Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-291
 nemzetgyűlés 291. ülése 1924. ban 46 aranykoronát. Ez a táblázat meglehetősen nagy reoenzust s elkeseredést keltett a közszolgálati alkalmazottak között, Ezt el keli ismerni. Az ilyen hírek kolportáiása, akár nem teljes ODjekti vitással való Deallitása a mai nehéz viszonyok között szerény nézetem szerint sokkal töboet árt, mint amennyit használ, lün nagyon jól látom — és a hozzámfutó szálak mind azt bizonyítják, — hogy a munkakedvet az ilyen hírek kolportáiása rendkivül lecsökkenti és rendkivül elkeseredetekké teszi a közszolgálati alkalmazottakat. A közszolgálati alkalmazottak egyik érdekképviselete, a legnagyobb érdekképviselete, az úgynevezett Kansz., a kormány elé terjesztett egy memorandumot, amelyben bebizonyította azt, hogy a naturáliák teljes betudása és a hivatalos órák kiterjesztése mellet a XI. fizetési osztályban ma már 91 aranykoronát kapnak a közszolgálati alkalmazottak Budapesten és 71 aranykoronát vidéken, az egyéb altisztek kategóriájában pedig Budapesten 70 aranykoronát kapnak. T. Nemzetgyűlés! Én azt hiszem, hogy lehetetlen helyzet volna az, ha a közszolgálati alkalmazottak a jövőben kevesebb illetményt kapnának, mint amennyit ma kapnak. Én nem akarok az igen t. pénzügyniinister úrtól numerikus, illetőleg százalékarányban kifejezett fizetési skálát, nem akarom azt, hogy a pénzügyminister ur itten kifejezetten azt mondja, hogy már ma egyik-másik fizetési osztályban hány aranykoronát fognak kapni a tisztviselők. (Szabó József: Május elseje óta várják! — Ulam Ferenc: Ugy sem hiszik el, akármennyit nyilatkoznak is, mert annyiszor becsapták már őket. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek Homonnay Tivadar: Várom azonban a kormánytól, hogy olyan irányú nyilatkozatot tegyen, hogy a közszolgálati alkalmazottak az összes naturáliák betudása mellett nem kaphatnak kevesebb illetményt, mint ma, (Egy hang half elől : Akkor éhen halnak !) tartozzanak akár a tisiztviselőkategóriába, akár az altiszti vagy egyéb munkáskategóriába. (Zaj a balközépen.) Nem értem, egyszerre miért oly elégedetlenek a baloldali urak velem. Méltóztassanak mondatom végét megvárni. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Homonnay Tivadar: Azt kérem az igen t. kormánytól, nyilatkozzék arra nézve, hogy a közszolgálati alkalmazottak a jövőben több fizetést fognak-e kapni, mint amennyit kapnak ma a naturáliák betudása mellett. Hogy a mostani vagy a békebeli fizetésnek hány százalékát kapják aranykoronában, az én szerintem igazán másodrangú kérdés, mert tudom nagyon jól, hogy az aranykoronának megállapított értéke és vásárlási értéke kettő. Tehát ne az aranykoronának megállapított értékét vegye figyelembe a kormányzat, hanem azt a vásárlási értékét, amellyel a közszolgálati alkalmazottak az 'elsőrendű szükséglesti cikkeiket be tudják szerezni. Bendkivül izgatja a közszolgalati alkalmazottakat elsősorban az, hogy milyen lesz a törzsilletményük, másodsorban pedig, hogy milyen lesz a lakbérük. A lakbérre vonatkozólag szintén az az óhajuk és kívánságuk, hogy olvan lakbért kapjanak, amelyből a tényleges lakbérüket meg is tudják fizetni. Itt van azután a pótlékok kérdése. Itt van az úgynevezett családi pótlék. A régi országgyűlés igen helyes álláspontra helyezkedett akkor, amikor a nagy évi május hó 28-án, szerdán. 213 családdal rendelkező közszolgálati alkalmazottak részére családi pótlékot állapított meg. Nekem az volna a kérésem a kormányzathoz, hogy a családi pótlékot a jövőben is tartsa fenn oly mértékben, mint a békében és a nagyobb esaládu közszolgálati alkalmazottakat továbbra is részesítse nagyobb családi pótlékban, mint a kisebb családokat. Viszont azonban a lakbérnél szerény véleményem szerint nem à családtag'ok száma szerint kellene eljárni, hanem tekintet nélkül arra, hogy az illető fizetési osztályban lévő állami alkalmazottaknak van-e csaladjuk vagy nincs, egyforma lakbért kellene részükre kiutalni. Külön kérésem a kormányzathoz, hogy az igen jól bevált birói és ügyészi státust méltóztassék továbbra is fen tartani. Elvileg helyeslem azt, hogy az ország- minden közszolgálati alkalmazottja egy státusba foglaltassék össze, azonban még nem látom elérkezettnek az időt arra, hogy pl. a Máv-nál vagy a birói és ügyészi karnál a státusok megváltoztassanak és egyszerűen egyetlen közös státusba foglaltassanak bele. A pótlékok tekintetében legyen szabad még az igen t. pénzügyminister urat arra kérnem, méltóztassék lehetőleg arra vonatkozólag is nyilatkozni, — mert ez igen jó hatással volna — hogy vájjon a hadipótlékot fentartani kivánja-e, illetőleg méltóztatik-e hadipótlékban részesíteni a közszolgálati alkalmazottaknak azt az érdemes kategóriáját, amely kint, a harctéréiig hosszabb szolgalatot teljesített. Itt van azután a vitézségi érem pótdíja is, amit szerintem szintén meg kell oldani. Bövid felszólalásomnak végére hagytam a szerintem egyik leglényegesebb kérdést. A közszolgálati alkalmazottaknak úgyszólván már köztudatába ment _át az, hogy a kormány állítólag október elsejétől kezdve kívánja a békebeli fizetésnek bizonyos: százalékában az aranyparitásos alapra való áttérést. Sokkal szivesebben látnám, ha egészen uj fizetési rendszer alapján állapíttatnék meg a közszolgálati alkalmazottak illetménye, ugy hogy a létminimum ugy az egyéb alkalmazottaknál, mint a tisztviselői kategóriában feltétlenül biztosittassék oly módon, hogy a közszolgálati alkalmazottak kulturemberhez méltóan meg tudjanak élni. Erre kérek a kormánytól választ. Azt kérem a kormánytól, hogy ne októbertől, hanem júliustól kezdve folyósittassa az uj illetményt, amelyből a közszolgálati alkalmazottak tényleg ki is tudnak jönni. (Ulain Ferenc : De sok minden van benn a törvényben !) Ezek után bátor vagyok a következő interpellációt intézni az összkormánykoz (olvassa) : »Hajlandó-e kormány megnyugtató kijelentéseket tenni arra. nézve, hogy az aranykoronás költségvetésben a közszolgálati alkalmazottak mindegyikének és igy a legalsóbb kategóriába tartozó napibéres szolgának is nagyobb lesz a javadalmazása, mint ezidőszerint? Az ezidőszerinti illetménymegállapításnál pedig a kormány nemcsak a készpénzbeli fizetést és pótlékot, hanem a kedvezménye;s áru élelmicikkek, ruha, cipő, vászon és egyéb természetbeni kedvezmények, a villamos vasúti, valamint ^kz- és villanykedvezményeket, és ezenfelül a hivatalos^ órák meghosszabbitása folytán megszűnő délutáni munkadíjak és a megszűnő mellékfoglalkozási lehetőség átlagos értékét is számitásbaj veszi % Ezeknek a készpénzilletményeknek és egyéb javadalmazások aranykorona értékének megállapításánál pedig az aranykorona tényleges értékét veszi számításba.«