Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-306

122 A nemzetgyűlés 306. ülése 1924. évi június hó 25-én, szerdán. félő gyermeknek: írd le ezt a mondatot (olvassa): „Mátyás király haragra lobbant, a sorból kiállt és odakiáltva a hírnöknek: rettenetes lesz az én bosszúm, öklével megfenyegette őt." Ebben a „lobbant" szó két „b"-vel, a „kiállt" szó két „l"-lel, az „odakiáltva" szó pedig csak egy „l"-lel irandó. Szóval, itt hasonlatos hasgzásu szavak vannak, amelyeknek azonban egymástól eltérő ortografiájuk van. Tisztelettel megkérdezem Csontos, vagy Kuna képviselőtársaimtól, vájjon le tudnák-e az ilyen szavakat mindig helyesen írni? (Kováts-Nagy Sándor: Ne személyeskedjék! Kérdezze maguknál!) Az a helyesírás-tudás, amellyel valaki nemzetgyűlési képviselő lehet, bizonyára a gimnáziumba való felvételhez is elegendő. (Bessenyey Zénó: Talán szégyen kisgazdának lenni? — Rothenstein Mór: A szónok Csizmadiát is említhette volna! — Zaj. — Elnök csenget.) Itt van a másik mondat (olvassa): „Az utas podgy ásza egy nagy kosár volt. Odaszólt a kalauz: Ugy-e ebben cseresznye, vagy meggy van, pedig az nem megy, hogy ilyen nagy mennyiségű gyümölcsöt visz magával". Ebben a mondatban a „podgyász" szó „dgy"-vel, a „meggy" szó két „g"-vel és „y"-nal, a „megy" szó pedig <?gy „g"-vel „y"-nal irandó. Nem tudom, mit jelent az, hogy ilyen áprilisi tréfákkal, ilyen éretlen stiklikkel kell megkínozni a gyermekeket és ezektől tenni függővé, hogy középiskolába járhassanak. Manapság a legszerényebb kisiparosnak, suszternek, szabónak, asztalosnak szüksége van a középiskola négy osztályában elsajátítható tudásra. Ha azt a középiskolai tanulót, aki a IV. osztályból az V.-be akar átmenni, vetnék alá egy IntelligenzPrüfungnak, ebbe még valahogy bele tudnék törődni, bár ezt sem akceptálom. De hogy valaki a középiskola I. osztályába csak felvételi vizsga utján juthasson, ennek semmi jogosultsága nincs. Ma a kisiparosnak is forgalmi adó és egyéb könyveket kell vezetnie. Ha már most azt, hogy valaki a középiskola első osztályába bejusson, lehetetlenné teszik az esetben, ha az illető nem tudja azt, hogy ebben a mondatban: „Mátyás király haragra lobbant", a „lobbant" szót két „b"-vel kell irni, akkor ezzel lehetetlenné teszik számára a legprimitivebb műveltség elsajátítását is. Ez nagyon beleillik annak a rendszernek szellemébe, amely az ország rettenetes kárára a nyakunkon van. (Szilágyi Lajos: Ez a helyes kifejezés!) Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásgyi minister ur nagyon szeret olyan színben feltűnni, mintha ő modern kulturpolitikus volna, mintha mentalitásával belekapcsolódnék az európai nyugati nagy államok kulturvilágába. Nagyon kivánesi vagyok arra, mi az ő nézete erről s miért tartja fenn ezt a vizsgát. Nem vagyok felületes ember, és ezért mielőtt interpellációm elmondására elhatároztam volna magamat, felkerestem néhány középiskolai tanárt, és megkérdeztem tőlük, mi erről a véleményük. Ne tessék azt gondölni, hogy csak destruktiv vallású tanárokhoz mentem el (Lendvai István: Ilyen is van?); nagyon is konstruktiv uraknál jártam, hiszen ma legtöbbnyire ilyenek tanitanak. Nyolc tanár úrral beszéltem — annak, akit érdekel, a nevüket is megmondhatom —- és mindannyian' azt mondták, hogy semmi célja nincs ennek a vizsgának, sőt amióta ez a vizsga fennáll, a középiskolai tanülóanyag sokkal silányabb. Ugy látszik, azok volnának inkább a jó tanulók, akiket elbuktattak ezen a felvételi vizsgán. Ennek tehát semmi célja nincs» „ _ _ Nem akarok erre a témára több szót veszte^ getni; azt hiszem, eléggé megvilágitottam a kérdést és kimutattam, hogy ezt az állapotot fentartani nem lehet. Nagyon kérem tehát a minister urat, hogy ezt a teljesen felesleges felvételi vizsgát végre-valahára szüntesse meg. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A következő interpellációt intézem a vallásés közoktatásügyi minister úrhoz (olvassa): „Van-e tudomása a minister urnák a középiskolák I. osztályába való felvételt megelőző vizsgák mikénti lefolytatásáról? Hajlandó-e ezen teljesen felesleges, pedagógiai szempontból nem megokolt, a zsenge gyermekek valóságos lelki megkínoztatásá

val járó vizsgálatoknak azonnal véget vetni, illetve azokat egyszersmindenkorra beszüntetni?" (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ehhez még hozzá kell fűznöm, hogy ezeket a vizsgákat részint a ;tanév végén, júniusban, részint pedig szeptember elején tartják meg. Ebből az következik, hogy azoknak a szegény gyermekeknek, akik pedig nagy mértékben rá volnának szorulva a két havi nyári szünetre, ezt a szünetet azzal kell eltölteniök, hogy a felvételi vizsgára előkészüljenek. (Rassay Károly: Ez igy van! Őrültség!) Különösen a munkásgyermekekről van szó, akik hiányosan táplálkoznak, mert az a szegény munkásember nem tud annyit megkeresni, hogy a gyermekét kellően táplálja. De azoknak a kis gyermekeknek dolgát igazán ne tessék pártszempontból elbírálni, hiszen gyermekekről van szó! Semmi célja ennek a rendelkezésnek, az csak a gyermekek felesleges megkínoztatását jelenti. A szülők is az egész vakáció alatt remegnek, hogy vájjon a kis Erzsike vagy Pistike le fogja-e tenni a vizsgát; az egész család egész élete ezzel a gondolattal kapcsolódik össze. A jómódú szülők még elő tudják készíttetni instruktorokkal gyermekeiket, de a szegények erre képtelenek. Azt hiszem, a kérdés világos ; itt nem lehet pártkülönbség, ebben a tekintetben minden képviselőnek csak egyforma nézete lehet! (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik^ a vallásés közoktatásügyi minister urnák. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Pikier Emil! Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés! Ma egy hete Propper Sándor t. képviselő társam interpellációt intézett a belügyminister úrhoz a különféle színű virágok viselése: körül támadt, és Európa egyensúlyát komolyan veszélyeztetői állapotokról. (Derültség balfelől. — Horváth Zoltáin: Vanczák János most is veszélyezteti! — Derültség balfelől.) Őszintén szólva, Propper képviselőtársamat ugy ismerem, aki mindig az igazat mondja és nem szokott alaptalan dolgokkal idejönni; mégis bizonyos kételyeim voltak, amikor előadását hallottam, hogy vájjon ilyen esetek tényleg előfordulhatnak-e. S akkor legnagyobb meglepetésemre tegnapelőtt egy ismerősöm eljön hozzám a lakásomra és jelenti nekem, hogy Budáról jött, a Lukács-fürdő uszodájában volt — ne méltóztassék rossz néven venni, hogy ilyen kedélyesen mondom el a dolgot, de azért mondom el ennek az esetnek minden részletét, hogy annál hihetőbb legyen —, s elmondta azt a furcsa esetet, hogy egy rendőr a Margit-hidfőnél mindenkitől, — bárki volt az, — akinél virágot látott, azt elszedte és az illetőket kommunistáknak nevezte, kijelentvén, hogy szigorú utasitás van arra, hogy virágot hordani senkinek sem szabad. Szívesen magamévá teszem az ügyet "'-—