Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-295

A nemzetgyűlés 295. ülése 1924. évi június hó á-én, szerdán. 291 Következik a cím. Kérem a jegyző tirai, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: Most következik az első § és a vámtarifa első csoportja^ Kérem

1 a jegyző urat szíveskedjék az 1. %-t és az első csoportot felolvasni Héjj Imre jegyző (olvassa az 1. §-t és az I—

IV. csoportokat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az V. Csoportot). Hedry Lőrinc! Hedry Lőrinc: T. Nemzetgyűlés! Az 5. csoportban a magvakra vonatkozó vámtarifánál a cukorrépa és takarmányrépa-magvakra vonatkozólag a vámmentes behozatal van biztosítva. Erre vonatkozólag méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy az utóbbi években a cukorrépamagtermelés Magyarországon rendkívül fellendült és ma ott állunk, hogy Csonka Magyarországnak 12 cukorgyára körülbelül a saját szükségletére szolgáló magnak 80%-át belföldön^ állítja elő, még pedig azért, mert a cukorrépamagnak utántermelése a legnagyobb gondot igényli, azért, mert a cukorrépánál és általában a magtermelésnél mindig két hatótényezőt kell figyelembe venni, még pedig elsősorban a cukorrépa cukortartalmát és másodsorban a cukorrépának termelő képességét és termelési hozamát Épen azért, hogy ezt biztosíthassák a cukorgyárak, maguk állítják elő a Németországból behozott u. n. „Elit"-mag után csőrépa termelésű répamagjaikat, amely után a gyári répát termesztik. Ezzel szemben áll az, hogy Csehországban állami szubvencióval és állami dotációval létesültek cseh cukorrépa magtermelő vállalatok, amelyek direkt azt a célt szolgálják, hogy a szomszédos államok területét olcsó maggal ellássák. Ez a mag azonban a termelés és a cukor hatékonysága tekintetében sokkal alacsonyabban áll a belföldi termelésnél. Szükséges volna tehát, hogy a belföldi termelés, amely már, egy pár esztendős és ma nagyon rentábilis üzemet foglal magában', ez a belföldi cukorrépa magtenyésztés bizonyos fokú védelemben részesittessék. Épen ezért bátor vagyok azon módosítást javasolni, hogy a cukorrépa és takarmányrépa-magra vonatkozó vámokat méltóztassanak kétfelé venni. A takarmányrépa-magvak számára biztosittassék a vámmentesség, miután ebben a tekintetben számottevő belföldi termelés nincsen, a cukorrépamagnál pedig méltóztassanak egy tíz koronás vámot beállítani. E módosításaimat írásban is bátor vagyok benyújtani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Propper Sándor szólásra jelentkezik.) A szó a képviselő urat megilleti. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Az általános vita folyamán pártunk szónokai rámutattak arra, hogy az agrár-vámok igazságtalanok és feleslegesek, mert végső hatásukban csak az általános drágulást fogják fokozni, amely már a mai viszonyok mellett is tarthatatlan és kibírhatatlan. Olyan országokban, ahol az agrártermelés kezdetleges, ahol a termelés az ország belső szükségletét nem tudja ellátni, ott lehet létjogosultsága agrár-védelemnek, Magyarország azonban nem sorolható az ilyen államok közé. Magyarország par excellence agrár-állam, amely nemcsak, hogy a belső szükségletnek megfelelő mennyiségű élelmiszert tudja termelni, hanem azonfelül, amint tudjuk, igen tekintélyes kivitelre is termel. Ilyen körülmények között tehát nem lehet helyeselni azt, hogy a gabona, a hüvelyesek" és magvak csoportjában ilyen magas vámtételeket állapítsanak meg, amelyek túlzott vámvédelemnek, sőt bizonyos mértékben tiltó vámoknak minősíthetők. Jól ismerem azokat az okokat, amelyek a kormányt arra birják, hogy ezt a vámvédelmi rendszert igy kiépítse. Ez egyrészt az agrártőke védelme, másrészt pedig félelem attól, hogy a nemzetközi piacon megjelennek a külföldi ilyen minőségű, ilyen kategóriájú áruk és ezek a magyar agrártermelést nyomni fogják. Ez sem lehet azonban kellő ok arra, hogy a mezőgazdasági termelés ilyen magas védővámban részesüljön, mert amint beszédem elején emiitettem, ez arra fog vezetni, hogy a drágulás erőteljesen fokozódni fog, még pedig olyan mértékben, amely nem lesz majd arányban az általános kereseti és jövedelmi viszonyokkal. A fogyasztók már ma sem tudják megfizetne a mezőgazdasági árucikkeket, s ha még elzárják a határt a behozatal elől, s ha hozzávesszük azt, hogy szabaddá teszik a kivitelt, mint ahogy máris szabaddá tették, akkor formális éhínség fog bekövetkezni, ami semmi körülmények között nem érdeke az országnak, nem lehet érdeke a kormánynak, de az agrártermelésnek, az agrártőkének sem, mert olyan országban, ahol éhínség dúl, senki sem találhatja meg a maga boldogulását. Legcélszerűbb volna tehát, hogy amikor; szabaddá teszik a kivitelt, szabaddá tegyék a behozatalt is. A szabad kivitel és a szabad behozatal kiegyensúlyozná a helyzetet és egészen bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelésre ebből kár nem háramlanék. Ilyen meszsze azonban, sajnos, egyáltalában nincs reményem, hogy a nemzetgyűlés elmenjen. Nem mondom azt, hogy töröljék ezt a csoportot. Erre reményem nincs is, noha ez volna az igazságos és célszerű, a vámtételek mérséklésére azonban feltétlenül szükség van. Elhiszem azt, hogy a többség erejével ezt a csoportot is meg lehet szavaztatni és törvényerőre lehet emelni. Ebben a pillanatban nem tudom bizonyítani azt sem, hogy ennek milyen katasztrofális következményei lehetnek az ország közélelmezésére nézve és hogy milyen hatással lesznek majd a szociális viszonyokra. Azonban előrelátásból és az elmúlt esztendők gazdaságpolitikájának tapasztalataiból merítve, azt a javaslatot mégis megteszem, hogy ennek a csoportnak vámtételeit felére csökkentsük. így is megmarad bizonyos vámvédelem, csak kevesebb és akkor ezzel mégis szembenáll az a helyzet, hogy a kivitel teljesen szabad, mig a behozatal még mindig meglehetősen magas vámkorlátözás alá van vetve, amitől még mindig igen kedvezőtlen hatás várható, még mindig igen rossz lesz a városi népesség ellátása és szociális helyzete, de mindenesetre csökken a baj akkor, ha a túlmagas vámtételeket felére csökkentjük. Azt javaslom tehát, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az ötödik csoport vámtételét felére szállitja le, kérem ennek az indítványomnak elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Tisztelettel kérem, hogy az V. csoport a Hedry Lőrinc t. képviselőtársam által a 71. tételre vonatkozóan benyújtott módosítással fogadtassék el. Elnök: Senkinek szólási joga többé nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a határozathozatal. Propper Sán4ö*