Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. 429 volt otthon, megjelentek nála a csendörök és fel­szólították a kocsisát, hogy fogjon be, mennek Tarpára. A kocsis azt felelte, hogy nincs otthon a gazda, nem tud befogni. Elvégre ő cseléd és azt teszi, amit parancsolnak. A csendőrök elmentek, de visszatértek és azt mondták : Gazember, fogj be, mert különben mi befogunk és a saraglyá­hoz kötünk, és ugy viszünk magunkkal. Szegény ember, mit tehetett ? befogott és megtette, amit a csendőrök kívántak. Nemcsak Tarpán jártak, de egész nap kocsikáztak. Kérdek minden föld­birtokos urat és lovas gazdát, kérdem a képviselő urakat, ha nincsenek otthon és a csendőrök azt mondják a kocsisuknak, hogy fogjon be, és 40 kilóméternyi útra mennek és a kocsis befog a gazda tudta nélkül, vájjon helyeslik-e ezt? Ugye hogy erre a felháborodás érzése szállja meg az em­bert? A lakásrekvirálásról is bátor vagyok néhány szót mondani. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon sajnálom nem hoznék ide semmit se, de muszáj. Elvégre nem a magam keserűségét, de a teljesen elkeseredett nép panaszát hozom ide. Hová mehetnék különben? A belügyministernél süket fülekre találok. És hiába megyek ide meg oda, hát elmondom itt, ha egyébért nem, legalább megmutatom a népnek, hogy kötelességemet megteszem. (Mozgás a jobboldalon.) Természetes, megteszem kötelességemet, szót emelek, az aztán más dolog, hogy Magyarországon oly kormány van, mely a szegény népnek jajkiálltását nem hallja. (Ellenmondások a jobboldalon.) Tisztelek becsülök mindenkit, szegényt és gazdagot egya­ránt, de a gazdag embernek mégis jó példával kell előjárnia, a nemes embernek nemesül kell gondolkoznia és éreznie. Pályafutásom alatt meg­tanultam, hogy a magyar népnél jobban kezel­hető nép nincs a föld kerekén. Nemzetiségi vidé­ken voltam közigazgatási tisztviselő, és tudom, hogy a magyar néppel sokkal jobban tudtam boldogulni, mert szeretettel, megértéssel bántam vele. De a nép látja, hogy akinek 10 szobás lakása van, abból egyet sem vesznek el, ha pedig a gazdának kétszobás lakása van, egy szobát el­vesznek és állandóan lakják. így volt Tarpán, Győri Benjámint kiverték lakásából ; Barabásban Komáromi Eleket ; Csatlós Istvánt, Vásárosne­ményban. 30—40 holdas kisgazdákról van szó, akik kétszobás lakást építettek, mert annyi kell nekik, vagy mert családjuk van, és nőnek a gyermekek. Hiába panaszkodnak, hiába csinálnak akármit, elveszik az egyik szobát. Barabásban van uraság 8—40 szobával, nem vesznek el tőle egyet sem, de a Komáromi Elek szobáját elveszik. Itt van Vásárosnaményban Mandl Dávid emeletes lakása. Elveszik. A fiától Zsigától elveszik az iparen­gedélyt és azután irodáját. Előbb elvették az engedélyt, hogy azt mondhassák, ugy sem folytat ipart, nem kell iroda. Itt vannak a határátlépések. Sokan panasz­kodnak visszaélések miatt. Szinte tűrhetetlenek az állapotok. Badaló község már csak megszállás alatt van szomszéd Tarpával. A badalóiak legelője átnyúlik a tarpai oldalra. A gulyás egy öreg ember, aki a tarpai erdőben szokott már vagy 30 éve gallyat szedni. Azt tette a jómultkoriban is, de megcsípték s elvitték a gulyától, de először jól agyba-főbe verték a csendőrök azután beszállí­tották Nyiregyházára, ott tartották három hétig, míg végre hazamehetetE Mit gondolnak, ez az ember ezek után vágyik Magyarországba. Kötve hiszem. Itt van azután egy Pozdora nevű egyén panasza, akit Surányban a vámőrség parancs­noka összevert. Ebben az ügyben a pénzügy­minister intézkedett a parancsnok kapott egy kis dorgálást, de továbbra is helyén marad. Én nem tudom, hogyan szól az ő szabályuk, de amikor egy katona összever valakit ugy hiszem egyszerű bocsánatkéréssel vagy dorgálással az ilyesmit elintézni nem lehet. Itt van azután egy levél a zaklatásokra vonat­kozólag. Méltóztassanak ezt meghallgatni, mert igazán hű képét adja annak, hogy a mai kormány­zati rendszer hogyan uszítja rá a népre a zsandá­rokat. (Zaj és ellenmondások jobb felől.) Én meg­engedem, hogy az igen tisztelt ministereínök ur­ban és minister urakban is megvan a jó szándék, nem vonom én ezt kétségbe, de méltóztassék vigyázni egy kissé a perifériákra is méltóztassa­nak ellenőrizni, hogy a főszolgabirák és a csend­őrök, hogyan bánnak a néppel mert lehet itt akármilyen becsületes kormány, lehet annak a kormánynak szándéka bármilyen tisztességes, ha a végrehajtó közegek nem megfelelőek és vissza­élnek azzal a hatalommal, amit a törvény a kezükbe adott, akkor semmi sem ér semmit sem, minden kormány ellenszenvessé válik a nép előtt. De itt azt látjuk, hogy a kormányzat sem telje­siti kötelességét, mert a belügyminister urnák kötelessége volna az ilyen visszaéléseket meg­torolni, de mert ezt nem teszi, a végrehajtó köze­gek vérszemet kapnak s még annái nagyobb buz­galommal követik el a hasonló dolgokat. Ezt a levelet, amit leszek bátor felolvasni Gulács községből özv. Gulácsy Istvánné, szül. Csatáry Irma irta. (Derültség jobbfelöl. — Nagy Yinee : No lám védelmére kel a Gulácsyi család­nak. — Barabás Samu : Ugylátszik kibékültek !) A levél igy szól : (olvassa :) »Elsősorban is bocsá­natot kérek, ha talán ezen soraimmal zavarom, de a helyzet már tűrhetetlen és ez kényszerit rá, hogy a képviselő úrhoz forduljak tanácsért és segítségért, mert már mindent elkövettem és megpróbáltam, de sérelmeim sehol orvoslást nem találnak, hanem egyik helyről utasítanak a másik helyre és ami a legfőbb, már a legfelsőbb fórumhoz is utasítva lettem panaszommal ! Az Atyamisten­hez ! (Fábián Béla : Ugy látszik Beregben min­denkit az Úristenhez utasítanak ! •— Hedry Lő­rinc : Vallás és a hatóság. —• Továbbolvassa:) »Na­gyon megkérem képviselő urat, hacsak mód van rá, sziveskedjék segíteni az én helyzetemen, mert ha ez igy tart, engem az őrületbe visz ez a foly­tonos zaklatás, amely ütlegekkel, elkíséréssel, letartóztatással és szidalmakkal van összekötve. Mivel képviselő urnák elfoglaltsága tudom nem engedi meg, hogy bővebben foglalkozzon sajnála­tos helyzetemmel, csak röviden akarom tudtára adni, mily alávaló disznóságot visz véghez velem szemben a csendőrség, amely velem egy udvaron az én házamban lakik már egy éve és 8 hónapja, de ez ideig még egy fillér házbért nem fizetett, hanem amit tud, szándékosan pusztít. Igy pl. az ablakok közül a vasrostélyt kiszedték, egy disznó­ólat fiadzó kocájuk széjjehombolt és mikor a tiszt­helyettesnek mondtam, hozassa rendbe, rám förmedt, hogy mi a baja, menjen dolgára, fogja be a száját, letartóztatom. (Zaj a jobboldalon.) A disznók, etetésére szánt tököt berakták a virá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom