Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. sel gyanúsított tisztviselőt kihallgassák, továbbá, hogy Ulain Ferencet is beidézzék, mint tanút, további információk kérése végett.« Majd ezt irja: »Az érdekelt nagybankok lázasan készülnek a vizsgálatra.« Ismét: »Ezzel párhuzamosan a bankok, melyek időt nyertek, a maguk hatáskörében folytatják az eltussolás munkáját. A bankpanama ügyében olyan intézkedés történt, hogy a bankok levelezését és könyveit a hét folyamán vizsgálják meg. Ma arról értesülünk, hogy a nagybankokban óriási a sürgés-forgás, nagyban folyik az átkönyvelés, sőt az egyik érdekelt nagybankban már szabadságolták is a levelezési osztályt, így akarnak alkalmat találni ahhoz, hogy mindent elkövethessenek a nyomozás sikerének megakadályozására.« Zsirkay János a bizottság előtt nem jelent meg, ellenben a nyomozás során felvett iratokból szerzősége megállapítható volt. Mindezek alapján^ a bizottság, tekintettel arra, hogy a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja indokoltan fenforog, a felhatalmazás megadatott, az összefüggés a cselekmény és a képviselő ur személye között megállapítható, tehát tisztelettel javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Zsirkay János képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat: el méltóztatik-e fogadni a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga ebből az ügyből kifolyólag fölfüggesztessék, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, a határozatot ilyen értelemben mondom ki, Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát a nemzetgyűlés ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 437.). Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: A budapesti kir. főügyészség megkeresése folytán Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése kérdésében megindult tárgyaláson a bizottság megállapította a következőket. A megkereséshez csatolt iratok szerint a Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztár a budapesti kir. ügyészséghez feljelentést adott be a Népszava 1923. március 28-iki számában »Munkásvédelem, munkásbiztositás és az egyesülés és gyülekezés joga« főcím alatt: »Propper Sándor elvtárs a munkásbiztositásról« alcímmel megjelent közleményeért, melyben az alábbi tényállítások és kifejezések foglaltatnak: »1919-ben felrúgták a Munkásbiztositó autonómiáját és kiszórták a régi, szakképzett tisztviselőket« — »A jogaikat védelmező betegeket Zalaegerszeggel fenyegették« — »Ma nincs Magyarországon munkásbiztositás, csak táppénzkifizető helyek vannak, ahonnan a szeretet melege helyett a munkásgyülölet áramlik a dolgozók tömege felé.« »Ma a Sörház-utca parancsol ott és a Pénztár az ébredők dirigálása alatt áll, akik gyűlölik a munkást.. .« »Tudatlan törtetők szorították ki a régi, érdemeket szerzett tisztviselőket.« »Csak állás kellett nekik .. .« »Anyagilag tönkretették a Pénztárt.« »A szentendrei szanatóriumot disznóhizlalóvá alakitották át.« »Elszámolást nem adnak ki, pedig most már milliárdokról van szó, a munkásság követeli, hogy számoljanak be sáfárkodásukról.« »Ha van takarnivalójuk, akkor lesz takarodnivalójuk is.« »Ma az ébredők kortestanyája és a napipolitika csatatere a Pénztár, állástvadászók kortestanyája lett a Pénztár, ahonnan izzó munkásgyülölet áramlik a beteg munkás felé.« évi május hó 16-án, pénteken. 67 Vanczák János a mentelmi bizottság előtt nem jelent meg, ellenben az iratokból megállapítható volt, hogy a nyomozás folyamán a következő kijelentést tette: »Az inkriminált cikknek szerzője nincsen, azt a kongresszus vezetősége adta le, ellenben az abban foglaltakat Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő mondotta el, aki élő személy és felelősségre vonható.« Tekintve azonban, hogy a sajtótörvény rendelkezései szerint a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés önálló deliktumát épen az képezi, hogy a sajtóban közzététettek, és nincs tekintettel arra, hogy az elmondott beszéd vont-e maga után büntető eljárást vagy sem, a közlemény szerzőjét pedig Vanczák János, mint a Népszava felelős szerkesztője, személyileg meg nem nevezte, tehát a sajtótörvény értelmében ő érte a felelős, épen azért tekintettel arra, hogy a cikk tartalma megállapítja, vagy megállapítani látszik a panasz tárgyává tett bűncselekmény tényálladékát s tekintettel arra, hogy zaklatás esete nem forog fenn, a bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani! (Nem!) A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: el méltóztatik-e fogadni a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Vanczák János képviselő mentelmi jogát a Ház ebben az ügyben felfüggessze. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztette. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 438.) sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés ! A beterjesztett iratok tanúsága szerint a Népszavának 1923. október 20-iki számában »Megfelelő átszervezés mellett« az állambiztonsági megbízottak feloszlatásáról cikk jelent meg, amelyben a következő részlet foglaltatik. »Jön valaki, mondjuk egy orvos, akinek nemcsak a jódtinkturától zöldek az ujjai s azt mondja, hogy nincs semmi baj, bajtársak, legyetek csak türelemmel, mert egyesületünk megfelelő átszervezés mellett továbbra is folytatni fogja eddigi hazafias működését.« A volt A. B. M. elnök aláírásával nyilatkozat jelenik meg, mely szerint legyenek türelemmel a bajtársak, mert az egyesület megfelelő átszervezés mellett tovább fog működni. Az állambiztonsági megbízottak kétségbeesett moralitásu besúgó társaság, s nem lehet kívánni, hogy az a banda a feloszlatásért a kormánnyal szemben meg ne kísérelné a visszarugást a régi szerető felé.« Erre a cikkért doktor Szemere Béla orvos, az állambiztonsági megbízottak volt elnöke a budapesti kir. ügyészségnél sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tett a cikk írója és a sajtótörvény szerint felelős személyek ellen. A nyomozás során a szerzőt megállapítani nem lehetett, mivel Vanczák János felelős szerkesztő felhívás ellenére a cikk íróját meg nem nevezte, minek folytán a sajtótörvény értelmében a büntetőjogi felelősséget viselni ő tartozik. A budapesti kir. főügyészség ennek alapján kérte Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottság, tekintettel arra, hogy ezek a kijelentések kimeri-