Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

446 A nemzet gyüléé 280. ülése 1924. német munkásvezérek nyilatkozatára hivatkozik és azt mondja (olvassa): »Mindenekelőtt a munkásosztály fog részesülni a pénz stabilitásának előnyeiben. Az ő érdekei vannak más osztály érdekeinél inkább hozzákötve.« A társadalom bizonyos osztályai húzhatnak hasznot azon rendkívüli vagyoneltolódásból, amely az inflációból származik. Az egyik rész nyer, a másik vészit. De a munkásosztályra nézve az értékállandóság hiánya csakis veszteséget jelent (Farkas István : Mindig veszít !) és sehol sem jut számára rekompenzáció. Ebben a tekintetben hivatkozhatunk a német munkások előttünk megjelent képviselőinek nyilatkozatára. Grassmann ur, aki nem a német nemzet összessége, hanem csakis a munkásosztály képviseletében beszélt, azt mondta : >A német nép dolgozó rétegei nem volnának képesek még egy ujabb inflációs érát kibírni, kénytelenek a világhoz appelálni, hogy egy állandó értékű pénzhez juttattassanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy vehessenek maguknak fizetésükből még négy héttel azután is. mikor kézhez kapják fizetésüket.« (Propper Sándor: Ez teóriában igaz, csakhogy jól kell megcsinálni ! Ugy van a szélsőbaloldalon. — Mozgás a jobboldalon.) Ezt nem én mondom, nem is ezek a szakértők mondták. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon. Tessék megcsinálni ! — Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon. — Propper Sándor: Jól kell megcsinálni !) Igen nagj

r érdekei fűződnek tehát a munkásosztálynak ahhoz, hogy ez a rekonstrukciós terv keresztül vitessék. A terhekben is, amint bátor vagyok egypár számadattal illusztrálni, inkább javul a helyzet viszonylagosan azokhoz a terhekhez, amelyeket a jelenben és a múltban viseltünk. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : Házhaszonrészesedés ! — Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Összeállítottam a fogyasztási adók és az egyenesadók arányát visszamenőleg 1913-ra, azután a jelenlegi állapot szerint és hogy hogy fog állni ez az arány 1926-ban. Az indirekt, fogyasztási adóhoz hozzávettem a házhaszonrészesedést is, mint olyant, amely nem direkt, hanem indirekt adó jellegű és a fogyasztókra hárul. 1913-ban az összkiadás (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Nag)'-Magyarországról átszámítva erre a csonka területre 463 millió volt és a bevételek ezt fedezvén, egyenes adókból 113 milliót, indirekt adókból 350 milliót tettek ki. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Az egyenes adók ugy viszonylottak a fogyasztási adókhoz, mint 1 : 3." 1924-ben, tehát a jelen félévi költségvetésben ugy, ahogy az benne van a rekonstrukciós tervben, az összbevétel 165.6 millió és ebből az egyenes adók képviselnek 33.2 milliót, az indirekt adók 132.4 milliót, kettő aránya 1:4." A helyzet tehát romlott a békeállapothoz viszonyítva. A legközelebbi periódus végén, 1926-ban ... (Propper Sándor : Addig meghalnak éhen a munkások Î) ... az összbevétel 400 millió lesz, s ebből az egyenes adók 121 milliót, a fogj^asztási adók 289 milliót fognak kitenni. Itt a viszony 1 :2.4., úgyhogy nemcsak a mai állapothoz viszonyítva, de a békeállapothoz viszonyítva is ebben a tekintetben fokozatos előremenetel mutatkozik épen a munkásosztály javára. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Ha pedig azt nézem, hogy az egyenes adók 1926-ig 33 millióról 121 millióra kell hogy emelkedjenek, a fogyasztási adók ellenben 132 millióról 289 millióra és ezt összehasonlítom a békebeli állapottal, akkor azt látom, hogy az egj^enes adóknál a békebeli állapothoz viszonyítva tetemes emelkedés mutatkozik, ellenben a közvetett adók, amelyek 1923-ban 350 milliót tettek ki, 1926 ban leszállanak 289 millióra, úgyhogy az egyenes adóknál lényeges emelet'?' április hó 17-én, csütörtökön. kedés, a közvetett adóknál pedig lényeges csökkenés mutatkozik a békeállapottal szemben. Ezek a számok azt hiszem bebizonyították azt, hogy az a vád, mintha ez a budget és ez a rekonstrukciós terv nem számolna azokkal a szociális körülményekkel,amelyekre at.képviselő urak hivatkoznak, nem áll meg, (Esztergályos János: A munkabérek!) ellenkezőleg ez a budget egyúttal egy demokratikus, szociális budget is. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon —- Schandl Károly: A számok beszélnek ! — Farkas Isti'án: A számok bizony beszélnek, a munkbérek számai beszélnek 1 Bécsben kétszerannyi a munkabér! — Mozgás a jobboldalon. — Elnök csenget — Farkas István: Az éhező emberek beszélnek !) Elnök: Csendet kérek képviselő urak ! (Zaj. — Propper Sándor: A számok beszélnek, az emberek sirnak ! — Elnök csenget. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A kormány nem Isten, hogy mindenkinek szájába rakja a megélhetést! Még az Isten sem tud eleget tenni! Mindennek csak a kormány az oka? — Zaj. — Hebelt Ede: Vannak emberek, akiknek a szájába rakják! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mindig arra hivatkoznak! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hat önök mire hivatkoznak ! Azt hiszik, a kormány megtehet mindent, mint az Isten!) Csendet kérek, képviselő urak! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Örömmel segit az ember, csak legyen mivel! i — Mozgás a szélsőbaloldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök: Még igen sok kérdés volna pénzügyi téren is, amelyre vissza lehetne térni, én azonban csak két kérdéssel akarok foglalkozni. Az egyik kérdés az, hogy a magyar földbirtok visel-e aránylagos terhet, a másik pedig az, hogy a létszámapasztásnál helyesen vitetnek-e keresztül azok az elvek, amelyek nézetem szerint minden létszámapasztásnál alkalmazandók abban az esetben, ha a kormán}

7 igényt tart arra, hogy a szociális szempont tekintetében is honorálja a követelményeket. A földbirtokról azt mondták, hogyha nincs is teljesen kihagyva, de ebben a műben nagyon könnyen és nagyon kényelmesen van kezelve, hogy nem viseli azokat a terheket, amelyeket más vagyonok viselnek. Ezzel szemben legyen szabad ridegen csak a következő számadatokra hivatkoznom. (Halljuk a baloldalon ) A föld — amint ezt már a pénzügyi bizottságban kimutattam — a jövedelem- és vagyonadónak 51°/

0-át viseli és pedig nem is az egész föld, mert a magyar földnek csak 8l7

a-a viseli a jövedelem- és vagyonadó 51°/

0-át, tehát nagyobb százalékát, mint a többi osztályok. A házadó tekintélyes részét is a föld fizeti. A földadó az egyedüli, amery a budget szerint rögtön az első félévben 33 millióra emelkedik. A t. képviselő urak mindig összehasonlítást tesznek a föladó és más adónemek között és azt mondják, hogy más adónemek milyen fokozatosan emelkednek, de nem veszik észre, hogy a földadó az, amely az első félévben már teljes összegében érvényesül, mint bevétel. (Propper Sándor: 1913-ban többet fizettek !) 1913-ban a földadó 28 millióval volt beállítva, a következő félévben pedig 33 millióval, tehát nincs igaza a t. képviselő urnák, amikor csökkenésről beszél. De legyünk igazságosak. Legyen szabad illusztrálnom azt, hogy milyen áldozatokat hozott a föld a vagyon váltságnál. (Halljuk! Halljuki a jobboldalon.) A vagyonváltságnál nézetem szerint úgyszólván kizárólag a föld hozta meg azt az áldozatot, amelyre a nemzet méltán igényt tarthat. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Hebelt Ede : Tehát a nagybirtokokat ezentúl kímélni kell!) Kérem, nem ezt következtetem belőle, de ebből az következik, hogy méltóztassanak ezt elismerni