Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. évi április hó 17-én, csütörtökön. 447 és ne azt mondani, hogy a föld Magyarországon nem fizet és minden teher alól kibújik. (Rupert Rezső : Nem a földről van szó, hanem a nagy­birtokról !) Nem akarok itt beszélni arról a horri­bilis áldozatról, melyet az 1000 holdon felüli nagy­birtok hozott, mert ha összeszámítjuk, ez 420.000 holdat jelent vagyonváltságban, holdanként mini­málisan 700 békekoronával értékelve, 294 arany­koronát. (Propper Sándor: A katonák és a munká­sok semmi adót nem fizetek! — Zaj a szélsőbal­oldalon. — Halljuk ! Halljuk ! jobb/elől.) Megenge­dem, hogy ez az áldozat nagyrészt szociális szem pontoknak hozatott meg, de ha átszámítaná és nem természetben adta volna le az 1000 holdon felüli nagybirtok a maga vagyonváltságát, hanem annak a búzának az alapján, amely alapon más birtjkosok fizettek, akkor neki is kb. 84 millió aranykoronát kellett volna fizetnie, tehát körül­belül Va-át vagy V-ét annak, amit de facto fizetett. Ehhez jön az, amit az 1000 holdon aluli birtok fizetett eddig és amivel még hátralékban van, tehát fizetni fog. Ez egy üt véve 70 millió aranykoronát tesz ki, a két tétel együtt 364 millió aranykoronát. Ezzel szemben a részvénytársaságok, a kereske­delmi és ipari raktárak eddig együttvéve fizettek és fognak fizetni 46 milliót. (Zaj a jobboldalon ) Az a vád tehát, hogy a földbirtok kibújik az adó­zás alól, hogy nem viseli proporcionális ré-zét az adózásnak, egyáltalában nem állhat meg, ellenke­zőleg konstatálnom kell és pedig megelégedessél kell konstatálnom, hogy a földbirtok a vagyon­váltságnál megmutatta a maga áldozatkészségét a maga hazafiságát (Igaz ! Ugg van ! a jobboldalon) olyan mértékben, amely megérdemli, hogy a t. túloldalon is nyiltan és őszintén elismerjék. (Hebelt Ede: Védje a nagybirtokosokat! Tessék a vért is átszámítani aranyra !) A létszámapasztás kérdésénél Rupert t. kép­viselő ur azt mondotta, hogy a fegyveres erőből bocsássunk el 40.000 embert. (Patacsi Dénes : Lin­der numero kettő ! — Zaj balfelőt.) Erre azt kell mondanom a képviselő urnák, hogy 40.000 embert nem bocsáthatunk el, amikor csak 35.000 emberünk van fegyverben. Azt hiszem azonban, nagyon káros az országra nézve, ha egyes képviselő urak, tudva, j hogy a külföldön mennyit beszélnek teljesen jog­talanul, magyarországi fegyverkezésről, mennyit beszelnek magyar militarizmusról, felállnak és azt mondják, hogy a magyar kormány bocsásson el 40.000 embert a fegyveres erőből. Mi ennek a következménye ? Ennek következménye az, hogy a külföldön hivatkozni fognak arra, hogy a magyar nemzetgyűlésben egyes képviselő urak argumen­tumot adtak arra, hogy itt 35.000 embernél több van fegyverben, ami ellenkezik a trianoni béke­szerződéssel. (Zaj a jobboldalon. — Rupert Rezső : Bizza csak rám a hazafiságot ! — Ressenyey Zénó : Az a baj, hogy a külföldön nem ismerik !) Addig, amig a trianoni szerződés értelmében a lefegyver­zés Európában mindenütt nincs keresztülvive, egy katonát sem vagyok hajlandó ebből a kontigensbdl elbocsátani, (Rupert Rezső : Olcsó demagógia ! — Zaj a jobboldalon.) mert ezzel még azt argumen­tumot is kiadnám a kezemből, amelynek segítségé­vel az általános lefegyverzés érdekében szomszé­dainknál is szót emelhetnék. Azt hiszem, hogy rossz szolgálatot teszünk a nemzetnek, ha innen argumentumokat adunk azoknak, magyar emberek­nek és másoknak,,akik annyit vétettek a múltban az ország ellen. Én félek attól, hogy a t. képviselő ur és mások is, akik ilyen értelemben felszólaltak, a külföldön hitelre találnak. Ez Magyarországnak nem hasznára, hanem igenis súlyos kárára van. (Hebelt Ede: Ennek a rendszernek a kárára! Az országnak nem árt !) Legyen szabad még egy pár szót szólnom azok­ról a belpolitikai kérdésekről, amelyek tulajdon­képen a tárgyhoz nem tartoznak, de közel állanak a tárgyhoz, s amelyekre vonatkozólag bizonyos kívánságok hangzottak el. A magyar kormány nem kötheti össze ezeknek a javaslatoknak a sorsát olyan politikai kérdésekkel mely politikai kérdé­seknek semmi közük a javaslathoz. Az bizonyos, hogy ezeknek a javaslatoknak a keresztülvitele és sikeres megoldása nézetem szerint Magyarországon olyan belpolitikai atmoszférát lesz hivatva terem­teni, mely belpolitikai atmoszférába nekünk vissza kell térnünk mindazoknak a szadságjogokn ik érvé­nyesítésére, amelyeket eddig a nemzet nélkülözött (Ugg van! főbb felől. — Rassay Károly: Ugy van!) azon rendkívüli helyzet folytán, amelyben eddig volt. (Ugg van! jobb felől) Ha tehát mégis beszélek egyik és másik kérdésről, ugy azt két okból teszem ; egyfelőt azért, hogy azokkal a kritikákkal szemben, amelyek ebből a szempontból gyakoroltatlak a magyar kormány álláspontját odaállítsam, másfelől felfogásomat nyilvánítsam azokról a feladatokról, melyek esetleg a közeljövőben ebben a tekintetben a magyar kormányra nézve fennállanak. (Halljuk ! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Szó volt igen bő terjedelem­ben a szabadságjogokról. Szó sincs róla, ez egyike azoknak a pontoknak, hol fokozatosan a konszo­lidáció, a gazdasági es pénzügyi rekonstrukció előre­haladásával meg kell tennünk azokat az intézkedé­seket, amelyek az eddigi korlátokat fokozatosan elhár tják. (Ugg van ! jobbfelől.j Itt a gyülekezési jogra hivatkoztak. (Halljuk ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugy állították be a dolgot, t Nemzetgyűlés, mintha Magyarországon nem volna gyülekezési ]Og. Hát, én csak egy par számadatot kívánok felhozni, mert a számok bizo­nyítanak a legjobban (Esztergályos János : Már rossz!) Már rossz, mert a t képviselő urak ellen bizonyít Az elmúlt 1923-ban 3231 gyűlés tartása iránt adtak be kérelmet, (Zaj és felkiállások a bal- és a szélsőbaloldalon : Választási ggiilések, vigalmi bizott­sági ülések voltak) amelyeknek legalább a fele politikai pártgyülésekből és pártkérdések, politikai kérdések megvitatásából állott. (Zaj és ellenmon­dások a szélsöbaloldalon.) Én jobban tudom, mert ezt a rendőrség adataiból állítottam össze. Tehát 3231 gyűlés megtartása iránt adatott be kérés, és ebből 3137 engedélyeztetett. Az idén, az első két hónapban 577 gyűlés tartására kértek csak Buda­pesten engedélyt, és ebből 573 engedélyeztetett. (Esztergályos János : A tudományos előadás is gyűlés 7) Ha a beadott kérelmek és a megadott en­gedélyek között ez az arány, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy Magyarországon . . . (Nagg zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. — Farkas István : Sehol sincs igy a világon, alapszabállyal biró egyesületek­nek sehol a világon nem kell engedélyt kérni ! — Zaj —- Esztergályos János : Ez a külföldi kirakatba való!) Elnök: Esztergályos János képviselő urat ké­rem, ne méltóztassék közbeszólni ! (Zaj a szélső­baloldalon. — Ressenyey Zénó: Annyira fáj, hogy nem lehet meghallgatni ? — Sütő József : Egy harminc tagú gyűlésen negyven rendőr jelenik meg! — Propper Sándor: itt a jogról van szó!) Gr. Retblen István ministerelnök : Én nem teszek a t. képviselő uraknak szemrehányást azért, hogy a szociáldemokrata párt naponta 8 — 10 gyűlést tart Budapesten ; ehhez joguk van. De bocsánatot kérek, akkor, amikor a statisztika ilyen számokat mutat, világgá kürtölni azt, hogy Magyarországon a kormány terrorral megakadályozza a gyülekezést, lehetetlenné teszi a gyülekezési szabadságot a mun­kásosztálynak, nem engedi meg, hogy a saját dolgait gyűléseken megbeszélje : ez a tényekkel homlok­egyenest ellentétben áll. (Farkas István: A gyűlések SC

Next

/
Oldalképek
Tartalom