Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

362 A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. méltóztatik mondani : igen, de méltóztassék megoldási módozatot, javaslatot előterjesztem, szivesen megtesszük. Abban a Boden-Krone­Bank rendszerben, amelyet az imént ismertettem, az alaptétel a német minta szerint az, hogy a gaz­dasági hitelek felé állandóan a mezőgazdasági életnek kell kapnia. Mi ezzel a javaslattal szem­ben, amelyet a jegybankkal kapcsolatosan önök a Ház elé terjesztettek, kijelentjük, hogy kérjük a többségi párttól, amely agrár karakterű, mél­tóztassék hozzájárulni ahhoz a javaslatunkhoz, hogy a jegybank alapszabályaiban kimondassék, hogy a jegybank által kihelyezett mindenkori összegéből legalább 30%-nak mezőgazdasági ka­rakterűnek kell lenni. Ha önök alapszabályszerűen konstruálják meg ezt, akkor lehet reményük ahhoz, —• bár akkor is töméntelen kijátszás fog bekövetkezni, — hogy a magyar jegybank hitel­erejének egy részét a magyar mezőgazdaságnak bocsátja rendelkezésére, ha önök ilyen intézkedést nem tesznek, akkor a magyar mezőgazdasági hitelről gondoskodva nincs. Meltóztatik-e tudni ugyanis azt, hogy abból a töméntelen milliárdból, amely kinn van a forgalomban —• hiszen maholnap két billió lesz ez az összeg —- a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegyintézet sem tudott a vidéknek többet rendelkezésére bocsátani, mint 5%-ot, ennek a rettenetes mennyiségű hitelnek 95%-át a budapesti nagybankok vették igénybe. Amikor a magyar kormány vezetése alatt álló jegyintézet sem tudja . . . ((^Eckhardt Tibor : Mit szól ehhez Erdélyi Aladár ? Rendben van ? — Egy hang a jobboldalon : Tévedés ! — Erdélyi Ala­dár : Erre már megtettem észrevételeimet ! —• Eckhardt Tibor : Hogy mondhatja, hogy tévedés ? — JVánássy Andor: Azért mert Budapesten ke­resztül megy a vidékre is ! — Zaj. — Ügy van ! a jobboldalon. Elnök csenget.) Elég az hozzá, hogy amikor a helyzet ma ez, milyen lesz a jövőben ? Egészen biztos, hogy csak sokkal sivárabb lehet. Mi tehát kérjük, méltóztassék konszideráció tárgyává tenni e javaslatunkat és méltóztassék intézményesen gondoskodni arról, hogy a jegy­intézet a mezőgazdasági hitelről gondoskodjék. Már most kell hangsúlyoznunk, hogy ha önök erről intézményesen nem gondoskodnak, akkor azért nem lesz mezőgazdasági hitel, mert a fel­állított öt mezőgazdasági hitelszervezet, amely ma létezik, ime már is életképtelen, hiszen nem látják el pénzzel, megcsinálták a kereteket, de nem gondoskodnak az életlehetőségről. (Eckhardt Tibor : Komolytalan porhintés volt !) Méltóz­tatnak-e feltételezni mélyen t. uraim, hogy amikor már felállitották a jegybankot és a kormánynak nem lesz ingerenciája arra, hogy a jegybank pénzével mi történjék, akkor ezekbe a kerületi intézményekbe fognak pénzt bocsátani ? Nem, ez nem fog bekövetkezni. Ezért engedjék meg, hogy a fajvédő csoport nevében a mezőgazdasági hitel megkonstruálása céljából javaslatot ter­jesszek elő. Franciaországban, pedig az nem annyira agrikol állam, mint Magyarország, van egy agrár szervezet, — ha nem is olyan mértékben kidol­gozva, mint mi szeretnők, de mint emiitettem Franciaország nem is annyira agrikol állam mint mi vagyunk, — amelyen keresztül rengeteg pénz jut a mezőgazdaságnak. Németországban ez szintén megtörténik a Genossenschaftokon ke­resztül és a Spaarkassen-okon keresztül. Nálunk ilyen nincs, ez elmaradt és az elmúlt három év­tized gazdasági orientációjának egyik legnagyobb hibája az, hogy a mezőgazdasági hitelünk nincs megkonstruálva, meg lett formailag konstruálva, de mint minden intézményünk, amely ezen a téren felállíttatott — az OKH-ra, a Földhitel­intézetre gondolok — szinte szisztematikusan elsorvasztatott, mert azoknak a tényezőknek, amelyek a kormányt nyomni szokták, a magyar ipari és financiális tényezőknek eddig az volt az érdekük, hogy ami pénzerő ebben az országban van, azt magukhoz hivják és a nemzet nagy, széles, agrár rétegeinek megélhetésével nem tö­rődtek. Mi fajvédők, akikről azt szokták mondani, hogy gazdasági dolgokhoz nem értünk, bátrak vagyunk itt a nemzetgyűlés szine előtt egy mező­gazdasági hitelszervezetnek prospektusát, kon­túrjait előterjeszteni és kérjük a nemzetgyűlést valamint a kormányzatot, gondoskodjék arról, hogy a mezőgazdasági szervezet ebben a felfogá­sunk szerint helyes keretben és elvi rendszerben megkonstruáltassék. Ma mezőgazdasági hitelt nem lehet kapni, hiszen a jegyintézet nem juttathatja el a mező­gazdasági hitelt, hacsak nem az OKH-n keresz­tül, amelynek nehézkes szervezete van, a kis­emberekhez, sőt a 2000 holdas birtokoshoz sem, mert nincs meg a likviditása. Ennek következté­ben, ha eddig nem volt meg, ki kell épiteni a mezőgazdasági hitel szervezetét, mert más agrár­országban már megvan. A kiépítés szempontjából tervezetünk a következő. Kérek pár percnyi türelmet, hiszen 10 percnél tovább nem fog tar­tani, nagyon érdekes és van benne annyi érték, hogy érdemes vele kissé foglalkozni. A tervezet­ben névmegjelöléseket fogok használni, hogy jobban kidomborítsam a gondolatot. A mi szerkezetünk a következő. Felállítunk farmerbankot, Farmerbank Budapest. A farmer­bank csak mezőgazdasági hiteleket nyújt és alap­tőkéje X. Az alaptőkét nem jegyezheti írás, irint Budapesten kivül lévő bankok vagy szövetkeze­tek. Tehát Magyarország minden vidéki bankja vagy szövetkezete, ha likvidálás szempontjából tűrhetőnek találtatik a farmerbank vezetősége által, részvényese lesz a fanierbanknak. A farmer­bank részvényesei, a vidéki takarékpénztárak a következőképen szolgálják a mezőgazdasági hitelt. Pl. Cegléden Nagy Sándor gazdálkodónak szük­sége van 1000 aranykoronára. A farmer váltót állit ki. A farmerváltó semmi egyéb, mint írás rendes váltó, csak rá lesz irva, hogy farmer váltó. Meg kell azonban magyaráznom, hogy a farmer­váltónak külön jogi specialitása van, t. i. aki farmerváltót állit ki, az egész mezőgazdasági ingó­ságával és termésével mintegy zálogot biztosit a váltó birtokosának. A magyar judikaturában, a magyar jogrendszerben az ingózálog nem ismere­tes, ez tudomásom szerint egyedül az angol jog­rendszerben ismeretes. (Czettler Jenő : Francia­országban, sőt Romániában is !) A mezőgazda tehát, aki felvesz 1000 koronát és ráirja a váltóra, hogy farmerváltó, ezzel az aláírással elismerte, hogy ingózálogot adott a ceglédi takarékpénztár­nak, ami azt jelenti, hogyha termését eladná, mielőtt a váltót kifizeti, vagy eladná ingóságait, ezáltal büntetőjogi konzekvenciákat kénytelen vállalni. Ezzel a szerkezettel megfogjuk a gazdát

Next

/
Oldalképek
Tartalom