Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-275

À nemzetgyűlés 275. ülése 1924. tünket, teljes mértékben átalakító törvényja­vaslat keresztülviteléről van szó, akkor nem lehet olyan kormányzati rendszernek mű­ködnie, mint aminő a mostani, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor nem lehet az, hogy a reakciós felfogás annyira vakká tehessen egy kormányzati rendszert, mint aminő vakká tette a Bethlen-kormányt, hogy egy — mint mondtam — egész közgazdasági életünket tel­jesen, fenekestől felforgatni hivatott törvény­javaslat tárgyalásánál az ellenvéleményt ko­moly formában még meg se hallgassák. Ebben az országban még a régi, cenzusos, nagyon szűkkeblű választói jog alapján létre­jött parlamentek életében is rendszer és szo­kás volt az, hogy amikor mélyreható, a maival ugyan össze se hasonlítható, de az akkori viszo­nyokhoz képest nagyfontosságú törvényjavas­latot akart az országgyűlés törvényerőre emelni, az érdekeltségek állandó és mélyreható ankétezése, tárgyalása előzte meg azoknak a törvényjavaslatoknak országgyűlési tárgyalá­sát. Ha visszagondolok a háború előtti időben alkotott egyik-másik törvényre, azt kell lát­nom, hogy sokkal, de nagyon sokkal kisebb je­lentőségű törvényjavaslatok az ipari-, kereske­delmi-, agrár- és munkásérdekeltségek képvi­selői elé terjesztettek parlamenten kivül s ott meghányták-vetették annak az alkotandó tör­vénynek várható kihatásait. Ezzel szemben ma, amikor egy ilyen, a magyar nemzet életében még soha nem látott, nem tapasztalt, nagy, ha­talmas törvénytervezet kerül a nemzetgyűlés elé, akkor azt kiosztják délelőtt s délután már a bizottságban tárgyalják, pedig annak az anyaga olyan nagy, hogy még kilószámra megmérve is harmincöt dekát nyom. Nem tu­dom, hogy ezeknek a javaslatoknak szellemi értéke súlyban nyom-e ennyit, azonban egé­szen bizonyos, hogy képtelenség és teljesen (diktatórikus és reakciós álláspont az, hogy ilyen nagy, hatalmas, mindent felforgató ja­vaslathoz még az illető szakbizottságokban se lehessen hozzászólni amiatt, mert fizikailag nem adtak időt ahhoz, hogy a képviselők ezt a javaslatot átolvassák s azután ahhoz komolyan és szakszerűen hozzászóljanak. Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség .megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urakat, szívesked­jenek a jelenlevő képviselő urakat megszám­lálni. (Hebelt Ede és Petrovics György jegyzők megszámlálják a jelenlevő képviselőket.) Meg­állapítom, hogy a nemzetgyűlés tanácskozóké­pes. Kérem Reisinger képviselő urat, méltóz­tassék beszédét folytatni. Reisinger Ferenc: Tisztelt Nemzetgyűlés! Minthogy a mai kormányzatnál nem látom azt a készséget, hogy ebben a végtelenül nagy horderejű kérdésben a magyar nép véleményét komoly formában akarja meghallgatni, épen azért — bármilyen nagy aggodalmakat is fűz­nek egyesek, komoly emberek a Bethlen-kor­mány megbukásához, illetőleg eltávolításához — egy ilyen kormányzattal szemben, amely ilyen végtelenül nagy fontosságú kérdésnél a nemzetgyűlés tagjainak annyi időt sem enged, hogy ezeket a javaslatokat átolvassák, nem. lehetek azzal a bizalommal, hogy ezeknek a nagy horderejű kérdéseknek megoldását és végrehajtását reábízzam. Azzal a felfogással szemben, hogy a Beth­len-kormány eltávozása még sokkal nagyobb gazdasági összeroppanást idézne elő ebben az évi április hói li-én, péntekért. 31 országban, bátor vagyok hivatkozni egy pár tényre, amely a Bethlen-kormány létezése alatt ebben az országban megtörtént. Első sor­ban is akkor, amikor a második nemzetgyűlési választások voltak — ha méltóztatnak rá visz­szaemlékezni — s azok még be sem fejeződtek, ! de már láthatóvá vált, hogy a Bethlen-kor­mánynak egy, még a magyar választási rend­| szerekben is ismeretlen, hihetetlenül erőszakos ; választási eljárás következtében sikerül a több­séget megszereznie, akkor indult meg a gazda­sági leromlásunk ez az utóbbi tulajdonképeni folyamata, amelyben ma élünk. A legutóbbi választások megtörténte óta következett be az az óriási gyors gazdasági leromlás, amelyben ezidőszerint élünk. (Zaj.) Igaz, hogy a Beth­len-kormány arzenáljából kiszedett fegyverek rögtön működésbe lépnek akkor is és megfor­dították ezt az igazságot, ezt a tételt. Azt mon­dották, hogy azért romlik pénzünk értéke, azért indul meg a gazdasági leromlásnak ez az ujabb fázisa, ez az eddigieknél is gyorsabb fo­lyamata, mert szocialisták kerültek be a ma­gyar nemzetgyűlésbe. Közhely ez már, régi ostoba kiszólás. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék parlamentáris kifejezést használni. Reisinger Ferenc: Nem sértettem, nem bán­tottam senkit. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nincs joga az elnökkel ellenmondásba keveredni. Én a képviselő urat nem utasítot­tam rendre; de ha a képviselő ur az elnökkel szembehelyezkedik, akkor kénytelen leszek a képviselő úrral szemben a házszabályok értel­mében eljárni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Reisinger Ferenc: Mély tisztelettel kérem a Ház tanácskozóképességének a megállapí­tását. Elnök: Kérem a jegyző urakat, szíveskedje­nek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. ! (Hebelt Ede és Petrovics György jegyzők meg­J számlálják a jelenlevő képviselőket. — F. Szabó Géza: A saját pártja sem, hallgatja meg:,! — I Várnai Dániel: Azok legyenek itt, akik aT# órás üléseket megszavazták! — Almásy László: Azok, akik beszélni akarnak! — Zaj.) Megálla­pítom, hogy a Ház tanácskozóképes. Kérem Reisinger Ferenc képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. (Zaj.) Csendet kérek! Reisinger Ferenc: Tisztelt Nemzetgyűlés! i A magyar közvélemény már rég tisztában van azzal, hogy a magyar közgazdaságnak leromlá­sát nem az a tény okozta, hogy ebbe a nemzet­gyűlésbe néhány demokratikus gondolkozású képviselő került be, hanem okozta az az egész reakciós rendszer, amely ebben az országban a forradalom bukása után inauguráltatik. Ami­kor a gazdasági körök, azok, amelyeknek befo­lyásuk van a magyar pénz állapotára, látták, hogy az egységes pártnak sikerült a nemzet­gyűlésen többséget szerezni, akkor indult meg a korona esése, akkor indult meg olyan gazda­sági folyamat, amely ezt a koronaesést elő­idézte. Ez azt mutatja, hogy azok a gazdasági szakkörök és érdekeltségek abszolúte semmi bizalommal nem voltak a mostani kormányzati rendszer iránt. (Berki Gyula: A korona romlá­sát a háború, a forradalmak és a megszállás okozta! — Farkas István: Azóta nem romlott 1 — Berki Gyula: Az az alapja! — Farkas István: Azok felelősek, akik a háborút megindították!) Én a Berki képviselő ur közbeszólásában foglaltakat a magam részéről nem fogadom el

Next

/
Oldalképek
Tartalom