Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

398 A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. téten, kötelezettségük, a jóvátételi bizottságnak biztosított ellenőrzési jog tehát tényleg átszállt a nemzetek szövetségének tanácsára, a nemzetek szövetségének tanácsa pedig épen Ausztriával szemben természetes, hogy sokkal enyhébb ellenőrzést gyakorol, mint a nagyhatalmak hatalmi exponenseiből alakult jóvátételi bizottság. De nálunk ez az eset nem áll fenn. Nálunk a helyzet az, hogy az ellenőrzésnek csak sokkal kisebb részét gyakorolja a Népszövetség, illetőleg ennek exponense, a főbiztos ; a sokkal súlyosabb, a csontig, velőig, húsig menő ellenőrzést nem ez gyakorolja, hanem a jóvátételi bizottság által kinevezett ellenőrző-bizottság és a hitelezőkből alakult bizalmi férfiak testülete. Itt tehát igazán nem lehet arról szó, hogy nálunk az ellenőrzés enyhült, ellenkezőleg az ellenőrzés most lépett igazán hatályba, most súlyosodott, most lett komoly. A katonai ellenőrzés kérdésével is akarok pár szóban foglalkozni, bár ezt nagyban kimentette Eckhardt Tibor t. barátom felszólalása. Felolvasom a békeszerződés CIL cikkét, hogy bebizonyítsam, mennyire nincs igaza ezen a ponton a ministerelnök urnák, amikor azt mondja, hogy itt a békeszerződésben biztosított katonai ellenőrzésről van szó és nem egyébről (olvassa) : »A jelen szerződés életbelépését követő három hónapon belül Magyarország katonai erőit az alább megszabott mértékig le kell szerelni.« Majd a CXXXIII. cikk ezt mondja (olvassa) : »A jelen szerződésben foglalt összes olyan katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket, amelyeknek végrehajtására bizonyos határidő van megszabva, Magyarország a szövetséges és társult főhatalmak által erre a célra külön kinevezett szövetségközi bizottságnak ellenőrzése alatt köteles végrehajtani.« Itt tehát nyilvánvalóan záros határidő alatt vállalt katonai kötelezettségek ellenőrzéséről van szó. Itt a három hónap alatt esedékes katonai leszerelésnek ellenőrzéséről van szó, és hiába van ez benn a békeszerződésben, abban a pillanatban megszűnik a katonai ellenőrzés jogosult és szerződésszerű lenni, amikor a katonai leszerelés megtörtént. Márpedig a ministerelnök urat idézem, mikor azt mondom, hogy 1922 derekán ő maga jelentette be a törvényhozásnak, hogy megszűnt a katonai ellenőrzés jogosultsága. Ha tehát most azt állítja, hogy katonai ellenőrzés mégis van s egyben nem tiltakozik, akkor az egy vadonatúj, egy egészen más katonai ellenőrzés, olyan, amelyet nem lehet mentem a békeszerződéssel, amely ellen mi a legerélyesebben tiltakozunk a magyar nemzetgyűlésen, olyan katonai ellenőrzés, amely ellen harcolni akarunk a végletekig. Ez a sérelem ráduplázás a trianoni szerződésre. Nekünk épen elegendő teher a trianoni szerződés, mi a trianoni szerződésen túlmenő katonai és egyéb kötelezettséget nem vagyunk hajlandók vállalni. Ha ebben a nemzetgyűlésben igazi nemzeti önérzet volna, akkor már emiatt a gyalázatos katonai ellenőrzés miatt is megtagadná ezeknek a törvényjavaslatoknak megszavazását. Elnök : Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék im parlamentáris kifejezést használni ! (Ulain Ferene : Egészen jogosan használt !) Ulain képviselő urat szembehelyezkedés miatt kénytelen vagyok rendreutasítani ! Zsilinszky Endre : De ez az uj katonai ellenőrzés is nemcsak zserződésellenes, hanem lényegében sokkal súlyosabb is, mint a régi. A magyar kormány mindig súlyt helyezett arra, hogy a mi legádázabb ellenségeink katonai dolgainkba bele ne szólhassanak, hogy a katonai ellenőrzésben részt ne vehessenek. A magyar kormány meg is akadályozta azt, hogy a katonai ellenőrzésben a kisentente résztvegyen és ime, most, két esztendővel a leszerelés befejezése után, meg kellett érnünk azt, hogy uj katonai ellenőrzés lép életbe és abban a katonai ellenőrzésben döntő szerepe van a kisentente-nak azért, mert ők vannak a legjobban érdekelve. T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur egy hármas tételben foglalta össze a kölcsön nélkülözhetetlenségéről szóló meggyőződését és érveit. Ezek a pontok így szólanak : helyre kell állítani az állami budgetet, el kell intézni a reparációt, meg kell indítani a külföldi tőke importját, és mindezt, a kölcsönön keresztül, mert csak a kölcsönön keresztül lehet. Én bátorságot veszek magomnak, hogy ebben az uj dogmában többszörösen kételkedjem. Én máskép állítanám fel azokat a nagy nemzeti és közgazdasági feladatokat, amelyeket a törvényhozásnak és a magyar nemzetnek — mert a nemzet kikapcsolásával nem lehet alkotó munkát folytatni — el kell végeznie minél gyorsabban és minél eredményesebben. Helyeslem azt, hogy a budgetet helyre kell állítani, helyeslem azt, hogy a reparációt el kell intézni, de a harmadik pont szerintem nem a külföldi tőke importja, mert ez már csak egy egészséges helyreállítási folyamatnak következménye lehet, nem pedig oka. Én a harmadik lényeges, talán leglényegesebb faktorául a nemzeti, gazdasági élet újjáépítésének a korona stabilizálását tartom, még pedig egy helyes, átfogó és határozottan nemzeti közgazdasági politikán, egy hatalmas nemzeti termelési politikán keresztül. Ez az, amit a ministerelnök ur kihagyott a maga koncepciójából, ez a lényeg. (Ulain Ferenc : Három év óta csinálja Bethlen István nagy sikerrel !) Az én tételem tehát különbözik a ministerelnök úrétól, abban, hogy a külföldi tőke importját nem feltételnek állítom oda, hanem következménynek, de különbözik még határozottabban és élesebben abban, hogy én sehogysem vagyok képes ezek között a feladatok és a külföldi kölcsön között egy kényszerű junktimot látni. Én elsősorban fogom venni ezt az én felállításomat és pontról pontra akarom kimutatni azt, hogy a nemzeti gazdasági politikát képviselő fajvédő programúinak igaza van. Megállapítom, hogy az állami budget helyreállítása még a kormány programmjában is kétharmadrészben nem a külföldi kölcsön eredménye, hanem a nemzet belső erőfeszítésének eredménye lesz. A nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának jelentéséből, amelyet a nemzetek szövetségéhez intézett, tudjuk meg, hogy Magyarország adóbevételeit ma körülbelül 200 millió aranykoronára lehet tenni. Mélyen bevilágít a mi alkotmányos életünkbe az a körülmény, hogy nekünk ezeket az adatokat sohasem a pénzügyministeri székből, a pénzügyministeri kijelentésekből, hanem mindig külföldi forrásból kell megtudnunk. A szanálási terv szerint ezt a