Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-283
Á nemzetgyűlés 288. ülése 1924. évi május hó 14-én, szerdán. minthogy jelenlegi értesüléseim szerint körülbelül 100 millió korona már az az összeg, amellyel igy a város nyomdavállalata károsult. Nekem az a nézetem, hogy ma, amikor a városokra és igy Debrecen városára is annyi minden feladat hárul, akkor az uralkodó rezsimnek nincs joga ahhoz, hogy a politikát ne saját tárcája terhére, hanem a város, illetőleg az adózó polgárok zsebére folytassa és nem helyeselhetem azt sem, hogy a város országos politikával foglalkozó lapot tartson fenn. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebben a tekintetben rá kell mutatnom az ottani szociáldemokrata párt titkárának egy cikkére is, amelyben figyelmezteti a város vezetőség-ét, hogyha ezt a lapot a város közönsége tartja fenn, akkor abban mindenféle politikai irányzatnak, fajvédőknek és szociáldemokratáknak is joguk van a maguk cikkeit elhelyezni. Kérdem a belügyminister urat, tud-e közigazgatási praxisából még egy olyan esetet, hogy politikai napilapot, amely tendenciózusan egy párt, egy klikk érdekeit szolgálja, közköltségen nyomattak ! (Lendvai István : Mindent közköltségen csinálnak ! — Rupert Rezső : Sok ilyen lap van!) Debrecen városa, ha a maga közérdekű hirdetményeit közzé kell tennie, létesitsen hivatalos lapot, amilyet mindenütt szoktak kiadni a városok, de ez a hivatalos lap politikával, egyes városi frakciók érdekeinek előmozdításával nem foglalkozhatik. Nem akarok ebbe a kérdésbe politikumot vinni, mert hiszen nagyon jól tudom, hogy ha törvényhatósági választások lesznek, akkor Debrecenben körülbelül az az oldal kerül felül, amelyen én is vagyok, akkor tehát nekünk nagyon előnyös volna, ha egy ilyen lap állna rendelkezésünkre. Az első azonban a közérdek és az igazság, amely feltétlenül megkívánja, hogy politikai lapot Debrecen város adózó közönségének terhére egyes rezsimek fenn ne tartsanak. Megjegyezni kívánom azt is, hogy a nyomdafelügyelő-bizottság elnöke — akit azóta mindazokkal együtt, akik ennek az eljárásnak ellene szavaztak, a nyomdafelügyelő-bizottság tagjai közül kihagytak — figyelmeztette a polgármestert és a nyomdafelügyeiő-bizottság többi tagjait, hogy ezt a szerződést közölni kell a tiszántúli református egyházkerülettel és a város közönségével is. Ez a közlés azonban mindeddig elmaradt, mert a polgármester arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezekben a kérdésekben a városi tanács szuverénül jár el és az egészet csupán a városi tanácsnak kell bejelenteni. Mivel ez nem helyes, a takarékosság elveivel ellenkezik, a közvagyon szabálytalan kezelése: én a belügyminister úrhoz fordulok és arra kérem, hogy ezt a kérdést pártatlanul tegye vizsgálat tárgyává. Azt elhiszem, hogy egy törvényhatóságnak joga van — és nagyon helyesen teszi, ha gyakorolja — szegények érdekében intézményeket létesiteni; helyesnek tartom, — mert erre megint joga van — hogy a gazdaközönség érdekében, az állattenyésztés előmozdítására egy mént vagy egy bikát közköltségen fentartson, de olyat, hogy politikával foglalkozó lapot, amely egy klikk, egy rezsim f érdekeit szolgálja, közköltségen a város közönségének terhére tartsanak fenn, még nem hallottam. Ezek után a belügyminister úrhoz a következő interpellációt vagyok bátor intézni (Olvassa) : »Hajlandó-e a belügyminister ur a Debrecen város nyomdavállalatánál előfordult és általam előadott szabálytalanságokat, ezek kapcsán a nyomdavállalat könyvelését és számadásait sürgősen megvizsgáltatni!« (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy a kérdéses ügyről most hallok először, nem áll módomban a dolog lényegére vonatkozóan nyilatkozni. A képviselő ur előadásából mindenesetre azt látom, hogy Debrecen városánál valószínűleg a város ügyeinek kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével egy tulaj donképen erre hatáskörrel nem biró nyomdafelügyeleti bizottság visszterhes szerződést kötött a város nevében. A magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy ez az egész ügy, amint a képviselő ur előadta, egy ilyen speciális hatáskörrel kiküldött bizottság határozatával egyáltalában nem is intézhető el, tehát már igy külsőleg is formasértést konstatálhatok, emellett azonban mindenesetre szükségesnek tartom a dolog teljesen alapos megvizsgálását abból a szempontból is, hogy érdemileg, az illető lapvállalat átvállalásának anyagi következményei szempontjából nem történt-e visszaélés a város anyagi érdekeivel szemben. Én tehát a képviselő ur interpellációjára azt válaszolom, hogy igenis, hajlandó vagyok a vizsgálatot elvállalni, azt le fogom folytatni, a könyveket és számadásokat is felülvizsgáltatom és a vizsgálat eredményeihez képest fogok intézkedni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan a képviselő ur válaszolni ! Hegymegi-Kiss Pál : A belügyminister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur interpellációjára a belügyminister ur által adott választ tudomásul venni, igen vagy nem % (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Ki a következő interpelláló! Bodó János jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Az úgynevezett szanálási vita utolsó napján történt, amikor az általános vita befejezést nyert, hogy az ellenzék különböző árnyalatainak szónokai felállottak és kijelentették, hogy a javaslatok részletekben való letárgyalása elé akadályokat nem gördítenek, csupán a leglényegesebb kérdésekre szoritkoznak. Egyértelmüleg kijelentették az ellenzék szónokai azt, hogy azzal a törvényjavaslat-tömkeleggel szemben az ellenzéknek kötelessége volt, hogy a kormány felelősségére rámutasson, kötelessége volt, hogy ezeknek a javaslatoknak hiányait a párnapos vitában az ország elé tárja, kötelessége volt az, hogy a kormánynak alkotmányellenes, az alkotmányos intézkedéseket sértő magatartásával szemben az alkotmányos intézményeket és a törvényes rend visszaállítását, (Mozgás a balközépen. Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) az erre képtelen kormánynak lelépését és uj nemzetgyűlésnek összehívását követelje, (Ugy van ! a baloldalon.) ellenben, nehogy a kormány a felelősséget az ellenzékre háritsa, az ellenzék a javaslatoknak a ministerelnök által kívánt időre való letárgyalását nem akadályozta meg. Az ellenzék tehát a lehető leglojálisabban járt el a ministerelnök úrral szemben s ekkor történt kinos jelenet, amelynek eredményeivel a mai gyűlésen foglalkozni kivánok. Meskó Zoltán képviselőtársam is felállott az ellenzék szónokai között és a következőket mondotta (olvassa): »Őszintén sajnálom, hogy egyes törvényhatóságok állást foglaltak az ellenzék szereplésével szemben. Nem vitatom, hogy joguk van a kormányt üdvözölni vagy a kormány iránt bizalommal lenni, de nem tartom megengedhetőnek, részükről ildomosnak, hogy ezek a törvényhatósági bizottságok, melyek 1910. évben
