Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

56 A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. Hebelt Ede: Előttem van a két irás: a röpcédula és a mentelmi bizottság- jelentése.— Összehasonlitom, összeolvasom ezeket és látom, hogy a mentelmi jelentésben idézett ügyészi vád olyan kifejezéseket foglal magában, amelyek az eredeti röpcédulában nincsenek benne. Miért szépitsem tehát, miért mondjam, hogy tudatos tévedés, mikor tudom, hogy nem lehet szó tévedésről! Hát szabad tévednie egy közhatóságnak, mikor olyasvalamit tesz bele a vád indítványába, amely az eredeti iratban nincs benne? Az eredeti egy választási célból, választókhoz irott körlevél. A végén az a felszólitás foglaltatik, hogy a megejtendő szavazás alkalmával jelenjék meg a címzett az első választókerület ilyen és ilyen körzetének szavazóküldöttsége előtt és ott a szavazatát Györki Imre szociáldemokrata párti jelöltre adja le. Közönséges választási röpcédula. Ebben szó sincs arról, mintha Györki az ellenforradalmi gyilkosságokkal a mai kormányt vádolta volna meg, vagy hogy azokért a mai kormányt tette volna felelőssé. A mai kormány egyáltalán nincs is benne megemlítve. Arról van csak benne szó, hogy a külföldi parlamentekben nem ülnek olyan képviselők, akik ahhoz a politikai irányzathoz tartoznának, mely Magyarországot az elmúlt két és fél esztendő alatt vezette. Ez alatt nem a legutóbbi két és fél esztendő értendő, mint ahogy a mentelmi bizottság jelentéséből kilátszik, hanem tiZ cl két ós fél esztendő, amely a választások előtt telt el, szóval az ellenforradalmi borzalmak két esztendeje. Azt mondja tehát a röpcédula (olvassa) »A külföldi parlamentekben nem ülnek olyan képviselők, akik ahhoz a politikai irányzathoz tartoznának, amely Magyarországot az elmúlt két és fél esztendő alatt keresztény és kisgazda jelszó alatt tönkretette, A numerus clausus, a botbüntetés, a katasztrofális drágaság, a hatályos törvény stb., mind ennek az uralomnak nevéhez fűződnek, — tehát az ellenforradalmi uralomnak, a kurzusuralomnak, az úgynevezett keresztény és nemzeti uralomnak idejéhez — a Somogyi és Bacsó megölése, az orgoványi és izsáki tömeggyilkosságok, Britannia, a Palace-szállóbeli események, az erzsébetvárosi bombamerénylet kiderítetlen büntette, mind ennek a rendszernek nevéhez fűződnek. Ez mind annak a rendszernek, annak a két és fél esztendős ellenforradalmi rendszernek nevéhez fűződik.« Ez van a röpcédulában, de a mai kormányról abban egy betű sincs. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Pikier Emil: Ez az igazi hamisítás!) Kérdem ezek után, és legyen szabad az igazságügyminister urat is megkérdeznem: türhető-e, hogy ilyen alapon zaklassanak nemzetgyűlési képviselőket ? De azt is megkérdezem : türhető-e, szabad-e eltűrnünk, hogy nem nemzetgyűlési képviselőket, hanem kisembereket is zaklassanak ilymódon ? A leghallatlanabb zaklatás az, hogy amikor kormányról szó sincs, amikor csak az ellenforradalmi rendszerről van szó, arról a rendszerről, melynek borzalmaiból való kivezetését a nemzetnek épen a Bethlen-kormány a választások idejében ismételten is ígérte ; és hogy amikor megbélyegzik ezt az ellenforradalmi rendszert való tények felsorolásával, hogy akkor ezekből vádat kovácsol az ügyészség, a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága pedig készségesen ki akar adni egy nemzetgyűlési képviselőt. (Esztergályos János: Majd halljuk az igazságügyminister urat !) Tisztelettel kérem ezért legelőször, méltóztassék megállapítani, hogy a röpirat és a mentelmi bizottság ama jelentése köpött, amely a vizsgálóbirói végzésen alapul, nincs meg a kongruencia, hogy a kettő nem fedi egymást, évi május hó 16-án, pénteken. hogy egészen más a vádbeli cselekmény, az a tényállás, amely a mentelmi bizottság jelentésében foglaltatik, és egészen más az a tényállás, amelyet ar eredeti röpcédulából meg lehet állapítani. (Rupert Rezső : Ezt az előadónak észre kell venni !) Méltóztassék azután arra az álláspontra helyezkedni, amelyre nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister ur esetében is helyezkedett a nemzetgyűlés, hogy a választás idejében elkövetett agitációs visszaéléseket még az esetben sem engedi megtorolni, ha valóban elkövettettek. Hiszen tanuja voltam én Sopronban annak a rendkívüli éles küzdelemnek, mely Klebelsberg és Andrássy grófok közt folyt le, és igazán mondom, megundorodtam attól a sok piszoktól, amelyet ennek a két grófnak a pártja dobott egymáshoz. Amikor aztán pótválasztásra került a sor, akkor láttam csak, hogy velem szemben voltaképen még több piszkot hoztak fel, természetesen hazugságokat, De amikor megválasztottak, törődtem is én ezekkel a hazugságokkal, Tettem ugyan feljelentést a választás alatt, de hogy annak a feljelentésnek mi lett a sorsa, azzal később nem törődtem. Ha arra az álláspontra helyezkedtünk egyik minister esetében, hogy ezek felett a választási visszaélések felett napirendre térünk, hogy ezek felett szemet hunyunk, akkor kérdem én, hogy az ellenzék egyik tagja ellen emelt teljesen alaptalan vád esetében kell-e és szabad-e más álláspontra helyezkednünk? Kérem a t, Nemzetgyűlést, ismét a béke jegyében, méltóztassék ezt a teljesen alaptalan vádat visszautasitani és Györki Imre képviselő ur kiadatását el nem rendelni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Pikier Emil szólásra jelentkezik.) Elnök: Pikier képviselő ur kivan szólni. Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés! Hebelt t. képviselőtársam előadásához fűzve mondani valóimat, csak meg akarom állapítani, hogy a mentelmi bizottság nemcsak nagyatádi Szabó István minister ur, hanem egy ellenzéki képviselő, dr. Dénes István képviselő ur esetében is, amikor ügye tárgyaltatott, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a választási agitációk során elmondottak vagy nyomtatványban közöltek, miatt, még ha az ügyészség kéri is a mentelmi jog felfüggesztését, az illető képviselő kiadatását nem javasolja a nemzetgyűlésnek, mert azért, ami a választás izgatott atmoszférájában történt, egy képviselőt kiadni nem lehet, Györki t. képviselőtársam esete is ilyen eset. Látható itt, hogy a »dr. Györki Imre pártja, a magyarországi szociáldemokrata párt« aláírással ellátott választási röpirat felhívta a választókat, hogy szavazatukat Györki Imre pártjára adják le. Ez tehát olyan eset, amely nagyatádi Szabó István és Dénes István eseteivel teljesen analóg, teljesen azonos, és nem kételkedem abban, hogy az igen t. egységespárt ezt igazán nem tekinti pártkérdésnek. Minden egyes képviselőnek erkölcsi kötelessége a nemzetgyűléssel szemben, hogy az ügyészség ilyen lelkiismeretlen játékaihoz ne adja oda magát. Utóvégre hová jutunk... Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy valamely hatóság eljárására azt mondani, hogy játék, az sértés. (Propper Sándor: Sértés, de igaz!) Propper képviselő urat, aki a figyelmeztetés ellenére megismételte ezt a sértő kifejezést, kénytelen vagyok rendreutasítani. Egyúttal figyelmeztetnem kell Propper képviselő urat arra, hogy a mai ülés folyamán már több ízben részesült rendreutasitásban. r Pikier Emil: Igazán nagyon érdekelne, mi az álláspontja az igen t. igazságügyminister urnák ebben a kérdésben, akinek lojalitásában megbízom.