Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-287

118 A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. évi május hó 21-én, szerdán. Hosszú, nagyon hosszú időn^ keresztül pártunkat itt ülő képviselőtársaim részéről nagyon sok támadás érte amiatt, hogy ugy törekedtünk és törekszünk ma is az ügyeket elintézni, hogy nem hozzuk azokat a nemzetgyűlés és az ország nyilvánossága elé. Azzal nem szűnnek meg a bajok, ha mi nem állunk fel a nemzetgyűlésen, hanem az illető szakminister urak által kivántuk a bajokat orvosoltatni. Mondom, a baloldal részéről sok támadásban volt emiatt részünk. Mégis azt láttuk, hogy végleges intézkedések, intézkedések operáló késsel az ilyen ügyekben sajnos nem történnek, csupán felszines intézkedések- Pl. az igazságügyminister úrtól sem kaptam a mai napon sem választ arra, mi a véleménye arról, hogy a budapesti kir. főügyészség vezetője ezeken a tüntető, agitáló gyűléseken megjelenik. Nagy Emil és Daruváry igazságügyminister uraknál nagyon sok alkalommal jártam én és jártak más képviselőtársaim is és kértük őket arra, hogy mindazokat a bajokat, mindazokat a bajt okozó kóranyagokat, amelyek az igazságszolgáltatásban vannak, — legyenek kegyesek az igazságszolgáltatás testéből eltávolitani, legyenek kegyesek és akadályozzák meg azt, hogy birák vagy kir. ügyészek politikai állást foglalhassanak el nyiltan és tegyék lehetetlenné azt, hogy kir. ügyész birói tárgyalások alkalmával a maga politikai állásfoglalását szembe merje helyezni azzal az utasitással, amelyet kap és kijelentse, hogy csak igazságügyministeri utasításra, de lelke ellenére tesz meg bizonyos dolgokat és emel vádat. Az igazságügyminister ur nem tehet jogosan szemrehányást sem nekem, sem a pártunkhoz tartozó képviselőknek. Eleget jártunk Bethlen István gróf ministerelnök úrhoz, eleget voltunk az igazságügyminister ur elődeinél is, akiket mindig arra kértünk, legyenek kegyesek intézkedni és nézzenek a bajok gyökerére, nézzék azt, honnan származnak ezek a bajok. Mert én vagyok az, aki a legteljesebb mértékben minden erővel azon dolgozom, dolgoztam és fogok dolgozni, hogy Magyarországon annak a birói karnak, amelyhez magam is tartoztam, tekintélye, gazdasági jóléte teljes mértékben erosittessék. De nem lehet a biróságot felelőssé tenni, és én nem is teszem felelőssé, a bírósághoz tartozó egyes egyének birói ténykedéséért. Ha valaki Dánér Béla kir. ügyészről, aki a magyar ministerelnököt Márffyval összehasonlitja és párhuzamot von, azt mondja, hogy nem való kir. ügyésznek, az nem a kir. ügyészséget támadja. (Berki Gyula: Ebben igaza vanU, hanem támadja azt a kir. ügyészt, és védi a magyar nemzet életét, a nemzet életbiztonságát, mert mindaddig, amig ilyen emberek lehetnek kir. ügyészek Magyarországon, akiknek a m. kir. kormányról ez a véleményük, amig vannak birák, akiknek a m. kir. kormányról ez a véleményük, addig az, aki ezeket a tényeket a nemzet szine előtt felhozza, nem a biróságot támadja, hanem a biróságot védi, védi a magyar birói kar régi objektiv szellemét, azt a világot, amely a magyar birói kart arra a piedesztálra, arra az óriási erkölcsi magaslatra emelte, amelyen a magyar bíróság minden egyes tagja az utóbbi időkig állott. Mert a magyar biróságnál arra, hogy magyar j bíróság ilyen ítéleteket, határozatokat hozhatott volna, a múltban soha nem volt példa. Ma sem a bíróság hozza ezeket az ítéleteket; egyes birák hozzák ezeket az Ítéleteket. Minden egyes nemzetgyűlési képviselőnek nemcsak joga, de kutya kötelessége idehozni a nemzetgyűlés elé ezeket az ügyeket és megkérdezni az igazságügyministert arra vonatkozólag, vájjon mi ezeknek a bajoknak oka, mert hiszen csak nem akarja az igazságügyminister ur azt mondani, hogy nem furcsa és nem kell itt valami bajnak lenni, ha a hiróság, a kir. törvényszék azt, aki a m. kir. ministerelnökről, arról a kormányról, amelyhez az igen t. igazságügyminister ur is tartozik, olyan nyilatkozatot tevő egyént, mint Budaváry, egészen egyszerűen felmenti és a kir. ügyész az Ítéletben megnyugszik. Én ebben az ügyben az igazságügyminister ur intézkedését tudomásul is veszem. Azt, amit én most a minister ur beszédére válaszolva elöljáróban elmondottam, nem annak igazolásául mondottam el, hogy én miért hozom ide ezeket az ügyeket, hanem igenis annak igazolásául, hogy csak az ügyeknek idehozatala, a nemzetgyűlés szine elé tárása, az egész ország előtt való felvetése és a bajok hangoztatása az egész ország szine előtt teszi lehetségessé azt, hogy ezekben az ügyekben olyan intézkedések történjenek, amelyek végre tényleg a teljes konszolidációt eredményezni fogják. Az igazságügyminister ur kegyes volt hivatkozni arra, hogy én magam is ehhez a birói testülethez tartoztam, igenis, oda tartoztam és büszke vagyok arra, hogy neház időkben is oda tartoztam. De én tudom nagyon jól, hogy a bíráknak elhelyezése, egyes tanácsokhoz való beosztása az illető törvényszék elnökének feladata és az illető törvényszék elnöke állapítja meg azt, hogy melyik tanács milyen ügyeket tárgyal. Ha tehát valamely törvényszéknél vannak egyes birák, akiknek politikai felfogása teljesen határozott, vannak kir. ügyészek, akik bizonyos politikai irányban angazsálva vannak, akkor az a törvényszéki elnök gondoskodjék arról, hogy ezek a bizonyos politikai irányban angazsált emberek közönséges bűncselekményekben ítélkezzenek, vagy közönséges bűncselekményekben képviseljék a vádat. Hiszen van még Nagy-Magyarországon, hála Istennek, elég biró olyan, aki egész felfogásában és politikai felfogásában is. annak az irányzatnak a híve, hogy a biró ne politizáljon. T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt Piroskáék ügyére rátérnék és bizonyítékokat szolgáltatnék a nemzetgyűlésnek és az igazságügyminister urnák arra, hogy a tanukat terrorizálják a vádlottak, a bíróság ügyével kapcsolatban foglalkozzam a kecskeméti üggyel és a kaposvári üggyel. Az igazságügyminister urnák teljes mértékben igaza van abban, hogy a kecskeméti kir. törvényszék előtt 1922-ben, ugy tudom, nem zsarolás vétsége, hanem zsarolás bűntette miatt folyamatban volt ügyben Francia-Kiss Mihály ellen felmentéssel végződött a tárgyalás. Teljesen igaz az is, hogy a kir. ítélőtábla ebben az ügyben bizonyitáskiegészitést rendelt el és a kecskeméti kir. törvényszék egyik bíráját bízta meg, hogy az eljárást lefolytassa, ami februárban megtörtént; viszont, amint az igazságügyminister ur mondotta, a Francia-Kiss Mihály esküvője csak márciusban volt. De, igen t. Nemzetgyűlés, FranciaKiss Mihálynak nemcsak ez az ügye van. Bocsánatot kérek, t. igazságügyminister ur, méltóztassék megvárni a mondat végét. Nemcsak ez az egy ügye van, amely még — az igazságügyminister ur kitűnően tudja — visszakerülhet a kecskeméti törvényszékhez, mert a kir. Ítélőtábla nemcsak, hogy uj bizonyitáskiegészitést rendelhet el, hanem a Curia is megsemmisítheti az egész eljárást és uj eljárásra utasíthatja a biróságot, de Francia-Kiss Mihálynak a neve is jelent valamit. T. Nemzetgyűlés és t. igazságügyminister ur, én a múltkor sem azt mondottam, hogy csak ezen egy ügy miatt nem kellett volna megjelenni Francia-Kiss János törvényszéki elnök urnák a Francia-Kiss Mihály lakodalmán, hanem általában kellemetlen, rossz vért szül és bármilyen erős legyen az a vérségi kötelék, amely nagyon