Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

346 A nemzetgyűlés 279. ülése 1924, majd magunknak adózunk. Ezt mondani és ugyanakkor jóvátételt fizetni, megint olyan ellenmondás, hogy nem hagyhatjuk szó nélkül. Nevetséges volt a ministerelnök urnák a diktatúra szó elleni védekezése is, hiszen a kormány helyzete tényleg diktatúra lesz a javaslatok elfogadása után. (Ulain Ferenc : Ebben igaza van !) Ellenőrzésünk és felelősségrevonásunk teljesen illuzórius lesz ; és hogyha a t. ministerelnök ur maga kér a nemzetgyűlésiől felhatalmazást, ez nem változtat a diktatúra lényegén, mint ahogy előttem szóló gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam ezt itt már kifejezte. A ministerelnök ur szavaiból nagjmn számon fogjuk tartani azt a kifejezést, hogy a szuverenitásunk elvesztése feletti aggodalmainkra azt mondotta, hogy ez érthetetlen siránkozás. Ezt a kifejezést még megjegyezzük! Érthetetlen siránkozásnak méltóztatott mondani beszédében szuverenitásunk elvesztése feletti aggodalmunkat. Nem értek itt egyet Rassay Károly t. képviselőtársammal sem, aki tegnapi egységespárti beszédében (Derültség. — Rubinek István : No, ilyen beszédet nem kérünk !) azt mondotta, hogy azt elvesztettük a háborúban, a harci éren. (Egy hang jobbfelől : Tárgyilagos beszéd volt 1) Azért mondottan egységespártinak felszólalását, mert a sárga földig lekritizálta a javaslatot, viszont azonban kijelentette, hogy nem akadályozza meg a javaslatok törvényerőre emelkedését. A t. ministerelnök ur beszélt a szabadkőművesekről is, hogy azt is szokták feszegetni, vájjon a Népszövetség nem szabadkő^űves-e és nincs-e itten valamilyen befolyás ? (Szabóky Jenő : Ulain meg fogja mondani !) Nekünk régi ellenzéki követelésünk volt, hogy a Pod naniczkv-utca 45. szám alatti palota, a ^elyet annakidején a szabadkőművesektől a Move vett birtokába, jogos tulajdonosának vissza lett volna adandó. E követelésünket eddig n ég n in dig elutasitotlák. Most teljesíteni fogják, mert megtudtam, hogy most már folyamatban van a Move kitessékelése. (Rupert Rezső : Visszacsináljuk a kommunizmust!) Igenis, már vannak olyan hatal i befolyások, melyek a ministerelnök urat ezúttal helyes álláspontra, vagyis a jogos tulajdonos kezébe való visszaadásra kényszerit ették. (Szabóky Jenő : Mit tesz Móric csókja !) Sem- i közöm a szabadkőművesekhez, de a mindenkori belügyministert tartom olyan e bérnek, hogy védekezni tud az ellen, ha valamely, egyesület az országra nézve káros irányban működik. Ha nem tud védekezni a mindenkori belügy" inister ellene, akkor nem való a helyére, viszont azonban, ha tud védekezni, akkor nem szabad ily helyzetet egy napig sem tűrni, mert ez is olyan helyzet, amely a külföldön Magyarország jó hirére és hitelére igenis káros kihatással volt. (Mozgás.) Azt is mondotta a ministerelnök ur, hogy 4000 milliárdot tesz ki az a kölcsön, amelyet kapunk, és hogy lehetett volna ezt 1700 milliárd rendelkezésre álló bankjegyből előteremteni ? Legyen szabad kérnem a t. ministernelnök urat, hogy ne méltóztassék annyira lebecsülni bennünket és az országban, mondjuk, az újságolvasó közönségnek minimális szakérteirét annyira lebecsülni, hogy ily módon állítja be a gondolatait. Ha mi tennénk ilyet, ha közülünk valaki tenné, akkor talán még napirendre térhetnénk felette I évi április hó 16-án, szerdán. azzal, amivel a »8 Órai Újság« szokta lekicsinyelni az itteni felszólalásokat, elvárva, hogy pénzügyi kérdésekhez csak született pénzügyi kapacitás szólaljon fel és akceptálva a kormánypárttól, hogy a pénzügyi bizottság egyik előadója vizes mérnök, a másik pedig ügyvéd. (Derültség a jobboldalon.) Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy az ellenzék hozzon javaslatokat. Az a válaszom, hogy voltak javaslatok az ellenzék részéről Beck Lajos, Paupera Ferenc beszédében, előterjesztette javaslatát a vita folyamán Nagy Emil, Ulain Ferenc is terjeszt elő, és számos határozati javaslatban is foglaltatnak gondolatok, amelyek természetszerűen részletekben kidolgozva nincsenek, mert akinek nincs rendelkezésére a pénz ügy ministerium apparátusa, az nem kodifikálhat,részletesen kidolgozott kodifikáló javaslatokkal tehát nem állhatunk elő. De igenis előállhatunk oly javaslatokkal, amelyek fölött gondolkodni lehet és lelkiismereti meggyőződés szerint igenis állást foglalhat bárki. De megtehettük volna azt, hogy egyes kormánytámogató képviselőtársainknak, mint Czettler Jenő és Ernst Sándor képviselőtársainknak eszméit kidolgoztattuk volna szakemberekkel és javaslat formájában előterjesztettük volna azokat, és abba a kényes helyzetbe hozhattuk volna e képviselőtársainkat, hogy a saját javaslataikat lettek volna kénytelenek leszavazni. (Mozgás.) Meg kell azonban állapítani, hogy bár n

ily javaslattal jöttünk volna, a javaslatok legnagyobb része immár keresztülvihetetlenné vált abból az egyszerű okból, mert a ministerelnök ur biztosra véve a nemzetgyűlés többségének érvényesülését, máris oly intézkedéseket tett, — például a bankoktól előlegeket vett fel — amelyek vissza nem fordíthatók. De bizonyos pénzügyi kibontakozási tervek nem is hozhatók a nyilvánosság elé mindaddig, a^int ezt a ministerelnök ur jól tudja, a ig a ^ egvalósitás azáltal nem biztosíttatott, hogy az illető kezébe adatott a hatalom. Mert ha itt egyes pénzügyi szakemberek, teszem Paupera, előad egy pénzügyi kibontakozási tervet, ugyanazt r ásnap a tőzsdén ezer meg ezer e^ber megjátssza, ez r ár lehetetlen dolog és csak ugy lehetséges, hogyha Paupera Ferenc idejében megbizatást kap tervének keresztülvitelére, és ahogy a pénzügyi előadó ur és annak idején pénzügye inister ur tette korábban, titokban kell tartani az utolsó pillanatig az intézkedéseket. Most csodálatosképen az egységespárt oly javaslatokat kíván hallani, amelyeket nyilvánosságra hozni csak akkor lehetne, ha egyben örökre el is temetnék őket azáltal, hogy nyilvánosságra hozatnak. Mindezt összefoglalva mi itt ma a helyzet ? Megítélésünk szerint az egyik oldalon a legsötétebb reakció, amely hatalmon van, amely eszközeiben eddig sem válogatott, valószínűleg a jövőben sem fog válogatni, amely mitsem törődik azzal, hogy külpolitikai, belpolitikai, közgazdasági szempontból uralma hasznot vagy kárt jelent-e az országra, amely uralmának meghosszabbítása érdekében kockára tesz — a mi megítélésünk szerint — mindent, mert tudja, ha a hatalmat egyszer elveszti, akkor a vádlottak padjára kerül. (Mozgás, derültség és ellenmondás a jobboldalon.) Igen, t. képviselő ur, ez a kormány, ha hatalrrát veszti, több mint bizonyos, hogy a vádlottak padjára kerül, hiába méltóztatik csodálkozni. Én a fele-