Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. Hiszen ez lehetetlen dolog, és ezért remélem, hogy a t. Nemzetgyűlés nem fogja honorálni az ügyész­ségnek a kiadatás iránti kívánságát és a men­telmi bizottság t. előadójának javaslatával szem­ben Györki t. képviselőtársam mentelmi jogát nem fogja felfüggeszteni. Elnök : Kivan még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti még meg a szó. Mikovinyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Csak néhány szóval kivánok felelni először is Rupert képviselő urnák, akinek nagyrabecsült személyét hosszú évek óta ismerem. Nem tudom feltételezni róla, — ismerve az ő komolyságát — hogy meggyőződésből mondaná azt, hogy szán­dékosan hazug, fércmunkák terjesztetnek a nem­zetgyűlés elé a mentelmi bizottság jelentéseiben. Épen ezért ezt csak a beszéd hevében tett kije­lentésnek tulaj donitom. Van szerencsém tiszte­lettel rámutatni arra, hogy elképzelhetetlen, hogy ebben a jelentésben is valótlanság, pláne tudva beirt valótlanság foglaltatnék. Az a kifejezés, mely a mentelmi bizottság jelentésében mint inkriminált kifejezés szerepel, nincs idézőjelbe téve, amiből világosan látszik, hogy az nem az eredeti röpiratnak szószerinti szövegezése. (Hebelt Ede: De miért nines az benne? Miért nem nézte meg az előadó ur?) Szíveskedjék meghallgatni. Ellenben a kir. ügyészség indítványában szó­szerint a következők foglaltatnak (olvassa): »... részben kivéve a röpirat tartalmából, hogy a két éven belül elkövetett cselekmények a mai rendszer, a mai uralom nevéhez fűződnek. A mai uralom, a mai rendszer alatt« — ezt az ügyész­ség mondja indítványában — »a mai kormány­zati rendszer lévén értendő, amelyért a magyar királyi kormány felelős, a beszerzett és az iratok­hoz becsatolt felhatalmazás alapján . . .« (Hebelt Ede: Itt nem a inai rendszerről, hanem arról a rendszerről van szó! Ez is hamisítás!) Elnök': Hebelt képviselő urat kérem, méltóz­tassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Pikier Emil: Az ügyésznek sem illik hazudni ! — Klárik Ferenc: Arról van szó, hogy ne adjuk ki!) Mikovinyi Jenő előadó: Én kizárólag csak azért reflektáltam ezekre a felszólalásokra, hogy igazoljam a bizottságot és annak jelentését, mert hiszen a bizottság jelentéseért nemcsak az elő­adó, hanem — minthogy a jelentést az elnök is aláirja — maga a bizottság is felelős. Be akartam igazolni azt, hogy a jelentésben tudva valótlan és az igazságnak meg nem felelő, vagy legalább is a nyomozati adatoknak meg nem felelő szavak, kitételek és szövegek nincsenek. — (Pikier Emil: Jó lesz az ügyészeket ellenőrizni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Szólásjoga már senki­nek sem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: el méltóztatik-e fogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Györki Imre képviselő ur mentelmi joga ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. — (Hebelt Ede: Az igazságügyminister kiment. — Felkiáltások a jobboldalon: Szabad neki!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el és így Györki Imre képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggesz­tette. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Az elnöki enunciáció közben különösen méltóztassanak tartózkodni minden közbeszólástól, mert a Ház határozathozatalának komolyságához tartozik, hogy akkor abszolút csend legyen. Következik a tanácskozás és határozathozatal rágalmazás vétsége miatt feljelentett Ulain évi május hó 16-án, pénteken. 57 Ferenc képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 462.), Kérem az előadó urat, méltóztassék javaslatát megtenni. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a »Szózat« című politi­kai napilapban, annak 1921. évi április hó 20. nap­járól keltezett 84. számában »A Paksy-ügy rej­telmei« felirattal és dr. Ulain Ferenc szerző meg­jelölésével egy cikk jelent meg, melyben a követ­kező kitételek foglaltatnak (olvassa): »Abszolút megbízható és minden kételyt kizáró bizonyítékok birtokában állítom és bizonyítom is, hogy Paksy János ártatlan. Pinterits hites törvényszéki szak­értői véleménye ellenben hamis.« E cikk miatt Pinterits Károly rágalmazás vétsége miatt felje­lentést tett. Miután az iratokból és a cikk tartalmá­ból megállapítható, hogy ha ez a kijelentés, ez a tényállítás a valóságnak megfelel, alkalmas arra, hogy Pinterits ellen büntető eljárás indittassék és igy a főmagánvádló vádja nem alaptalan, hanem alapos gyanú alapján emeltetett, és miután zaklatás esete nem forog fenn, a bizottság java­solja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügy­ből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Következik a határozat­hozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e felfüggeszteni Ulain Ferenc nemzetgyűlési kép­viselő ur mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslata értelmében, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatilag kimondom, hogy Ulain képviselő ur mentelmi joga ebben az ügy hen fel­függesztetett. Következik a tanácskozás- és határozathozatal a mentelmi bizottság jelentése alapján izgatás vétsége miatt feljelentett Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 463.). Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Dr. Kiss Menyhért 1921. évi december hó 9-én Ferencszálláson, a községi elöljáróság hivatali helyiségében az ott összegyűlt 25—30 emberből álló gyülekezethez a következő felhívást intézte: »Menjenek be könyörtelenül a haszonbérbe, ne törődjenek azzal, hogy az be van vetve, ha igen, szántsák fel, cselekedetükért majd én felelek.« Majd onnan egy vendéglőbe ment és egy nagyobb tömeghez a következő felhivást intézte: »Emberek, tudom, hogy a Gerliczy báró tulajdonát képező haszonbérleteket a báró nem hosszabbította meg és nektek azokra szükségtek van, menjetek be a földekbe, szántsátok fel, műveljétek, nektek arra szükségtek van, az nektek jogotok.« ( Graeffl Jenő: Egészen jó! Nagyszerű!) T. Nemzetgyűlés! A bizottság az iratok be­tekintése után meghallgatta dr. Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselőt, aki kijelentette, hogy neki eszeágában sem volt izgatni, az embereket csupán egyszerűen felvilágosította, hogy az eddigi kisbérletekhez a földreformtörvény és annak végre­hajtása tárgyában kiadott rendelet szerint a kö­vetkező évben is joguk van, azi mondván, hogyha valaki ezt kétségbe vonja, hivatkozzanak ő reá. A bizottság lefolytatta ellene az eljárást. Miután a bizottság a nyomozati iratokat megtekintette és az azokban foglalt tanúvallomások szerint meg­erősítve látta a képviselő ur nyilatkozatát, és miután tényleg az ő állításai alátámasztva vannak a földbirtokreformról szóló törvénnyel és az annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom