Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-291
192 A nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án, szerdán. megbolondult. És ez a dolog, ami olyan fantasztikusnak látszik Kentucky esetében, szegről-végre ugyanaiz, ami ma végbemegy a Kentuckynál alig nagyobb európai államok között. Ezek igy tettek mindig ; nem is kellett, megbolondulni ok hozzá ; ha emiatt valakit bolondnak tartunk, akkor ezek már bolondnak születtek és gyógykezelésben sohasem volt részük. Ami az Egyesült-Államokban súlyos, lokális elmezavar számba menne, azt Európában a dolgok normális rendjének tartják.« Hát, t % Nemzetgyűlés, ennél szellemesebben ezt a vámőrületet, ezt a logikátlanságot igazán senki sem aposztrofálta, mint ez a kiváló, hatalmas szellem, Wells. De továbbmegyek. Az indokolásban ismét hivatkoznak Németország példájára. (Propper Sándor : Hol van az igen t. egységespárt ? — Sándor Pál : Nem is vagyunk tanácskozóképesek !) Elnök : Csendet kérek ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az egysógespártból az érdekeltek itt vannak, a többieket ez a kérdés nem érdekli, én ezzel tisztában vagyok. (Bíró Pál : Képviselve van a mezőgazdaság, az ipar, a kormány ! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Ugy van, képviselve van a nagybirtok és képviselve van a gyáripar ! (Rupert Rezső : Három szál ember mindössze!) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az Egyesült-Államok után méltóztassanak megengedni, hogy a kormány és a kereskedelemügyi minister ur által igen sokszor hivatkozott Németországra térjek át. Méltóztatnak emlékezni atrra, hogy Németországban nem is olyan régen a kis államocskák, sőt a nagyobb városok is vámsorompókkal zárták el magukat egymástól. Amig ez igy volt, addig Németország egyes államai a legnagyobb nyomorúsággal és szegénységgel küzködtek, állandó volt közöttük a politikai zavar és háborúskodás. Hogy milyen fontos volt az, hogy a német államok között leomoljanak a vámsorompók, erre nézve bátorkodom idézni a védővámosok atyamesterének: List Frigyesnek szavait, aki ha ma élne és látná, hogy az ő védő vámos elméletét mivé torzitotta el a magyar kormány, haladéktalanul ismét visszamenne a sírjába. Ez a List Frigyes Zollvereinblatt című művében a védővámok ledöntéséért küzdött és épen a nagyiparosok egyik gyűlésén a következőket mondotta a védővámokra. Kérem a védővámos urak figyelmét erre a pár sorra (olvassa) ; »3S vámsorompó a német hazában ! Mily akadálya a szabadforgalomnak ! Azok hatása nem más, mint ha az emberi test minden egyes tagja le volna kötve, hogy a vére ne keringjen egyikből a másikba.«^ (Bogya János : Ez igaz !) Ha igaz ez a német államok között, igaz az összes államok között is. (Bogya János : A német államok és a külföld között nem igaz !) Ezek a tanulságok, ezeknek a nagy szellemeknek megállapításai fényesen világítják meg azt az utat, amelyet ennek a kis csonka, 14 vármegyés Magyarországnak követnie kell. (Bogya János : Kifelé Németország védővámos politikát követett. — Sándor Pál : Nem arról beszél !) T. képviselőtársam, igen, a nagy egységben Bismarck megteremtette a védővámokat, (Bogya János: Megteremtette a nagy gazdasági egységet !) de ha tisztelt képviselőtársam eloh Németország vámpolitikai küzdelmeit, meglátja azt és rájön arra, hogy kizárólag csak hatalmi szempontok, Bismarck őrületes katonai fegyverkezése és az állampénztár üressége involválták a vámokat. (Bogya János: Nagy tévedés!— Görgey István előadó: Óriási tévedés ! — Bogya János : A védővámos politikával érte el Németország ezt ai gazdasági fölényét.) Elnök : Kérem Bogya János képviselő urat, méltóztassék csendben maradni ! Dénes István : Hiszen Bismarck eleinte szabadkereskedelmi volt, — méltóztassanak áttanulmányozni Németország irodalmát — a tiszta szabadkereskedelem álláspontján állott a porosz mezőgazdákkal egyetemben. Amikor azonban Bismarckot megszállotta a háborús őrület, a fegyverkezési őrület s az állampénztár üres volt, akkor kezdett a nagyiparosok felé orientálódni és akkor adott jó tanácsokat a nagyiparosoknak, hogyan iparkodjanak a birodalmi gyűléstől kérvényezni, hogy nekik vámokat adjanak, még pedig a vasvámot a francia vasiparral szemben. (Biró Pál : Nem is Bismarck, hanem I. Vilmos császár tette személyesen !) A kiváló német pénzügyminiszterek egv évtizedig ellenállottak Bismarck törekvéseinek, míg végre Bismarck hatalmi őrülete győzött és igy jöttek létre Németországban a védővámok. Elnök : Figyelmeztetni kívánom a képviselő urat, hogy egy nagy, velünk barátságos nemzet nagy fiáról akképen szólni, hogy őt az őrület vezette, egyáltalában nem illő sem a nemzetgyűléshez, sem pedig a képviselő úrhoz. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Dénes István : Én nem azt mondtam, hogy Bismarck őrült. (Derültség.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urnák jogra van mentségét előadni. Dénes István : Azt mondottam, hogy őrületes háborús politikája szempontjából vette igénybe a vámfegyvereket. Távol áll tőlem, hogy akár élőt, akár halottat aposztrofáljak bárminő ilyen jelzővel. Méltóztassanak megengedni, hogy ezután áttérjek arra a legfontosabb argumentumára az igen t. kereskedelemügyi minister urnák, amellyel ő az egész; védővámos vámtarifát indokolta. A kereskedelemügyi minister ur — nemrégen tárgyaltam vele erről a kérdésről — azt mondotta nekem : kérem, azért van szükségünk ezekre a magas vámtételekre, erre e védő vámos tarifára, hogy legyen a kezünkben államokkal tárgyalni. Mert — azt mondotta — egy fegyver, amellyel le tudunk ülni a külföldi ha nincs neki ilyen fegyver a kezében, akkor nem tud tárgyalni a külföldi államokkal. Igazán, teljesen érthetetlen logika. (Bogya János : Nemcsak azért, talán iparfejlesztési okoknál fogva is !) Majd arra rátérek. A kereskedelemügyi minister ur nekem azt mondotta, hogy a fősiílyt erre helyezi, neki ezért van szüksége erre a vámtarifára. Fenyő Miksa azt mondja, hogy azért van szüksége a vámtarifára, hogy a honi ipar fejlődjék ; (Bogya János : ïg-aza van !) a másik azt mondja, hogy neki azért van rá szüksége, hogy a mezőgazdaság fejlődjék és igy tovább. Minden érdekelt talál valami okot erre. Hát kereskedelmi szerződések kötésénél szükségünk van erre a vámtarifára ? Hiszen ösehországnak, Ausztriának, Németországnak szüksége van a magyar mezőgazdasági cikkekre ! Németország, Ausztria és Csehország nem fogják a távoli Amerikából vagy Argentinából megvásárolhatni mezőgazdasági szükségleteiket, amikor itt van tőszomszédságában Magyarország. Csak vigyázzon Magyarország,
