Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

356 A nemzetgyűlés 279. illése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. arra, hogy ennek az agrártermészetü országnak kormányzati teendőit végezze. Egész Európa — a nyugati és intelligens Európáról beszélek — természeti megalkotás szempontjából legagrárabb karakterű állama vagyunk ebben a megcsonkitott állapotunkban és ennek ellenére egész politikai rendszerünk elsősorban financiális, hogy ne mondjam : a bankok szempontjából financiális. Itt van a rákfene. T. Nemzetgyűlés ! Engedjék meg, hogy annak tisztázására milyen határtalan rövidlátással állunk szemben, csak egy dologra hivjam fel a figyelmet. Az egykor annyira indusztriális Németország három esztendő óta egyik erőfeszitést a másik után teszi azért, hogy mezőgazdaságát alátámassza. Németországban a mezőgazdaságnak olyan fellendülése mutatkozik a legutóbbi három esztendő alatt, amelyet azok a bizottságok is megállapítottak, amelyek Parisból csak néhány nappal előbb utaztak Németországba, hogy az ottani gazdasági viszonyokat a financiális rendezés szempontjából megvizsgálják. Ezek a bizottságok jelentésükben szintén kiemelik azt, hogy Németországban feltűnően fellendülő mezőgazdaság van. E bizottságok jelentéséből a Magyar Távirati Iroda értesülése nyomán közlöm a kezdő sorokat — ezt az értesítést április 9-ik napján adták ki — amelyek igy szólnak (olvassa) : »Az első szakértő bizottság nyilvánosságra hozott jelentésében kijelenti, hogy Németország növekvő dolgozó lakosságával felfelé haladó mezőgazdaságával a fegyverszünet óta tekintélyes félj avulást mutat« stb. Az indusztriális Németország tehát érzi, hogy a megváltozott gazdasági viszonyok között az agráréletet kell alátámasztania. Mondják meg mélyen tisztelt uraim, az agrár Magyarországban történt-e egyetlenegy komoly jelentős, eredményes kormányzati intézkedés az agrárélet alátámasztására, eltekintve a novellától, amelyre önök közül sokan azt mondják, hogy retrográd intézkedés. Nem történt semmi sem, mert hiszen a mezőgazdasági hitel lebonyolítására alakult öt pénzügyi szervezetet olyan mezőgazdasági hullának kell tekintenünk, amilyent rengeteget termeltek ebben az országban, a mezőgazdasági kamarákról pedig maguk az érdekeltek is azt mondják, hogy problematikus értéket reprezentálnak, mert pénzügyi alátámasztásuk nincs meg. Ezek az okok azok, melyek minket arra késztetnek, hogy javaslatainkat a kormányzat javaslataitól eltérően terjesszük elő, mert mi a jövőt akarjuk alapozni javaslatainkkal, nem egyedül a jelent akarjuk orvosolni. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék valamivel hagosabban beszélni, mert a gyorsirók nem hallják a beszédét. Ulain Ferenc : Ha az elnök ur öt perc szünetet méltóztatnék adni, akkor hangosabban beszélhet nék, igy azonban már ki vagyok fáradva. (Mozgás) Röviden megmondva mi azon a véleményen vagyunk, hogy a financiális rendezést Magyarországon és Németországban megkonstruált Rentenbankl és Rentenark szisztémája szerint, természetesen annak a magyar viszonyokhoz való átidomitásával kellene elérni. Ahhoz, hogy ezeket a Magyarországra vonatkozó javaslatainkat előterjeszthessem, először az szükséges, hogy megismertessem a t. Nemzetgyűléssel a németországi szerkezetet, mert hiszen semmi kétclv sem fér I ahhoz, hogy a nemzetgyűlés tagjai ezt az egészen szokatlan, ujkeletű és végtelenül érdekes német konstrukciót nem ismerik. Az alapgondolat, amelyet Németországban a Rentenbank és Renten "nark rendszerével kapcsolatosan kifejtettek, a következő. A nemzetnek bőven van vagyona ahhoz, hogy abból felépíthesse a financiális építményt. A föld, ipar, gyár stb. sok értéket reprezentál, tehát adjanak ezek ann\i támogatást a nemzetnek, amennyire a nemzetnek szüksége van. A Rentenbank és a Renten-rark gondolata, nem abban a formájában, amelyben Luther német birodalmi pénzügyminister azt a múlt év novemberében megvalósította, hanem attól eltérő formában, Németország egyik legnagyobb fiának, Helfferichnek elméjéből került ki. Helfferich pénzügyministere volt Németországnak a háború alatt, bankember, professzorember is, pénzügyileg a legkiválóbb elmék egyike. Az, ami ennek a nacionalista gondolkozású férfiúnak lelkéből kikerült, kétségtelen, hogy csak a német nemzet javára szolgálhat. Helfferichet a német mezőgazdaság támogatása és alátámasztása vezette, ezért ő először a rozsmárkára gondolt, nem a Rentenmarkra. Az ő alapelve, amelyet augusztusban kidolgozott és eljuttatott a német kormányhoz, nem részesült abban a megbecsülésben, hogy ne változtattak volna rajta. A német pénzügyi és ipari körök hozzányúltak alapgondolatához, azt lényegesen módosították és amikor a Renten rark-tervezet e módosításokból kikerült, annyira távol állt Helfferithtől, a gondolat megkonstruálójától, hogy amikor a Rentenbankot felállították és Helfferichnek felajánlottak a Rentenbank elnöki pozícióját, akkor kijelentette, hogy annyira el van már természetietlenitve az ő javaslata, hogy ez többé nem az ő Rentenbank-szisztémája, ennek elnöki székében nem ülhet, mert ettől a Rentenbanktól végleges és biztos javulást nem vár. Ezt azért kellett előrebocsátanom, hogy mindjárt itt lerögzítsem azt, hogy mi nem akarjuk szolgai módon lemásolni a német rendszert, hanem a magyar viszonyokhoz akarjuk átidomítani és hogy hozzátehessük azt, hogy épen a jelenlegi konstrukciójában a német Rentenbank és a német Rentenmark rendszere nem feltétlenül teherbíró, úgyhogy Németországban számos pénzügyi ember abban a hitben van, hogy az a konstrukció, amely ma fennáll, két esztendeig talán teherbíró lesz, ha azonban időközben egy másik megoldást nem találnak, az összeroppanásnak szükségszerűen be kell következnie. Ezek előrebocsátása után ismertetem a német Rentenbankot, annak szerkezetét, a német Rentenmarkot és annak rendszerét. Abban a rendeletben, amely erről a kérdésről megjelent, — nem törvénnyel léptették életbe, hanem rendelettel, •—• a következő intézkedések tétettek 1923 október 19-én: Kimondatott, hogy e naptól kezdve minden német magántulajdonban lévő ingatlan békebeli értékének négy százalékáig adósa lesz a Rentenbanknak és minden gyáripari, kereskedelmi és banküzem alaptőkéjének, üzemi vagyonának 4%-áig ugyancsak adósa lesz a Rentenbanknak. Az ingatlanokra nem kebelezik be a 4%-os terhet, mert ez a 4%-os teher az ingatlannal megy gazdáról-gazdára, mindenkinek tudnia kell tehát, hogy 4% olyan teher van ingatlanán