Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-287
A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. évi május hó 21-én, szerdán. 119 helyesen elkísér a születéstől a házasságon keresztül a halálig, mégis vannak esetek, amikor egy törvényszéki elnöknek, vagy egy kir. ügyésznek nem kell nagyon fitogtatni a vérrokonságát nyilvános megjelenéssel. Mert ha valakinek, ilyen magasállásu embernek a rokonságában van valaki, aki ebben az egész országban bizonyos kellemetlen ügyekkel kapcsolatban — hogy finoman fejezzem ki magamat — állandóan emlittetik és akinek a nevéhez sok vér, sok köny, sok jajszó és sok panasz tapad s akinek az ügyeiben az a törvényszék lett volna illetékes, amelynek elnöke az illető törvényszéki elnök ur, akinek el kellett volna járni annak a sok gyilkosságnak ügyében, ha Franeia-Kiss Mihály amnesztiát nem kapott volna: én ezt az eljárását nem tudom megérteni. Bocsásson meg nekem, akármennyire megdicsérte az igazságügyminister ur a kecskeméti törvényszék elnökét, aki különben lehet jó biró, lehet kitűnő biró, lehet nagyon derék ember, de én nem hiszem, hogy ha az igazságügyminister ur a kecskeméti, vagy a szekszárdi kir. törvényszéknek az elnöke volna, és valaki, akihez vérrokonság fűzné az igazságügyminister urat, annyi sok vért, bajt okozott volna, mint amennyi vért, bajt és véres könnyet okozott Franczia-Kiss Mihály, elment volna annak a lakodalmára és elment volna bármilyen családi ünnepségére azért, hogy mellette demonstrálhasson. Megnyugtathatom az igazságügyminister urat, hogy nem Francia-Kiss Mihálytól tudtam meg én azt, hogy a törvényszék elnöke ott volt a lakodalmán, hanem igenis megtudtam azokból a lapokból, amelyek propagandát csináltak abból a tényből, hogy a törvényszéki elnök Francia-Kiss Mihályt a látogatásával megtisztelte. (Kuna P. András: Felfujt hólyag az egész!) T. Nemzetgyűlés! A kaposvári ügyben az igazságügyminister ur felolvasott itt vallomásokat. Én azoknak az uraknak, akiknek a vallomását az igazságügyminister ur felolvadta, korrektségében kételkedni nem akarok. (Eon-Szabó Dezső: Nahát!) Tessék csak megvárni a inondât végét! Meg vagyok róla győződve, hogy az illető urak korrektül jártak el. Az egyik vallomás ugyan teljes mértékben azt mondja, hogy a szigetvári közállapotok iránt érdeklődött; az igazságügyminister ur megmagyarázta, hogy miért, megmondta, hogy miként állott a helyzet, az ő felfogása szerint a kir. ügyész ur gúnyolódni akart. (Pesthy Pál igazságügyminister: Ezt a tanuk mondják, nem én!) Én a következőket akarom mondani. Az illető urak tanúvallomásait nem vonom kétségbe, meg vagyok győződve, hogy nagyon jóhiszeműek voltak, csakhogy voltak ott más emberek, akik ugy látszik a melódiát másképen értelmezték. (Pesthy Pál igazságügyminister: Vagy nem értették! Ilyen emberek is voltak!) Egy törvényszéki elnöknek, egy tárgyalási elnöknek nem szabad olyan kérdéseket feltenni, amelyekből az ő objektivitására vonatkozólag kellemetlen következtetéseket lehetne vonni bárkinek. (Pesthy Pál igazságügyminister: Ebből az következik, hogy ugy kellene feltenni a kérdést, hogy mindenki belásson a veséjébe! De mindenkinek az eszejárásához nem szabhatja a kérdéseket!) ügy kell feltenni a kérdést, hogy mindenki megértse, mit akar azzal a tárgyalási elnök kérdezni ! Én csak az eredményre hivatkozom. A kezdet az, hogy Szigetváron megindult egy hecc, amint az igazságügyminister ur is elismerte. Nem zsidók indították, azt hiszem, azt is elismeri az igazságügyminister ur. (Pesthy Pál igazságügyminister : Nem tudom, én csak a tényt ismerem !) Az igazságügyminister ur azt mondta, miért nem lépünk személyesen érintkezésbe, az Uj Délsomogy ügyében, nagyon sokszor mentünk el a ministerelnök úrhoz, nem hoztuk a Ház elé, hanem mielőtt ez az egész ügy Szigetváron előfordult volna, többen elmentünk Bethlen István gróf ministerelnök úrhoz és azt mondtuk, hogy a ministerelnök ur sajtóosztálya utján figyeltesse meg, miképen uszit gyilkosságra minden nap az Uj Délsomogy cimü lap, aminek rossz következményei lesznek a város életére nézve. A ministerelnök ur megigérte, hogy intézkedni fog, de ebben az ügyben annyira nem történt semmi intézkedés, hogy a végeredmény mégis csak az lett, amit mi sajnos, előre láttunk : egy ilyen kaposvári tárgyalás, amelyben vannak Aesopusi mesék a farkasról és a bárányról, arról a bárányról, amelyik megzavarta a folyó vizet. De méltóztassék elhinni t. igazságügyminister ur, hogy nem azok az emberek, hanem aki bonckéssel jár és én felolvastam a múltkor .. . (Pesthy Pál igazságügyminister : És aki furkósbottal jár 1 Esztergályos János : Bonckés és furkósbot mégis csak kettő ! — Pesthy Pál i gazságügy minister : A furkósbot többet ér, mint a bonckés !) A furkósbot, mint furkósbot csak legújabban szerepel. (Pesthy Pál igazságügyminister: Vastag görbe bot, a másik pedig manilla bot, igy van szósz érint az aktában!) Tehát furkósbot! Mert bottal én is járok, meg az igazságügyminister ur is. (Pesthy Pál igazságügyminister: Fogantyus bot! így van a jegyzőkönyvben! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Patacsi Dénes: Fábián, kár ezt zavarni, Olyan csönd van Szigetváron! Tegnap voltam ott, együtt mulattak!) Csendet kérek! Fábián Béla: Jó lett volna, ha azelőtt lett volna, mielőtt ez megtörtént. Én a kaposvári ügyet is, amely még a fellebbezési fórum előtt áll, azonkivüli a kecskeméti ügyet is csak mint szimptómákat hoztam fel. Interpellációm főképen a Piroska-ügyre vonatkozott azért, mert ha a Piroska-ügyben — itt mondom a nemzetgyűlés előtt — Csongrádon a belügyminister ur rövid időn belül nem csinál rendet, abban az esetben Csongrádon a tisztelt Piroskáék és Sághyék fognak még olyan dolgot csinálni, ami miatt ismét kénytelenek leszünk ezt az ügyet idehozni a nemzetgyűlés elé. Az igazságügyminister ur azt mondotta nekem, hogy a Heller-féle ügytől eltekintve, amikor Forgó őt — állítólag nem tudja az igazságügyminister ur milyen okból, valószínűleg itt is szerelmi ügy van — egy ügyből kifolyólag inzultálta, más eset nem volt. Egy másik ügyből kifolyólag ugyancsak Sághy János, aki ennek a Piroska-ügynek fő terheltje, szintén inzultálta Hellert. Később. A feljelentés meg is történt, a tanukat is kihallgatták. Eljárásról egyelőre nincs szó; csönd van; nem tudjuk, mi történik. (Pesthy Pál igazságügyminister: Hol történt meg a feljelentési) A csendőrőrsnél, tehát az illetékes hatóságnál, amelynek intézkednie kellett volna. Interpellációm nemcsak az igazságügyminister úrhoz szól, hanem a belügyminister úrhoz is, de arra vonatkozólag, minthogy preventív intézkedés igenis, lehetséges s a bűnvádi perrendtartás értelmében abban az esetben, ha a szabadlábra helyezett egyén bűncselekménye nyomait eltussolni iparkodik, ujabb letartóztatás alá vonható. Ezen a két Heller ügyön kivül az igazságügyminister ur figyelmét felhívom még pár körülményre. Az igazságügyminister ur kihallgatta a Chevra Kadisa elnökét. Csongrádon ugy meg vannak ijedve a zsidók, hogy a csongrádi hitközség elnöke, dr. Vida, szükségesnek látta felkérni általában a közvéleményt, hogy hagyják őket békében azért, mert a Piroska testvérek húsvét ünnepén Forgóval egyetemben szükségesig
