Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-279
A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. 339 bösség, amelyet a törvényhozás e legmagyarabb társadalmi réteggel szemben tanusit. (Csontos Imre : Te is ott hagytad, testvér, ott hagytad teljesen. — Sülő József : Dehogy hagyta. Köztük van állandóan ma is. — Elnök csenget.) Nagyon rövidre fogom mondanivalómat, mert ha nem győzhettem meg önöket előbb és mostani felszólalásom folyamán arról, hogy igenis nagyvonalú szociálpolitikai intézkedéseket kell foganatosítani a mezőgazdasági népesség erősítésére, ha nem győztem meg arról korábbi felszólalásom alkalmával, hogy rrinden lehetőt el kell követni a mezőgazdasági munkásság érdekében, hogy a munkanélküliséget a lehető minimumra lefokozzák, hogy a túltengő ír unkanélküliséget, amely a mezőgazdaságban állandóan jelentkezik, megakadályozzuk és jogot, szabadságot a földmunkásságnak annyit, mint minden más társadalmi rétegnek, ha nem tudtam meggyőzni önöket, hogy a mezőgazdasági munkásokat a szanálási javaslatokkal kapcsolatosan csak igy lehet teherbirókká tenni, akkor hiábavaló munkát végzek, ha e kérdésről napokon keresztül beszélek is. Épen azért befejezem mondanivalómait és pusztán csak az ezzel kapcsolatos határozati javaslataimat terjesztem elő, hogy igy módot adjak a t. Nemzetgyűlésnek e kérdésben való ismételt állásfoglalásra. E határozati javaslatok pedig a következők : (Halljuk ! Halljuk !) »Utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy sürgősen terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot a mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok betegség, baleset és rokkantság esetére való kötelező biztositásáról. Betegsegélyezés tekintetében a törvényjavaslat biztosítsa mindazokat az előnyöket, amelyeket az ipari munkásságnak az 1907 : XIX. te. az autonómia felfüggesztése előtt biztosított.» Utasitsa a nemzetgimlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a mezőgazdasági bérmegállapitó bizottság létesítéséről szóló 1923 : XXV. te. módosításáról terjesszen sürgősen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, a beterjesztett törvényjavaslat, függetlenítse a munkabérmegállapitó bizottságokat a mezőgazdasági bizottságoktól és kamaráktól és oly intézkedéseket tartalmazzon, hogy a paritás fentartása mellett a bizottság elnöke bírósági személy legyen. A minimális mezőgazdasági munkabér megállapítását járásonként, esetleg megyénként és munkanemenként tegye kötelezővé és azok be nem tartását büntető szankciókkal lássa el. (Helyeslés és felkiáltások jobbfelől és a középen : Meg is szavazzuk í) Utasitsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodásról szóló törvény módosításáról terjesszen sürgősen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodásból kapcsolja ki a közigazgatási hatóságokat s ezek jogkörét a bíróságra ruházza át. Utasitsa a nemzetgyűlés az összkormányt, hogy az állandó és nagymértékű mezőgazdasági munkanélküliség meggátlása céljából valamint a mezőgazdasági termelés belterjessé fejlesztése érdekében nagyvonalú tervek szerint sürgősen kezdje meg az Alföld csatornahálózatának, a járhatatlan utaknak és vasutaknak kiépítését, valamint öntözőművek létesítését. (Élénk helyeslés jobbfelől) Utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy sürgősen terjesszen a nemzetgyűlés elé törs^ényjavaslatot az 1920 : XXXVI. tcikknek oly irányú módosításáról, amely megfeleljen annak a földreformpolitikai iránynak, amelyet a jelenlegi földmivelésügyi minister ur 1918/19-ben a Károlyi- és Berinkey-kormányban képviselt. Utasitsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a hadirokkantak ügyének végleges rendezése céljából sürgősen terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot, amely a háború rokkantjainak, özvegyeinek és árváinak biztosítja egyrészt a kötelező elhelyezését, másrészt rokkant-, özvegy- és árvasegély formájában a létminimumot. Utasitsa a nemzetgyűlés a belügyminister urat, hogy az egyesülési és gyülekezési jog biztosítása céljából sürgősen terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. A törvényjavaslat azon az alapgondolaton épüljön fel, hogy az egyesülési és gyülekezési jog legszélesebbkörü biztosítása a mezőgazdasági munkásságnak is épen olyan polgári joga legyen, mint bármely más trásadalmi rétegnek.« Igen t. Nemzetgyűlés ! Nagyon rövidre fogtam mondanivalómat. Ezeknek a kérdéseknek, amelyek itt határozati javaslat formájában jelentkeztek, egy részét nem is érintettem ; nem érintettem a földreform nagy kérdését, amely szoros kapcsolatban van a szanálási javaslattal ; nem érintettem részletesen, csupán pár szóval, az egyesülési és gyülekezési jog kérdését, amely ugyancsak szoros kapcsolatban van a szanálási javaslattal ; nem érintettem azt a visszásságot, — csak beszédem elején céloztam rá, — amely a mezőgazdasági munkabérek tekintetében jelentkezik, nem érintettem azt az intézményt, amely mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság néven van becikkelyezve a törvénytárunkba, amelynek azonban a létezéséről künn a falvakban egyáltalában nem tudunk. De most röviden erről a kérdésről is beszélek. Amikor ezt a kérdéses törvényjavaslatot itt tárgyaltuk, felhoztam aggályaimat ezzel a törvényjavaslattal szemben. Megmondottam akkor is, hogy bár paritásosnak látszó alapon is, csináljuk meg a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságokat, de ha a mezőgazdasági kamarákra bizzuk ezeknek a mezőgazdasági bizottságoknak összeállítását és különösen, ha a mezőgazdasági kamarák birtokos rétegéből választatik ennek a bizottságnak elnöke, én ezeknek a bizottságoknak munkálkodásától még akkor sem várnék eredményt, ha a mezőgazdasági munkabér megállapítás kötelező volna. De nem is kötelező a munkabérmegállapitás. Szeretnék pár szóval reklamációt intézni a földmivelésügyi minister úrhoz. Hiszen ő akkor, amikor ezt a javaslatot az igen t. túloldal tapsai között előterjesztette, kijelentette, hogy ez a javaslat véget vet a mezőgazdasági munkásság kiuzsorázásának, annak a kiuzsorázásnak, amelyet a t. ministerelnök ur is szóvátett Hódmezővásárhelyen és amelyet Schandl Károly igen t. képviselőtársam is nem egy-két hírlapi nyilatkozatban itélt el azelőtt, mielőtt ez a törvényjavaslat a nemzetgyűlés elé került volna. SzeretI ném megkérdezni az igen t. földmivelésügyi
