Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-306

120 A nemzetgyűlés 306. ülése 192Í. évi június hó 25-én, szerdán. nos közbeszól.) Zsirkay képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni! Pesthy Pál igazságügyminister: Tény az, hogy a gazdatisztnél való tartózkodás 10 percig tartott. (Kiss Menyhért: Igazgatónál!) Az mind­egy. A tiz percnyi tartózkodás után, tekintettel arra, hogy délután három órára volt kitűzve a zárt bizottsági tárgyalás Kiszomborban, a gaz­dasági szakértő, aki szakközege az eljáró birő­nak és arra hivatott, hogy a földek minőségét és müvelhetőségét megállapitsa, a biró rendel­kezése folytán kisvasuton kiment a birtokra és megtekintette a birtokot és a jószágállományt. Tény az is, hogy a biró nem ment ki a gazda­ságba, mert a biró bent a majorban az épülete­ket tekintette át az alatt az idő alatt, annak megállapitása céljából, (Kiss Menyhért: Az ebédlőben volt állandóan!) hogy ezeknek az épü­leteknek a megváltása miként illeszthető bele az egész földbirtokrendezésbe. Tény az is, hogy a biró a község által kijelölt lakást igénybe nem vette. (Kiss Menyhért: Ugy van!) Erre vonatkozólag én felügyeleti utón nyilatkozat­tételre hivtam fel az illető birót és az illető biró ur nyilatkozatában ugy nyilatkozott, hogy a la­kást azért nem vette igénybe, mert ő privátim tudott elhelyezkedni. (Kiss Menyhért: Igen, a kastélyban! — Dénes István: Csorváson is épen ugy csináltak!) Csorvásról majd külön beszélek. Tény az, hogy érdektelen félnél fogadott el lakást ez a biró; olyan rendelkezés pedig, amely arra kötelezné a birót, hogy a község által ki­jelölt lakást fogadja el, akkor is ha érdektelen, baráti helyen lakást kap, ilyen rendelkezés nincs. Ami a kocsihasználatot illeti, erre vonatko­zólag rá kell mutatnom arra, hogy akkor, ami­kor ez történt, vagyis április 29-én, még a 60921. számú rendelet volt érvényben, amelynek 198. §-a akként rendelkezik, hogy az esetben, ha mentesitést kér valjamely fél, a fuvarról a mentesitést kérő félnek kell gondoskodnia, te­hát itt szabálytalanságot a tekintetben, hogy a biró az uradalom kocsiját elfogadta, terhére meg nem állapithattam. Arra vonatkozólag, hogy a biró elfogadta a pohár sört és a szelet sonkát, (Kiss Menyhért: Dejeuner volt!) azt hozta fel mentségül a biró, hogy ő a köteles udvariasság ellen nem akart véteni, amikor ezt a csekélységet elfogadta. (Rassay Károly: Nagyon helytelenül tette! — Kiss Menyhért: Ez már a novella után volt! — Kováes-Nagy Sándor: Még a végrehajtási uta­sitás sincs kiadva! — Zaj. — Elnök csenget.) A novella 1924. évi május 3-án lett kihir­detve, ez az eljárás pedig április 29-én volt, ami­kor még a 60.921. számú rendelet volt érvény­ben. Tehát teljesen jogosan járt el a biró, ami­kor a fuvart igénybe vette. (Kiss Menyhért: Két ministeri rendelet van, amely kimondja, hogy nem szabad elfogadnia. — Zaj.) Nem az ét­kezésről beszélek, hanem a fuvarról. Az urada­lom fuvarjának igénybevétele teljesen jogos volt, mert mentesitési eljárás folyt és a 60.921. sz. rendelet értelmében a birónak fuvart igenis joga volt igénybevenni. (Kiss Menyhért: Étke­zési joga volt!!) Ami az étkezést illeti, azt a csekélységet, amelyet a jelentés szerint a biró nem utasitott vissza, csupán udvariasságból fo­gadta el. (Zaj.) A való tényállás ez. És amikor ezt megálla­pitom, kijelentem, hogy ezek alapján nem lá­tom szükségét annak, hogy a biró ellen eljár­jak. Minthogy azonban a képviselő rar àzt mondja, hogy nem így volt, az ügyet ujabb fel­ügyeleti vizsgálat tárgyává fogom tenni. (He­lyeslés.) Ami a csorvási dolgot illeti, az egészen más­kép volt, és ott ugyanezzel a biró val szemben egeszén máskép intézkedtem és pedig olykép, hogy az ügy vétessék el tőle. (Helyeslés. — Dé­nes István: Köszönöm szépen!) Elnök: Kiss Menyhért képviselő ur szemé­lyes kérdésben kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Kiss Menyhért: Igen t. Nemzetgyűlés! Az igazságügyminister urnák az előadásából az igen t. Nemzetgyűlés azt a benyomást merítette, hogy ennek az előadásnak a pikantériája az, hogy én kritika tárgyává tettem Kiss Bertalan kúriai biró ur magatartását és amikor kifogá­soltam azt, hogy neki nem volt szabad a vég­rehajtást szenvedett földbirtokosnál élelmezést és fuvart elfogadni, ugyanakkor magam estem volna bele ebbe a hibába. (Zaj.) Méltóztassék tudomásul venni, minister ur, hogy az a jelen­tés, amelyet erre az esetre vonatkozólag a mi­nister urnák tettek, hamis. Én a nincstelenek élén mentem oda — lehet­tünk tizenöten — akik tanúi annak, hogy en­gem igenis hivatott az igazgató és kért, hogy vegyek részt a dejeuner-n, és dacára annak, hogy Strasser ur azt mondotta, hogy valóságos személyes sértésnek tekinti, ha nem ülök le az asztalához, én tőle egyebet, mint egy darab cigarettát a zsebéből, el nem fogadtam. (Halász Móric: Szóval mégis elfogadott valamit! — Zaj.) Mikor ezt mereven visszautasítottam, a kúriai biró ur sápadtan tette le a villát a ke­zéből. Látszott rajta, hogy ez neki kellemetlen s engem azzal a mondattal akart rákényszerí­teni arra, hogy én is üljek az asztalhoz: ez az az internacionális terület, ahol mindnyájan ta­lálkozunk. Én azt válaszoltam a biró urnák: igen, nekem azonban nem. így áll a dolog, t. Nemzetgyűlés. Kérem a minister urat, méltóz­tassék uj vizsgálatot elrendelni és megállapí­tani, hogy igaz-e az, amit mondtam, vagy nem. Igen t. Nemzetgyűlés! Nagyon szomorúnak és furcsának találom Kováts-Nagy Sándor kis­gazdaképviselő részéről, hogy nem a kisemberek érdekében hallatja a szavát, hanem ezt az eljá­rást védelmezi. (Kováts-Nagy Sándor: Maga összezavarja a megváltási eljárást a mentesíté­sivel. Tessék megtanulni a törvényt és azután felállni!) Igen t. képviselő ur és ügyvéd ur egy személyben, aki ugy látszik védelmezi a nagy­birtokot, vegye tudomásul,^ hogy én tudom a törvényt és nem kérek leckét öntől, hogy kell a törvényt értelmezni. (Varsányi Gábor: Nem kell személyeskedni!) A volt igazságügyminister urak két rende­letet adtak ki, amelyekben apodiktikusan meg van tiltva az eljáró bíráknak, hogy a végrehaj­tást szenvedett földbirtokostól élelmezést fogad­janak el. Én levelet irtain három izben Kiss Bertalan kúriai biró urnák, amelyben felkértem, hogy ne fogadjon el fuvart, se pedig ne szálljon be a kastélyba, mert tudtam azt, hogy ez megbotrán­kozást fog kelteni ott. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Zaj. — Szilágyi Lajos közbeszól.) Szilágyi Lajos kép­viselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni. Figyelmeztetem Kiss Menyhért képviselő urat, hogy mivel személyes kérdésben szólalt fel, felszólalásában csak ennek keretében mo­zoghat. (Zaj a b<iloldalon.) A képviselő uraknak a házszabályokat annyira ismerniök kellene, hogy az igazságügyminister ur most nem vála­szolt az interpellációra, mert ez esetben azt egy nappal megelőzően be kellett volna jelentenie a

Next

/
Oldalképek
Tartalom