Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-290
A nemzetgyűlés 290. ülése 191 mindazokat, kik ez ellen a vámtarifa ellen támadnak. Azt hiszem, hogy ez túlmegy a megengedett határon. (Nagy Vince: Fehér tógát öltenek az érdekeltségek képviselői!) Azoktól a t. képviselő uraktól, akik jelen voltak, talán elvárhattuk volna, hogy tiltakozzanak az ellen, ha egy ellenvéleményt hazafiatlannak tartanak. (Egy hang jobbfelől: Miért nem tiltakozott önf) Higyjék el, ha én jelen leszek olyan ülésen, ahol képviselőtársaimat egy ellenvéleményért hazafiatlansággal fogják vádolni, akkor én fel fogok kelni és meg fogom őket védelmezni. Vegyenek példát Erdélyi képviselő^ úrtól, aki pl. Matlekovitsnak egy megjegyzését sértőnek találta a képviselőkre nézve — amit én nem helyeseltem —, azonnal felállt s ott férfiasan helytállt az összes képviselőkért és azt mondta, hogy képviselők jelenlétében meg sem szabad ezt mondani. Viszont önök, akik ott voltak, nyugodtan hallgatták, hogy képviselőtársukra, Matlekovitsra és egész csomó előkelő emberre, mint amilyen ,Gratz Gusztáv és Szterényi is, olyan vádat hangoztassanak. Hol van egy közgazdasági előkelő ember, aki ne osztaná a mi nézeteinket, mutassanak egyet, hacsak Fenyő Miksán vagy Chorin Ferencen kivül. (Dénes István: Érdekelt!) Biró Pál t. képviselőtársamról nem akarok, mint képviselőtársamról beszélni természetesen, de mutassák meg, hol van az az ellenvélemény, hol van az a szikla, amelyre önök támaszkodhatnak! Hogyan merészkedik valaki abból a táborból, amely önös érdekeket képvisel (Ugy van! a szélsőbaloldalon.), azokat, akik a saját érdekük ellen, mint én is, bár a kapitalizmus egyik képviselője vagyok, felszólalnak, hazafiatlansággal, demagógiával és inkonzekvenciával vádolni 1 ? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hozzátartozik az egész tablóhoz az is, hogy pl. a rendőrség eltiltotta az első Cobden-ülést, amelyen tárgyalni akarták ezt a javaslatot. Milyen szegénységi bizonyítvány országunkra az, hogy ott, ahol a vámtarifa javaslatot akarják tárgyalni — akármilyen, esetleg szabados tendenciával is, ami nem történt meg —, a rendőrség egyszerűen eltiltja ezeket a gyűléseket. (Peyer Károly: Jó, hogy nem verték meg őket, mint az ügyészt! — Derültség! — Mozgás.) Hiszen később megengedték és a gyűlés megtartatott. Félig üres volt a terem: a publikum éppen annyit érdeklődik e kérdés iránt, mint önök, t. képviselőtársaim! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Épen olyan unalmas neki e kérdés tárgyalása; mert addig a publikum javithatatlan, amig nem érzi a saját zsebén, hogy őt ez a vámtarifa megkárositja; addig a nép csendes, addig attól nem kell félni, addig az nem háborodik fel. De ha majd ez a tarifa drágaságot fog előidézni, kit fognak szidni? A gyárosokat, a kormányt? Dehogy, kérem! A zsidót fogják szidni, hogy a zsidó csinálja a drágaságot (Derültség.), a zsidókat fogják szidni, azokat fogják szapulni, azokon fogják elverni a port, azt fogják mondani: „Nézd, a faluban milyen drágán árulja a zsidó az árut!" Ugy-e, t. Orgoványi ur? (Varsányi Gábor: Dehogy! A világért sem!) Azt fogják mondani, hogy milyen drágán árul, ő kapja meg a nyereséget — és nem veszik észre, hogy a trösztök és kartelek tömege fogja ezt bezsebelni és hogy az államnak abból bizony édes-kevés haszna lesz. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mi ezzel a vámtarifával, az én nézetem szerint, ipari hitbizományokat, karteleket, trösztöket létesítünk, még pedig a fogyasztóközön'. évi május hó 27-én, kedden. 171 ség kárára, olyan időben, amikor egy demokratikus földosztással akarunk tényleg demokráciát teremteni és akarunk tényleg a szegényebb sorsuakon segíteni. Legyünk végre tisztában azzal, hogy ez olyan vámtarifa, amely teljesen elzárja előlünk a külföldi árut abban az értelemben, hogy az itteni gyárosok — trösztök és kartelek formájában egyesülve — ki fogják használni a vámvédelmet. a legvégsőkig és,.olyan áron fogják a cikkeket adni, ahogyan akarják. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Legyünk tisztában azzal, ha önök nem fognak a kartelek és trösztök ellen törvényt hozni, akkor ezek a gyárak hatalmukba fogják keríteni (Dénes István: Már is kerítették!) az összes áruk árai felett való rendelkezést. Én voltam bátor már most a büntetőnovellánál beadni egy olyan indítványt, amelyben kértem, hogy büntessék meg azt az egyént, aki itt termelt, vagy gyártott árut olcsóbban ad el a külföldön, mint a belföldön, öt évi fogházzal. (Nagy Vince: A szerencsi cukrot olcsóbban adják Romániában, mint itt!) Láttuk magunk, hogyaii adták odakint a lisztet, a cukrot olcsóbban, láttuk, hogyan adták a bőrt olcsóbban, ezáltal szűkítve itt a készleteket, hogy itt minél drágábban adják el. Láttuk, hogy megszorították az igazán szegény embert, mert ma alig van Magyarországon más, mint szegény ember; a nagy többség, különösen a városi lakosságban az. Ezek érdekében adtam be ezt az indítványt, remélem, hogy önök támogatni fogják. (Egy hang jobbfelől: Nem fogjuk!) A dumping erkölcstelen dolog az egész világon. A dumping azt jelenti, hogy amit itt magyar kezek gyártanak Magyarország fogyasztására, abból elvesznek, kiszállítják vasúttal, biztosítják, a költségeket viselik és odakint mégis olcsóbban adják el, mint itt nálunk. Ez ellen Amerika, amely specifikusan ipari állam, a lehető legnagyobb korlátokat emelte. A dumpingot Amerika megbünteti a kartel- és tröszt-törvények alapján. (Biró Pál: A dumping az nem kartel!) Nagyon jól ismerem, t. képviselőtársam, az önök ideológiáját, hiszen önök között éltem egész életemen keresztül, újdonságot nem fogok itt hallani. Én azt is tudom, hogy az önök képviselője Fenyő Miksa kijelentette: Hát mi baj van abban ha kartelek vannak? Ebben nincs semmi baj a kartelek hasznosak, jók. Neki lehetnek jók. Amióta ebben a nemzetgyűlésben vagyok, mi'ndig a kartelek és trösztök ellen harcoltam, mert ez egy kiaknázó rendszer, amely alkalmas arra, hogy a népet megnyomorítsa. (Nagy Vince: Kizsákmányoló szövetkezés állami támogatással. — Batitz Gyula: A tőke szervezkedése a fogyasztó nép ellen.) Előttem érthetetlen, hogy az újságok ezt a kérdést annyira felkarolják a nagyipar érdekében, viszont a fogyasztás részére alig találnak néhány megnyugtató szót, hogy nem tudják a fogyasztók felkelteni azt a részvétet hirlapjainknál, hogy az ő érdekeiket jobban megvédjék, mint a nagyiparéit. Előttem ez szinte érthetetlen. Azok közé a dolgok közé tartozik ez, amelyek túlmennek az én ideológiámon, az én gondolkodásomon. Vissza fogok még rá térni, hogyan áll ez a közvélemény előtt. Az a bedobott jelszó sem áll, hogy az egész világ minden állama elzárkózási politikát üz. Ez nem felel meg az igazságnak, Még azt sem mondhatom, hogy ez tévedés, mert az urak odaát épen olyan jól ismerik ezt a kérdést, vagy talán még jobban, mint én. Hol látunk elzárkózási politikát? Látjuk, hogy a katonai 28' :
