Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-285
68 A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. évi május hó 16-án, pénteken. teni látszanak a panasztárgyává tett és a főmagánvádló ur által inkriminált bűncselekmény tényálladékát és miután a bizottság zaklatás esetét nem látja fenforogni s ezért javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Vauczák János képviselő mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag függessze fel. Propper Sándor: A házszabályhoz kérek szót! Elnök: A sző a képviselő urat megilleti. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Az imént letárgyalt mentelmi ügyhöz hozzá akartam szólani, mert olyan fontos és döntő momentumot akartam felhozni, amely feltétlenül más fordulatot adott volna az ügynek. Sajnos, ez nem volt módomban, mert megnézve a napirendet, ebből megállapitottam, hogy ez Mikovínyi előadó ur előadmányában nem foglaltatik és Kaas Albert előadó ur előadmányában az ügyek ma már nem kerülnek tárgyalásra. Ebben bízván, más dolgot akartam elintézni s nem voltam idebent. Helytelennek tartom, hogy be sem jelentik a nemzetgyűlésnek, hogy az előadó személyében változás állott be és hogy mely ügyek kerülnek tárgyalásra, így a nemzetgyűlés tagjai nem lehetnek abban a helyzetben, hogy idejüket gazdaságosan osszák be. Ezen hiány következtében igy én elestem a szólás jogától, a nemzetgyűlés pedig attól, hogy más határozatot hozzon, mert én ebben az ügyben itt döntő momentumokat akartam felhozni. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlés elnökségét, méltóztassék ezt a dolgot reparálni s miután a házszabályok ellenére történt, méltóztassék lehetővé tenni, hogy ezen ügyhöz hozzászólhassak. Elnök: Megtörtént határozathozatal után a házszabályok módot és alkalmat nem adnak, hogy a képviselő a tárgyhoz utólag felszólalhasson. Megállapítom, hogy semmiféle szabálytalanság nem történt, mert a bizottságnak kijelölt előadói közül a szokásnak megfelelően egyik a másikat helyettesitheti. Megjegyezni kívánom, hogy a jelen esetben az egyik bejelentett előadó urat Kass Albert bárót családi gyásza akadályozta meg, hogy a tárgyalásban résztvehessen. Soha nem volt szokásban, hogy az előadói székben az egymást helyettesítő előadóknak egymást — felváltása akár előzetesen, akár időközben, akár utólagosan a Háznak bejelentetett volna. Tehát nem történt semmi olyasmi, ami a házszabályokkal vagy az eddig követett gyakorlattal ellenkeznék. A képviselő uraknak rendelkezésére állott a napirend. A napirenden világosan közzé volt téve, hogy milyen ügyek kerülnek tárgyalásra. A képviselő urak jelen voltak a teremben, amikor ez az ügy napirend szerint szabályszerüleg sorra került. Szabálysértés tehát nem történt, ennélfogva semmiféle helyreigazításnak helye nem lehet. Kérdem kiván-e valaki a tárgyalás alatt levő ügyhöz szólani? (Propper Sándor szólásra jelentkezik.) Ehhez az ügyhöz kivan a képviselő ur "•zólani! Propper Sándor : Igen, ehhez a tárgyhoz... (Peyer Károly: A házszabályokhoz kérek szót!) Elnök : A szó Propper képviselő urat illeti. Propper Sándor : .. . és tisztelettel kér em, az idő előrehaladott voltára való tekintettel, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök : Ezt a kérelmet módjában van előterjeszteni a képviselő urnák, azonban meg kell állapitanom, hogy ez csupán egy kérés előterjesztése, 'amelynek teljesítése, vagy nem teljesítése tekintetében a Háznak kell határoznia. Kérdem ennélfogva a t. Nemzetgyűlést . . . (Peyer Károly : A házszabályhoz kérek szót.) A képviselő ur legfeljebb a kérdés feltevéshez szólhat. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : meg méltóztatnak-e engedni, hogy Propper Sándor képviselő ur — tekintettel arra, hogy a házszabályok világosan felhatalmazzák arra, hogy ilyen kérelmet terjesszen elő, — beszédét a legközelebbi ülésen mondja el. (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a kérelmet teljesitik, méltóztassanak felállani ! (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház a kérelmet nem teljesiti. A képviselő urnák azonban módjában áll, ha kívánja beszédét még a mai ülésen megtartani. (Propper Sándor : Megtartom ! — Peyer Károly : A házszabályokhoz kérek szót!) A szó Propper képviselő urat illeti most, mint aki a tárgyalás alatt levő ügyhöz már szólásra jelentkezett. Kérem Propper képviselő urat amennyiben beszédét meg kívánja tartani, szíveskedjék beszédét folytatni. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés! A jelen esetben a budapesti kir. ügyészség Vanczák János mentelmi jogának felfüggesztését kéri azért, mert a Népszava 1923 október 2-iki számában »Megfelelő átszervezés mellett« cim alatt az állambiztonsági megbizottak feloszlatásáról cikk jelent meg, amelyben a következő részlet foglaltatik (olvassa): »Jön valaki, mondjuk, egy orvos, akinek nemcsak a jódtinkturától zöldek az ujjai s azt mondja, hogy nincs semmi baj bajtársak, legyetek csak türelemmel, mert egyesületünk megfelelő átszervezés mellett továbbra is folytatni fogja eddigi hazafias működését«. »A volt A. B. M. elnök aláírásával nyilatkozat jelenik meg, mely szerint legyenek türelemmel a bajtársak, mert az egyesület megfelelő átszervezés mellett tovább fog működni«. »Az állambiztonsági megbizottak kétségbeesett moralitásu társaság, s nem lehet kivánni, hogy az a banda a feloszlatásért a kormánnyal szemben meg ne kisérelné a visszarugást a régi szerető felé«. Az előadmány ezután még azt mondja (olvassa): »Erre a cikkért — igy mondja, ugy látszik ez sajtóhiba — dr. Szemere Béla orvos, az állambiztonsági megbizottak volt elnöke, a budapesti kir. ügyészségnél sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentést tett a cikk irója és a sajtótörvény szerint felelős személyek ellen. A nyomozás során a szerzőt megállapítani nem lehetett, mivel Vanczák János felelős szerkesztő felhívás ellenére a cikk Íróját meg nem nevezte, minek folytán a Bt. értelmében a büntetőjogi felelősséget viselni ő tartozik«. A mai délelőtt letárgyalt ügyek tanúsága alapján kénytelen vagyok a szóban forgó cikk egyes részleteit a t. nemzetgyűlés elé terjeszteni annak bizonyítására, hogy ez a részemről mozaik-játéknak nevezett tréfa ebben az esetben is folytatódik, amennyiben itt nem egészen hűen adja vissza az idézet magát a közleményt, kiszakít egyes részeket, amelyek igy kiszakítva, az egész testtől eltávolítva, inkább alkalmasak arra, hogy ebben kriment lássunk, mintha az egészet együtt látjuk. A cikk, amely a Népszava 1923 október 26-iki számában jelent meg, a következőket mondja (olvassa):_ »Hiába... Ha az államhatalom önmaga nem tudja megvédeni a sa ját tekintélyét, akkor hiába minden. Hiába áll posztján a rendőr, hiába a börtön, a törvény, meg Zalaegerszeg, ha az állam hatalmából nem árad olyasmi, ami ezek nélkül is tud tekintélyt és rendet tartani, akkor hiábavaló minden. Akkor a tekintély egyforma mértékben kisebbedik az államhatalom valamelyik bajának nagyobbodásával. Akkor hiába rendelkezik az államhatalom képviselője; hiába adja ki rendeletét — például — az »állambiztonsági megbízottak« egyesületének feloszlatására, mert jön valaki, mondjuk: egy orvos, akinek nemcsak a jódtinkturától zöldek az ujjai és azt mondja, hogy: Nincs semmi baj bajtársak, legyetek csak türelemmel, mert egyesületünk megfelelő átszervezés mellett továbbra is folytatni fogja eddigi hazafias működését.«
