Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

Á nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden. 269 jeles statisztikus. Hogy fér ez össze az ország konszolidációjával, a szanálási akcióval és egy­általában : mi a nyitja annak, hogy egy jeles statisztikust visznek be a pénzügyministerium egy fontos reszortjába ? (Zaj!) Nem óhajtok inti­mitásokat elmondani, de jobbról és balról hallom a hivatalos hangokat, hogy milyen konsternációt idézett elő s amellett nincs az ország érdekében sem. Ha már a pártpolitika szempontjai érvé­nyesülnek is, miért kell pont egy olyan embert venni, aki a statisztikai hivatalnál szolgált, miért nem vittek oda egy ex asse pénzügyi szakembert, aki előzőleg is Magyarország pénzügyeinek szol­gálatában állott. (Rupert Rezső : Az a baj, hogy sokan voltak az államtitkár jelöltek, nem lehetett választani közülük ! Kívülről kellett hozni egyet ! — Zaj.) Elnök (csenget.) : Csendet kérek ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Talán el­hiszik nekem, hogy nem bizalomból szavazom meg ezt a törvényjavaslatot. A legnagyobb bizal­matlansággal kisérem az önök politikáját az egész vonalon. Mindaz, amit eddig tettek, (Rupert Rezső : És amit ezentúl tenni fognak I Bátran mondhatod !) nem volt más, mint huza-vona, mint pillanatnyi szükségletek kielégitése. A leg­fontosabb törvényjavaslatokat önök az utolsó percben nyújtják be. (Ugy van ! baljelöl.) Ha az ellenzék ezt kifogásolja, ha az ellenzék kritizál, akkor nyomban azt mondják, hogy obstruálni akarunk. Még az ilyen fontos törvényjavaslato­kat, mint aminők ezek, sem közlik és tárgyalják le előzetesen az erkölcsi testületekkel. Mindent a zöld asztalnál akarnak elintézni saját felelős­ségükre, saját tudásuk és praxisuk szerint. Össze­szednek egypár régi pénzügyministert s abban kagálban (Derültség a szélsőbaloldalon.) elhatá­rozzák azt, ami az ország sorsát illeti. Állitom, hogy önök épen olyan keveset tudnak az ország tényleges politikai és pénzügyi helyzetéről, mint mi. Vagy talán tisztában vannak önök a pénz­ügyi helyzettel ? Mert én nem. (Egy hang jobb­feló'l : Rupert tisztában van vele S —• Derültség.) Én azt sem tudom, hogy mivel tartozik az ország, miiyen kötelezettségei vannak, hogyan Ítéljem hát meg, hogy az a 250 millió, amit kapunk, elég lesz-e az ország szanálására ? ! (Rupert Rezső : Mi köze az országnak ahhoz, hogy hova teszik a pénzét ?) Már többször felemiitettem és végre igazán tudni akarnám, miért nem érdeklik önöket a költségvetések és a zárszámadások ? (Gr. Hoyos Miksa : Ha az értékmérő állandó lesz, akkor lehet erről beszélni ! Állandó értékmérő kell hozzá Î —• Zaj balfelől.) Hát volt Ausztriának vagy Német­országnak állandó értékmérője ? Sokkal rosszabb volt a valutájuk, mint a mienk s ott mégis tudtak budgeteket összeállítani. (Gr. Hoyos Miksa : Nem tudtak !) Tudtak, sőt konstatálták, hogy mennyit takarítottak meg az előbbi évekhez ké­pest. Ott tehát volt budget s igy nincs jól infor­málva t. képviselőtársam. (Rupert Rezső : Csak a magyar nemzet az, amelynek az adóját elköltik számadás nélkül ! — Gr. Hoyos Miksa : Tévedés ! —• Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak.! Sándor Pál: Azt mondja t. képviselőtársam, hogy emiatt nem adtak budgetet. Hát miért nem adtak akkor zárszámadást ? Itt is kell egy érték- | mérő ? Mit jelent az, hogy — ha jól tudom — 1917 óta nem kaptunk egyetlenegy zárszámadást sem ? (Dénes István : 1915 óta nem kaptunk !) Én teljes őszinteséggel kimondom, hogy az ellen­zék számos tagjában megvan az a meggyőződés, hogy az önök kormánya azért nem ad zárszáma­dást, mert abban olyan tételek foglaltatnak, amelyek elszámolásra alkalmatlanok. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. —• Zaj a jobboldalon!) Tessék ezt tudomásul venni ! Feltűnő, hogy már 1924-ben vagyunk és még egyetlenegy zárszá­madást nem kaphattunk. Mi százszor is szóvá tettük ezt a nemzetgyűlésen s önök maguk nem szorgalmazzák a ministeriumot, hogy zárszáma­dást terjesszen elő, hogy végre az a nemzetgyűlés, amely a nemzet képviseletét képezi, lássa, hogy mire költötték az ország pénzét. ÖDök, mint egy olyan választási eszközökkel, amilyenek a legutóbbi választásoknál alkalmaz­tattak, összehitt nemzetgyűlésnek a többsége, morális kötelességüknek kellene, hogy tartsák, hogy a zárszámadásokat előterjesztessék a nem­zetgyűlésen, hogy azokat megvitassuk, megkriti­záljuk. Hiszen végre ezeket a zárszámadásokat valamikor mégis csak elő kell terjeszteni s a fele­lősségre vonás — amennyiben Magyarországon ez egyáltalában lehetséges — mégis csak be fog következni. De bocsánatot kérek, önöknek becsü­letbeli kötelességük az, hogy kormányukkal a zárszámadásokat előterjesztessék. Nekünk okunk és jogunk van a legnagyobb bizalmatlansággal nézni az önök politikai működését, ha önök a legprimitivebb állami eszközt, a zárszámadásokat nem szolgáltatják át a nemzetgyűlésnek. Végez­zünk már egyszer ezzel a témával és ne kapjunk csak ígéreteket, mint ahogy kaptunk Ígéreteket Korányi első pénzügyministersége óta. (Zaj.) Megitélhetem-e én, vagy megitélhetik-e önök enélkül azt, hogy ez a 250 millió aranykorona kölcsön elégséges-e ? Egy nagyon egyszerű dologra utalok, amit mindenki meg fog érteni. Én szoktam azokban az iratokban, amelyeket rendelkezésünkre bocsá­tanak, búvárkodni, megnézem azokat alaposan, (Peyer Károly : És el is olvassa !) el is szoktam olvasni azokat, sőt tanulmányozni is. íme, itt van előttem egy füzet, amelyet a pénzügy minister ur révén, mint pénzügyi bizottsági tag kaptam. Ez Kállay Tibor volt pénzügyminister ur bead­ványa a jóvátételi bizottsághoz 1923 május hó 4-éről. Ebben találok egy táblázatot, illetve elő­terjesztést, amely az 1913. évi közszolgáltatások rendszerére vonatkozik és azt mondja, hogy az állami zárszámadás 40%-a aranyban kitesz ennyit meg ennyit ; nevezetesen feltünteti, hogy mennyit tesz ki egyenes adókban, forgalmi adókban és fogyasztási adókban. Ez tehát az 1913. évre vonat­kozik. Annak az elaborátumnak, amelyet most «lénk terjesztettek, ugyanilyen rubrikája van. Ez is feltünteti az 1913. évi tényleges eredményt, amely esszerint kitesz 45.733 %-kot. Egy évre tehát több, mint 10 %-kos különbség van a két ministeri előterjesztés között. A számitások a két ministeri előterjesztés alapján történnek, mind a kettő stimmel, de a kettő között 12 % különb­ség van, amelynél száz és száz milliókról van szó. Bocsánatot kérek, komoly ez az előterjesztés ? E nemzetgyűlésen nem találkozott eddig a hosszú vita alatt senki, aki rámutatott volna erre. Vagy S6 :r

Next

/
Oldalképek
Tartalom