! Halljuk! balfelől. — Lendvai István: A „panama" szót letudják irni!) Itt van pl. az egyik mondat. A tanár azt mondja annak a 9 éves szepegő és KAP LÓ XXV, < :
