Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-278
268 A nemzetgyűlés 278. ülése 192á. évi április hó 15-én, kedden. épugy becsülök, mint képviselőtársam, egészében meggyanusitsam, de hogy ne legyenek meggyanúsítva, szükséges, hogy ezeket az elemeket ehmináljuk és megszüntessük azokat a panamákat, amelyek az Útmutatónál az egész vonalon vannak. (Ulain Ferenc : Igaza van ! — Helyeslés a balközépen.) Ez a tisztulási processzus megindult az egész vonalon. Tessék megnézni a mi Hodzsa Milán barátunkat, aki itt ült velem együtt, földmivelésügyi minister volt és felmentették, mert mint minister valami erdőüzletben vett részt. Nézzék meg a Csehországban levő pöröket, hogyan tisztitanak az egész vonalon és irgalmatlanul elsöprik a bűnösöket. (Ulain Ferenc : Nálunk nem törődnek vele !) Nálunk védelmet találnak az ilyen dolgok. (Szilágyi Lajos : Túlteszik magukat az interpellációkon !) Kit Ítéltek még nálunk el ilyen panamákért ? Hol van csak egyetlen egy eset, amelyre rámutathatnánk ? (Igaz ! Ugy van ! Nagy zaj a bal-és a szélsőbaloldalon. - Ulain Ferenc: Szégyenletes züllés van itt az egész vonalon !) Amerikában a legelőkelőbb embereket, milliárdosokat vontak pörbe ! Hát csak nálunk nem lehet tisztakezü embereket találni ? (Nagy zaj jobbjelöl. Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mindaddig, amig ilyen piszkos közélet van itt, mindaddig amig az állami pénzek illetéktelen zsebekbe folynak és a polgároknak vesztegetniök kell csak azért, hogy jó hírnevüket fentarthassák : Magyarországon, rend, konszolidáció nem lehet. (Nagy zaj jobboldalon és a középen. — Igaz ! Ugy van ! Taps balfelől és a szélsőbaloldalon. — Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Hogy lehet az ország megrágalmazását megtapsolni ? — Igaz ! Ugy van ! jobbjelől. —• Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Elnök csenget. — Rupert Rezső : Igaza van Sándor Pálnak ! Korrupció van itt az egész vonalon ! — Szilágyi Lajos : Mi van az én interpellációmmal ? Épen elég nevet mondtam Î — Nagy zaj és felkiáltások jobbjelől : Müfelháborodás ! Kár ilyen műfelháborodást rendezni ! Ulain Ferenc : Mondtam én is neveket ! Szomorú valóság ez ! —• Kuna P. András : Hogy lehet az országot igy gyalázni ?) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Ulain Ferenc és Kuna P. András képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni ! (Kuna P. András : Én nyugodt vagyok, Ulain képviselő ur !) Sándor Pál képviselő urat pedig ismételten kérem, méltóztassék magát szorosan a tárgyhoz tartani. (Szilágyi Lajos : Összefügg a tárggyal, amit mond Î —• Rupert Rezső : Szanálunk ! — Kabók Lajos : Benne van a törvényjavaslatban a forgalmi adó ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Méltóztassék folytatni. Sándor Pál : Gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársunk azt mondotta múltkori beszédében, hogy szégyen ellenségeinktől pénzt elfogadnunk. Én ezt, t. Nemzetgyűlés, szégyennek semmiképen sem tartom, sőt őszintén megmondom, hogy a jelenlegi viszonyok között szivesebben veszek ellenségeinktől kölcsön, mint barátainktól. (Rupert Rezső : Csak milyen feltételek mellett, az a kérdés 1) Én ebben szégyent egyáltalán nem látok, sőt tovább megyék : nem látom ellenségeinket sem. Anglia volna talán a mi ellenségünk, vagy Franciaország? Avagy talán épen Amerika, ahol gróf Apponyi Albertet olyan fényesen fogadták, vagy Szerbia, amellyel 1000 év alatt sohasem viseltünk háborút, sőt ellenkezőleg, a szerbek is velünk harcoltak a törökök ellen. Ezek nekünk nem ellenségeink, csak ellenfeleink a történtek következtében. Ugy, hogy ha kiveszem Romániát és Cseh-Szlovákiát, akkor nem látok egyetlen egy nagy vagy kis nemzetet sem, amelyre azt mondhatnám, hogy ellenségünk nekünk. És semmiesetre sem lehetnek ellenségeink, akik a pénzt adják, mert ezek ily módon segiteni akarnak rajtunk, pénzt adnak nekünk, holott esetleg jobb helyre is befektethetnék azt. (Rupert Rezső : Ennél jobb helyre nem lehet I 250 milliót kapunk és 1000 milliót adunk vissza ! Jobb helyre nem lehet ! Ez igazán jó üzlet, Pali bátyám ! —• Derültség. — Dénes István : Megköszöni a nemzet az ilyen szanálást ! —• Zaj. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés ! Nagy hibája a mi politikánknak, hogy azokkal szemben, akik minket külföldön képviselhetnének, akiknek szavuk van, azokkal szemben animozitást mutatunk. Épen ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban kellett ezt nekem észlelnem. Kinek van ma a külföldön befolyása ? Mi nem vagyunk tisztában ezzel és a legutóbbi időkig én sem voltam vele tisztában. (Rupert Rezső : A bankároknak !) Tényleg : a bankároknak, a hírlapoknak és a szocialistáknak van befolyásuk. Ezt meg kellett odakint állapitanom, mert akikkel csak beszéltem külföldi tartózkodásom alatt ezekről a javaslatokról, mind azt mondták, hogy : Hja, kérem, az önök részéről nem történik semmi ! —• Hát ki részéről történjék ? — kérdeztem én, hiszen ministerelnökünk mindent megtesz a kölcsön érdekében. S erre kaptam azt a feleletet, hogy ennek a három kategóriának van a külföldön befolyása ; tehát épen azoknak, akiket mi itt lenézünk, akiket nem kezelünk kellőképen. Méltóztassanak elhinni, hogy a külföldön azokról a rettenetes ülésekről, amelyek közben itt lefolytak, egy szó hiradást sem olvastam. Hála Istennek, a külföldön semmit sem tudtak meg ezekről a dolgokról. Miért gyűlöljük hát azokat a fórumokat, amelyeket mint eszközöket felhasználhatnánk ? Miért nem használtuk fel őket arra, hogy szebb és jobb kölcsönt kapjunk ? (Rupert Rezső : A bankokat felhasználták S) Dehogy használták fel. Nem régiben történt épen, hogy Kállay akkori pénzügyminister urnák szemére vetettem, miért nem vitt magával legalább egy tanácsadót, egy bankárt, amikor kiment a külföldre tárgyalni. Hiszen ezek az urak sokkal jobban értik a dolgot, sokkal közelebb tudnak férkőzni az illető pénzügyi forrásokhoz, mert ők ismerik egymást, személyes konnexusaik vannak, nem ugy, mint egy ismeretlen kinevezett pénzügyministernek. De vannak itt más bajok is. B. Korányi Frigyes, a mostani pénzügyminister kitűnően intézte Párizsban a magyar követség ügyeit. S mikor már otthon volt Párizsban, amikor már mindenki ismerte, amikor megvoltak az összeköttetései, akkor visszahivták ide pénzügyministernek. (Zaj jobbjelől.) Hát bocsánatot kérek, ez lehetetlen dolog. Örülnünk kellett volna, hogy ilyen francia külképviseletünk van. Hogyan lehetett visszahívni egy olyan embert, akinek a maga konnexusai már megvoltak ? Aztán egy másik eset. Mi kinevezünk épen pénzügyi államtitkárnak egy olyan férfiút, aki