Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-280
A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. évi április hó 17-én, csütörtökön. 447 és ne azt mondani, hogy a föld Magyarországon nem fizet és minden teher alól kibújik. (Rupert Rezső : Nem a földről van szó, hanem a nagybirtokról !) Nem akarok itt beszélni arról a horribilis áldozatról, melyet az 1000 holdon felüli nagybirtok hozott, mert ha összeszámítjuk, ez 420.000 holdat jelent vagyonváltságban, holdanként minimálisan 700 békekoronával értékelve, 294 aranykoronát. (Propper Sándor: A katonák és a munkások semmi adót nem fizetek! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! jobb/elől.) Megengedem, hogy ez az áldozat nagyrészt szociális szem pontoknak hozatott meg, de ha átszámítaná és nem természetben adta volna le az 1000 holdon felüli nagybirtok a maga vagyonváltságát, hanem annak a búzának az alapján, amely alapon más birtjkosok fizettek, akkor neki is kb. 84 millió aranykoronát kellett volna fizetnie, tehát körülbelül Va-át vagy V-ét annak, amit de facto fizetett. Ehhez jön az, amit az 1000 holdon aluli birtok fizetett eddig és amivel még hátralékban van, tehát fizetni fog. Ez egy üt véve 70 millió aranykoronát tesz ki, a két tétel együtt 364 millió aranykoronát. Ezzel szemben a részvénytársaságok, a kereskedelmi és ipari raktárak eddig együttvéve fizettek és fognak fizetni 46 milliót. (Zaj a jobboldalon ) Az a vád tehát, hogy a földbirtok kibújik az adózás alól, hogy nem viseli proporcionális ré-zét az adózásnak, egyáltalában nem állhat meg, ellenkezőleg konstatálnom kell és pedig megelégedessél kell konstatálnom, hogy a földbirtok a vagyonváltságnál megmutatta a maga áldozatkészségét a maga hazafiságát (Igaz ! Ugg van ! a jobboldalon) olyan mértékben, amely megérdemli, hogy a t. túloldalon is nyiltan és őszintén elismerjék. (Hebelt Ede: Védje a nagybirtokosokat! Tessék a vért is átszámítani aranyra !) A létszámapasztás kérdésénél Rupert t. képviselő ur azt mondotta, hogy a fegyveres erőből bocsássunk el 40.000 embert. (Patacsi Dénes : Linder numero kettő ! — Zaj balfelőt.) Erre azt kell mondanom a képviselő urnák, hogy 40.000 embert nem bocsáthatunk el, amikor csak 35.000 emberünk van fegyverben. Azt hiszem azonban, nagyon káros az országra nézve, ha egyes képviselő urak, tudva, j hogy a külföldön mennyit beszélnek teljesen jogtalanul, magyarországi fegyverkezésről, mennyit beszelnek magyar militarizmusról, felállnak és azt mondják, hogy a magyar kormány bocsásson el 40.000 embert a fegyveres erőből. Mi ennek a következménye ? Ennek következménye az, hogy a külföldön hivatkozni fognak arra, hogy a magyar nemzetgyűlésben egyes képviselő urak argumentumot adtak arra, hogy itt 35.000 embernél több van fegyverben, ami ellenkezik a trianoni békeszerződéssel. (Zaj a jobboldalon. — Rupert Rezső : Bizza csak rám a hazafiságot ! — Ressenyey Zénó : Az a baj, hogy a külföldön nem ismerik !) Addig, amig a trianoni szerződés értelmében a lefegyverzés Európában mindenütt nincs keresztülvive, egy katonát sem vagyok hajlandó ebből a kontigensbdl elbocsátani, (Rupert Rezső : Olcsó demagógia ! — Zaj a jobboldalon.) mert ezzel még azt argumentumot is kiadnám a kezemből, amelynek segítségével az általános lefegyverzés érdekében szomszédainknál is szót emelhetnék. Azt hiszem, hogy rossz szolgálatot teszünk a nemzetnek, ha innen argumentumokat adunk azoknak, magyar embereknek és másoknak,,akik annyit vétettek a múltban az ország ellen. Én félek attól, hogy a t. képviselő ur és mások is, akik ilyen értelemben felszólaltak, a külföldön hitelre találnak. Ez Magyarországnak nem hasznára, hanem igenis súlyos kárára van. (Hebelt Ede: Ennek a rendszernek a kárára! Az országnak nem árt !) Legyen szabad még egy pár szót szólnom azokról a belpolitikai kérdésekről, amelyek tulajdonképen a tárgyhoz nem tartoznak, de közel állanak a tárgyhoz, s amelyekre vonatkozólag bizonyos kívánságok hangzottak el. A magyar kormány nem kötheti össze ezeknek a javaslatoknak a sorsát olyan politikai kérdésekkel mely politikai kérdéseknek semmi közük a javaslathoz. Az bizonyos, hogy ezeknek a javaslatoknak a keresztülvitele és sikeres megoldása nézetem szerint Magyarországon olyan belpolitikai atmoszférát lesz hivatva teremteni, mely belpolitikai atmoszférába nekünk vissza kell térnünk mindazoknak a szadságjogokn ik érvényesítésére, amelyeket eddig a nemzet nélkülözött (Ugg van! főbb felől. — Rassay Károly: Ugy van!) azon rendkívüli helyzet folytán, amelyben eddig volt. (Ugg van! jobb felől) Ha tehát mégis beszélek egyik és másik kérdésről, ugy azt két okból teszem ; egyfelőt azért, hogy azokkal a kritikákkal szemben, amelyek ebből a szempontból gyakoroltatlak a magyar kormány álláspontját odaállítsam, másfelől felfogásomat nyilvánítsam azokról a feladatokról, melyek esetleg a közeljövőben ebben a tekintetben a magyar kormányra nézve fennállanak. (Halljuk ! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Szó volt igen bő terjedelemben a szabadságjogokról. Szó sincs róla, ez egyike azoknak a pontoknak, hol fokozatosan a konszolidáció, a gazdasági es pénzügyi rekonstrukció előrehaladásával meg kell tennünk azokat az intézkedéseket, amelyek az eddigi korlátokat fokozatosan elhár tják. (Ugg van ! jobbfelől.j Itt a gyülekezési jogra hivatkoztak. (Halljuk ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugy állították be a dolgot, t Nemzetgyűlés, mintha Magyarországon nem volna gyülekezési ]Og. Hát, én csak egy par számadatot kívánok felhozni, mert a számok bizonyítanak a legjobban (Esztergályos János : Már rossz!) Már rossz, mert a t képviselő urak ellen bizonyít Az elmúlt 1923-ban 3231 gyűlés tartása iránt adtak be kérelmet, (Zaj és felkiállások a bal- és a szélsőbaloldalon : Választási ggiilések, vigalmi bizottsági ülések voltak) amelyeknek legalább a fele politikai pártgyülésekből és pártkérdések, politikai kérdések megvitatásából állott. (Zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Én jobban tudom, mert ezt a rendőrség adataiból állítottam össze. Tehát 3231 gyűlés megtartása iránt adatott be kérés, és ebből 3137 engedélyeztetett. Az idén, az első két hónapban 577 gyűlés tartására kértek csak Budapesten engedélyt, és ebből 573 engedélyeztetett. (Esztergályos János : A tudományos előadás is gyűlés 7) Ha a beadott kérelmek és a megadott engedélyek között ez az arány, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy Magyarországon . . . (Nagg zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. — Farkas István : Sehol sincs igy a világon, alapszabállyal biró egyesületeknek sehol a világon nem kell engedélyt kérni ! — Zaj —- Esztergályos János : Ez a külföldi kirakatba való!) Elnök: Esztergályos János képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni ! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Ressenyey Zénó: Annyira fáj, hogy nem lehet meghallgatni ? — Sütő József : Egy harminc tagú gyűlésen negyven rendőr jelenik meg! — Propper Sándor: itt a jogról van szó!) Gr. Retblen István ministerelnök : Én nem teszek a t. képviselő uraknak szemrehányást azért, hogy a szociáldemokrata párt naponta 8 — 10 gyűlést tart Budapesten ; ehhez joguk van. De bocsánatot kérek, akkor, amikor a statisztika ilyen számokat mutat, világgá kürtölni azt, hogy Magyarországon a kormány terrorral megakadályozza a gyülekezést, lehetetlenné teszi a gyülekezési szabadságot a munkásosztálynak, nem engedi meg, hogy a saját dolgait gyűléseken megbeszélje : ez a tényekkel homlokegyenest ellentétben áll. (Farkas István: A gyűlések SC