Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-279
396 A nemzetgyűlés 279, ülése 1924. hogy a kormány a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseit mindig köteles bejelenteni a pénzügyi bizottságnak. Komolyan elvitatni akarni a diktatúra lényegét ilyen érvekkel, azt hiszem, nem egészen méltó a nemzetgyűlés nagykorúságához. (Lendvai István : Vagy pedig ugylátszik, csakugyan méltó !) Micsoda jogokat ad a felhatalmazás a magyar kormánynak ? Egyenes adók, illetékek és egyéb közszolgálatások újjászervezését rendelheti el bármikor, bármely állami bevételt zálogul köthet le, kivéve az államasutakat, a vagyon váltságföldek lekötését megengedi, az államvasutak jövedelmeinek lekötését is egy külön kölcsön fejében, az állami bevételek tetszésszerinti emelését rendelheti el. A törvényhozás nem tárgyalhat olyan javaslatot, amely a kormány bármely tagjának meggyőződése szerint az ezekben a törvényekben vállalt szanálási programmal ellentétben van.« Ha ez nem gazdasági diktatúra, akkor nincs gazdasági diktatúra. De ki fogom fejteni, hogy ez azért is veszedelmes, mert minél tágabb és messzebbmenő a felhatalmazás, annál több joga van a magyar ügyekbe való beavatkozásra a különböző fórumok ama ellenőrző és intézkedő rendszerének, amelyet ez az egész reform beállit. A pénzügyi és gazdasági diktatúra kiegészitő részei azok a rendelkezések, amelyek a jegybankról szóló törvényjavaslatban vannak lefektetve. Az osztrák harmadik jegyzőkönyv mindössze a következő rendelkezéseket tartalmazza az osztrák jegybankra vonatkozóan : az osztrák jegybankot függetleníteni kell a kormánytól, tehát teljes autonómiával kell felruházni, "ezenkívül a jegybankot mint államkasszát kell beállítani. Ez minden, ami az osztrák jegyzőkönyvben az osztrák jegybankra vonatkozóan elő van irva. Ezzel szemben a magyar jegybank felállítása olyan törvényben történik, amely tele van a legsúlyosabb nemzeti sérelmekkel. Ezeknek a sérelmeknek és veszedelmeknek egyikét-másikát szeretném röviden elmondani. A jegybank alapszabályainak 85. cikke arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy a készfizetések megkezdéséig, tehát legalább húsz esztendeig 25 millió aranykorona értékű valutát, devizát és készpénzbetétet —• a jegybank fedezetének tehát majdnem teljes egészét, 30 millióból 25 milliót — a jegybanknak az európai és amerikai főbb pénzpiacokon kell tartania. Ez azt jelenti, hogy annál a központi jelentőségnél fogva, amelylyel a jegybank a gazdasági életben mindenütt a világon rendelkezik, bármikor elvághatok a szálak a külföld és Magyarország között, azt jelenti, hogy ennek a banknak főütőere nem benn az országban lüktet, hanem az országon kivül, azt jelenti, hogy bármiféle gazdasági vagy külpolitikai helyzet elé kerül Magyarország, amelyben bármilyen tekintetben szeretne állást foglalni a maga életérdekei védelmére, nem teheti meg, mert a magyar közgazdasági életet a jegybankon keresztül, ezen a majdnem teljes egészében külföldön tartandó fedezeten keresztül ellenséges kezek bármikor megfojthatják. De az idegen tényezőknek még egy másik beleszólási joguk, még pedig legalább ilyen súlyos beleszólási joguk van közgazdasági életünkbe a jegybankon keresztül. Erről az alapszabálytervezet 121--127. cikkei szólnak. Bátor leszek évi április hó 16-án, szerdán. ezt is legalább részleteiben felolvasni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy mindezt hitem szerint nem nekem kellett volna ismertetni, hanem a t. kormánynak és az előadó uraknak, hogy ezekre a kényes pontokra nézve megosszák a lelkiismereti felelősséget (olvassa) : »Az államfő a kormánynak — a nemzetek szövetsége főmegbizottjának és ha az utóbbi állás nincs betöltve, vagy ha a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának 1923. évi december 20-án kelt jelentésében emiitett esetről van szó, a nemzetek szövetsége tanácsának elnöke kezdeményezése alapján teendő — előterjesztésére a magyar nemzeti bankhoz tanácsadót nevez ki.« »A bank elnöke, igazgatói és ugy a főintézet, mint a fiókintézetek alkalmazottai a tanácsadónak a bank ügyeit illető, általa kivánt minden felvilágosítást megadni tartoznak. A tanácsadónak kívánságára mindazok az ügy- és okiratok, amelyek a bank üzletvitelére vonatkoznak, bemutatandók. A vezérigazgató különösen bemutatja a tanácsadónak azon jelentések másolatát, amelyeket az elnök elé terjeszt. Ugyancsak bemutatja az elgnök elé való terjesztéssel egyidejűleg azokat a javaslatokat, amelyeket az üzletvezetőség a főtanács elé terjeszteni szándékozik. E jogai gyakorlásában a tanácsadó amennyire csak lehet, az üzletvezetőség közvetítését fogja igénybe venni, amelyet különben intézkedéseiről folytatólag tájékoztatni fog. A tanácsadó állandóan Budapesten tartózkodik.« »A tanácsadónak joga van a közgyűlés, a főtanács és az üzletvezetőség ülésein tanácsadó joggal részt venni. A tanácsadónak joga van e testületek határozatai ellen óvást emelni, ha azokat az alapszabályokkal ellenkezőnek tartja. Ennek az óvásnak halasztó hatálya van. Ha az óvás az üzletvezetőség valamely határozata ellen irányul, az ügy mindenekelőtt a főtanács elé terjesztendő. Ha a főtanáccsal való érintkezés nem vezet eredményre, úgyszintén általában, ha az óvás megtörténte után a bankvezetőség és a tanácsadó között megegyezés nem jő létre, az óvás felett a bankvezetőség meghallgatása után a Nemzetek Szövetségének főmegbizottja vagy ha ez az állás nincs betöltve, az a személyiség dönt végérvényesen, akit a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke megbiz«, Ez tehát nem egyszerű vétó, ez nye pozvolim, amellyel mindent megakadályozhat a tanácsadó, mert a fellebbezés a Nemzetek Szövetségének tanácsához történik, amely pedig aligha fogja dezavuálni a maga faktorait. Folytatom. A 124. cikk a következőképen szól (olvassa) : »Hogy az elnök, az üzletvezetőség, a vezérigazgató vagy valamely igazgató, mely fontos döntéseihez kell a tanácsadó előzetes hozzájárulását megszerezni, azt megegyezés fogja megállapítani, amely az elnök és a tanácsadó között létesítendő, mihelyt az utóbbi a bank üzletviteléről tájékozva lesz. Ha az elnök és a tanácsadó e részben megállapodni nem tudnának, a Nemzetek Szövetségének főmegbizottja és amennyiben ez az állás nincs betöltve, a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke fog dönteni. A megegyezésnél gondot kell fordítani arra, hogy a belső fegyelem és az ügyek gyors elintézése ne szenvedjen«.
