Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

58 Á nemzetgyűlés 285. ülése 1924 végrehajtására vonatkozó rendelet intézkedéseivel, ebben a feljelentésben zaklatás esetét látta Kiss Menyhért képviselővel szemben fenforogni, miért is javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy nevezett képviselő ur mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha senki szólni nem kivan, ugy a vitát berekesztem. Az előadó ur nem kivan szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, el méltóztatik-e fogadni a mentelmi bizottság javaslatát abban az értelemben, hogy Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi joga ebből az ügyből kifolyólag fel ne függesztessék, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta, tehát Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 464.) sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt félj elentetett Rakovszky István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Rakovszky István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert Szekeres Dezső főszolga^ biró fömagánvádló nevezett képviselő ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt adott be feljelentést. Ugyanis a »Pesti Hirlap« 1922 október 7-én megjelent számában »Rakovszky István a fajvédelemről és az igazi keresztény politikáról« című cikkében a következők foglaltatnak (olvassa): »A párt össze akarja hivatni a nemzetgyűlést a tarthatlan nógrádi közállapotok miatt és azon embertelenség miatt, amellyel Stranyavszky Sándor főispán egy becsületben töltött hivatalos pályafutás, Halmosy szécsényi főszolgabíró ügyét kezeli, akit a választások előtt, mert nem akart a főispán vak eszközévé sülyedni, rákényszeritett, hogy szabadságra menjen, és amidőn szabadsága letelt és újra át akarta venni hivatalát, minden előzetes vizsgálat nélkül menesztett. Távollétében a főispán szabálytalan és törvénytelen rovancsolást vitt végbe, 68.000 K többletet talált s ezt az összeget a szabályok ellenére a fő magán vádlónak — t. i. Szekeres főbirónak — adta át. Szekeres jelentette ezt az esetet a törvényhatóságnak, ahol annak megállapítása mellett, hogy rávonatkozólag meggyalázó és őt közmegvetésnek kitevő állitás az, hogy szabálytalan eljárás alapján, illetéktelenül 68.000 koronát felvett, feljelentést tett sajtó utján elkövetett rága-lmazás vétsége miatt. (Hegymegi-Kiss Pál : Komikus !) A mentelmi bizottság megtekintette az iratokat és megállapította, hogy a kérdéses cikkben foglalt tényállítás a cikk tartalmával értelmi összefüggésben a főmagánvádlóra vonatkozólag tényleg alkalmas arra, hogy egyéni és közhivatali tisztségét a nyilvánosság előtt kétséges színben tüntesse fel, (Zaj balfetől.) ép azért zaklatás esetét nem látván fenforogni, javasolja a t. nemzetgyűlésnek, hogy Rakovszky István képviselő ur mentelmi jogát függessze fel. Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon rövid ideig óhajtom a t. nemzetgyűlés idejét igénybe venni, mert azt hiszem, az argumentumokat amelyeket felhozok, nagyon röviden elintézhetem. Az inkriminált kifejezés ugy szól, hogy egy szabálytalan rovancsolás alkalmával talált 68.000 K többletet a rovancsoló főispán a szabályok ellenére a főmagánvádlónak adott át. Mi ez I Ha a főispán szabályellenesen rovancsolt és többletet talált, s ezt a többletet neki átadta, magában véve ebben semmi olyasmi sem foglal:

. évi május hó 16-án, pénteken. tátik, ami akár a rágalmazás, akár a becsületsértés tényálladékát kimerítené, szóval Szekeres nyugodt lehet : senkisem gyanúsítja. (HegymegiKiss Pál : Hisz a belügyminister már előzetesen megmondta, hogy nem követett el szabálytalanságot !) Ha valaki szabálytalanságot követett el, az csak a főispán, az ő ténykedése azonban itten tárgyalás anyagát nem képezi. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Farkas Tibor: Hogy ez körülbelül igy van, bátor vagyok abból is következtetni, hogy a második passzus igy kezdődik (olvassa): »A bizottság betekintette a megkereséshez csatolt iratokat és megállapította, hogy a kérdéses cikkben foglalt tényállítás a cikk tartalmával értelmi összefüggésbe hozva alkalmas arra . . .« stb. Ez már olyan hosszadalmas megállapítás, amelyből azt hiszem, mindenki, aki elfogulatlanul nézi ezt az esetet, konstatálhatja, hogy itt legfeljebb kákán csomókeresésről van szó, s ezért én a zaklatás tényálladékát is fenforogni látván, kérem, hogy Rakovszky István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát a jelen esetben ne függesszük fel. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Bodó János jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Itt megint egy pontatlan munkával állunk szemben. (Zaj és felkiáltások, a jobboldalon: Ne beszélj, mert csak elrontod! Ugy sem függesztjük fel!) Elnök (csenget): Csendet kérek a jobboldalon. Rupert Rezső: Mert itt ugyan már használt az előadó ur megjelöléseket, amelyek a Btk. egyes rendelkezéseire mutatnak, de a végén mégsem tudja az ember, hogy miről van tulaj donképen szó, mert egyszer Szekeres Dezsőt látok a szövegben, hogy vele történt valami, az ő kezére bíztak valamit, majd pedig — a jelentés végén_— azt állapítja meg a bizottság, hogy Szekeres Lajos joggal érzi magát sértve, mert az ő becsülete kétségessé tétetett. (Zaj.) Tehát Szekeres Dezsőt sértik meg és az előadó ur szerint azzal az állítással mégis Szekeres Lajosnak a tisztessége lett kétségessé téve. Ennek következtében — ha netalán véletlenül Szekeres Dezső és Szekeres Lajos ugyanazon személy lennének — csatlakozom én is Farkas Tibor t. képviselőtársamnak ahhoz a felfogásához, hogy itt az az első alapfeltétel, hogy megállapittassék. vájjon büntetendő cselekmény forog-e fenn és ez a képviselő személyével kapcsolatba hozható-e, vagy sem. Csatlakozom azonban ahhoz a véleményéhez is, hogy ez a feltétel nem forog fenn, mert ha bűncselekmény is az, hogy a rovancsoló főispán a szabályok ellenére főmagánvádlónak adott át valamit: arranézve büntetendő cselekmény, aki ezt a főispánról állítja, de nem büntetendő cselekmény Rakovszky Istvánnal szemben azért, mert a büntetendő cselekmény és a képviselő ur személye között a kapcsolat nincs meg. (Ugy van! balfelől.) T. Nemzetgyűlés! Itt azt látjuk, hogy a rovancsoló főispán követett el szabálytalanságot. A rovancsoló főispánnal szemben állíttatik valami — ami csakugyan ok lehetne a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás meginditására a főispán ellen — de Szekeres Lajossal szemben nem állitta tik semmi. Egyébként a tapasztaltak után, azok után, hogy miként adatnak itt elő az ügyek és mennyire nem kimerítően lesznek ismertetve, nekem most már kétségben kell lennem aziránt is, hogy egyáltalában adatott-e felhatalmazás arra vonatkozólag, hogy a Szekeres Dezső sérelmére elkövetett büntetendő cselekmény miatt vétessék üldözőbe Rakovszky István, mert ahogyan én a tényállásból látom, az a hatóság, az a fórum, amely a felhatalmazást megadni hivatva volt, aligha adhatott másra felhatalmazást, minthogy a főis-