Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-275

À nemzetgyűlés 275. ülése 1924. tünket, teljes mértékben átalakító törvényjavaslat keresztülviteléről van szó, akkor nem lehet olyan kormányzati rendszernek működnie, mint aminő a mostani, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor nem lehet az, hogy a reakciós felfogás annyira vakká tehessen egy kormányzati rendszert, mint aminő vakká tette a Bethlen-kormányt, hogy egy — mint mondtam — egész közgazdasági életünket teljesen, fenekestől felforgatni hivatott törvényjavaslat tárgyalásánál az ellenvéleményt komoly formában még meg se hallgassák. Ebben az országban még a régi, cenzusos, nagyon szűkkeblű választói jog alapján létrejött parlamentek életében is rendszer és szokás volt az, hogy amikor mélyreható, a maival ugyan össze se hasonlítható, de az akkori viszonyokhoz képest nagyfontosságú törvényjavaslatot akart az országgyűlés törvényerőre emelni, az érdekeltségek állandó és mélyreható ankétezése, tárgyalása előzte meg azoknak a törvényjavaslatoknak országgyűlési tárgyalását. Ha visszagondolok a háború előtti időben alkotott egyik-másik törvényre, azt kell látnom, hogy sokkal, de nagyon sokkal kisebb jelentőségű törvényjavaslatok az ipari-, kereskedelmi-, agrár- és munkásérdekeltségek képviselői elé terjesztettek parlamenten kivül s ott meghányták-vetették annak az alkotandó törvénynek várható kihatásait. Ezzel szemben ma, amikor egy ilyen, a magyar nemzet életében még soha nem látott, nem tapasztalt, nagy, hatalmas törvénytervezet kerül a nemzetgyűlés elé, akkor azt kiosztják délelőtt s délután már a bizottságban tárgyalják, pedig annak az anyaga olyan nagy, hogy még kilószámra megmérve is harmincöt dekát nyom. Nem tudom, hogy ezeknek a javaslatoknak szellemi értéke súlyban nyom-e ennyit, azonban egészen bizonyos, hogy képtelenség és teljesen (diktatórikus és reakciós álláspont az, hogy ilyen nagy, hatalmas, mindent felforgató javaslathoz még az illető szakbizottságokban se lehessen hozzászólni amiatt, mert fizikailag nem adtak időt ahhoz, hogy a képviselők ezt a javaslatot átolvassák s azután ahhoz komolyan és szakszerűen hozzászóljanak. Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség .megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Hebelt Ede és Petrovics György jegyzők megszámlálják a jelenlevő képviselőket.) Megállapítom, hogy a nemzetgyűlés tanácskozóképes. Kérem Reisinger képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Reisinger Ferenc: Tisztelt Nemzetgyűlés! Minthogy a mai kormányzatnál nem látom azt a készséget, hogy ebben a végtelenül nagy horderejű kérdésben a magyar nép véleményét komoly formában akarja meghallgatni, épen azért — bármilyen nagy aggodalmakat is fűznek egyesek, komoly emberek a Bethlen-kormány megbukásához, illetőleg eltávolításához — egy ilyen kormányzattal szemben, amely ilyen végtelenül nagy fontosságú kérdésnél a nemzetgyűlés tagjainak annyi időt sem enged, hogy ezeket a javaslatokat átolvassák, nem. lehetek azzal a bizalommal, hogy ezeknek a nagy horderejű kérdéseknek megoldását és végrehajtását reábízzam. Azzal a felfogással szemben, hogy a Bethlen-kormány eltávozása még sokkal nagyobb gazdasági összeroppanást idézne elő ebben az évi április hói li-én, péntekért. 31 országban, bátor vagyok hivatkozni egy pár tényre, amely a Bethlen-kormány létezése alatt ebben az országban megtörtént. Első sorban is akkor, amikor a második nemzetgyűlési választások voltak — ha méltóztatnak rá viszszaemlékezni — s azok még be sem fejeződtek, ! de már láthatóvá vált, hogy a Bethlen-kormánynak egy, még a magyar választási rend| szerekben is ismeretlen, hihetetlenül erőszakos ; választási eljárás következtében sikerül a többséget megszereznie, akkor indult meg a gazdasági leromlásunk ez az utóbbi tulajdonképeni folyamata, amelyben ma élünk. A legutóbbi választások megtörténte óta következett be az az óriási gyors gazdasági leromlás, amelyben ezidőszerint élünk. (Zaj.) Igaz, hogy a Bethlen-kormány arzenáljából kiszedett fegyverek rögtön működésbe lépnek akkor is és megfordították ezt az igazságot, ezt a tételt. Azt mondották, hogy azért romlik pénzünk értéke, azért indul meg a gazdasági leromlásnak ez az ujabb fázisa, ez az eddigieknél is gyorsabb folyamata, mert szocialisták kerültek be a magyar nemzetgyűlésbe. Közhely ez már, régi ostoba kiszólás. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentáris kifejezést használni. Reisinger Ferenc: Nem sértettem, nem bántottam senkit. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nincs joga az elnökkel ellenmondásba keveredni. Én a képviselő urat nem utasítottam rendre; de ha a képviselő ur az elnökkel szembehelyezkedik, akkor kénytelen leszek a képviselő úrral szemben a házszabályok értelmében eljárni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Reisinger Ferenc: Mély tisztelettel kérem a Ház tanácskozóképességének a megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. ! (Hebelt Ede és Petrovics György jegyzők megJ számlálják a jelenlevő képviselőket. — F. Szabó Géza: A saját pártja sem, hallgatja meg:,! — I Várnai Dániel: Azok legyenek itt, akik aT# órás üléseket megszavazták! — Almásy László: Azok, akik beszélni akarnak! — Zaj.) Megállapítom, hogy a Ház tanácskozóképes. Kérem Reisinger Ferenc képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. (Zaj.) Csendet kérek! Reisinger Ferenc: Tisztelt Nemzetgyűlés! i A magyar közvélemény már rég tisztában van azzal, hogy a magyar közgazdaságnak leromlását nem az a tény okozta, hogy ebbe a nemzetgyűlésbe néhány demokratikus gondolkozású képviselő került be, hanem okozta az az egész reakciós rendszer, amely ebben az országban a forradalom bukása után inauguráltatik. Amikor a gazdasági körök, azok, amelyeknek befolyásuk van a magyar pénz állapotára, látták, hogy az egységes pártnak sikerült a nemzetgyűlésen többséget szerezni, akkor indult meg a korona esése, akkor indult meg olyan gazdasági folyamat, amely ezt a koronaesést előidézte. Ez azt mutatja, hogy azok a gazdasági szakkörök és érdekeltségek abszolúte semmi bizalommal nem voltak a mostani kormányzati rendszer iránt. (Berki Gyula: A korona romlását a háború, a forradalmak és a megszállás okozta! — Farkas István: Azóta nem romlott 1 — Berki Gyula: Az az alapja! — Farkas István: Azok felelősek, akik a háborút megindították!) Én a Berki képviselő ur közbeszólásában foglaltakat a magam részéről nem fogadom el