Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-278
Á nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden. 269 jeles statisztikus. Hogy fér ez össze az ország konszolidációjával, a szanálási akcióval és egyáltalában : mi a nyitja annak, hogy egy jeles statisztikust visznek be a pénzügyministerium egy fontos reszortjába ? (Zaj!) Nem óhajtok intimitásokat elmondani, de jobbról és balról hallom a hivatalos hangokat, hogy milyen konsternációt idézett elő s amellett nincs az ország érdekében sem. Ha már a pártpolitika szempontjai érvényesülnek is, miért kell pont egy olyan embert venni, aki a statisztikai hivatalnál szolgált, miért nem vittek oda egy ex asse pénzügyi szakembert, aki előzőleg is Magyarország pénzügyeinek szolgálatában állott. (Rupert Rezső : Az a baj, hogy sokan voltak az államtitkár jelöltek, nem lehetett választani közülük ! Kívülről kellett hozni egyet ! — Zaj.) Elnök (csenget.) : Csendet kérek ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Talán elhiszik nekem, hogy nem bizalomból szavazom meg ezt a törvényjavaslatot. A legnagyobb bizalmatlansággal kisérem az önök politikáját az egész vonalon. Mindaz, amit eddig tettek, (Rupert Rezső : És amit ezentúl tenni fognak I Bátran mondhatod !) nem volt más, mint huza-vona, mint pillanatnyi szükségletek kielégitése. A legfontosabb törvényjavaslatokat önök az utolsó percben nyújtják be. (Ugy van ! baljelöl.) Ha az ellenzék ezt kifogásolja, ha az ellenzék kritizál, akkor nyomban azt mondják, hogy obstruálni akarunk. Még az ilyen fontos törvényjavaslatokat, mint aminők ezek, sem közlik és tárgyalják le előzetesen az erkölcsi testületekkel. Mindent a zöld asztalnál akarnak elintézni saját felelősségükre, saját tudásuk és praxisuk szerint. Összeszednek egypár régi pénzügyministert s abban kagálban (Derültség a szélsőbaloldalon.) elhatározzák azt, ami az ország sorsát illeti. Állitom, hogy önök épen olyan keveset tudnak az ország tényleges politikai és pénzügyi helyzetéről, mint mi. Vagy talán tisztában vannak önök a pénzügyi helyzettel ? Mert én nem. (Egy hang jobbfeló'l : Rupert tisztában van vele S —• Derültség.) Én azt sem tudom, hogy mivel tartozik az ország, miiyen kötelezettségei vannak, hogyan Ítéljem hát meg, hogy az a 250 millió, amit kapunk, elég lesz-e az ország szanálására ? ! (Rupert Rezső : Mi köze az országnak ahhoz, hogy hova teszik a pénzét ?) Már többször felemiitettem és végre igazán tudni akarnám, miért nem érdeklik önöket a költségvetések és a zárszámadások ? (Gr. Hoyos Miksa : Ha az értékmérő állandó lesz, akkor lehet erről beszélni ! Állandó értékmérő kell hozzá Î —• Zaj balfelől.) Hát volt Ausztriának vagy Németországnak állandó értékmérője ? Sokkal rosszabb volt a valutájuk, mint a mienk s ott mégis tudtak budgeteket összeállítani. (Gr. Hoyos Miksa : Nem tudtak !) Tudtak, sőt konstatálták, hogy mennyit takarítottak meg az előbbi évekhez képest. Ott tehát volt budget s igy nincs jól informálva t. képviselőtársam. (Rupert Rezső : Csak a magyar nemzet az, amelynek az adóját elköltik számadás nélkül ! — Gr. Hoyos Miksa : Tévedés ! —• Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak.! Sándor Pál: Azt mondja t. képviselőtársam, hogy emiatt nem adtak budgetet. Hát miért nem adtak akkor zárszámadást ? Itt is kell egy érték- | mérő ? Mit jelent az, hogy — ha jól tudom — 1917 óta nem kaptunk egyetlenegy zárszámadást sem ? (Dénes István : 1915 óta nem kaptunk !) Én teljes őszinteséggel kimondom, hogy az ellenzék számos tagjában megvan az a meggyőződés, hogy az önök kormánya azért nem ad zárszámadást, mert abban olyan tételek foglaltatnak, amelyek elszámolásra alkalmatlanok. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. —• Zaj a jobboldalon!) Tessék ezt tudomásul venni ! Feltűnő, hogy már 1924-ben vagyunk és még egyetlenegy zárszámadást nem kaphattunk. Mi százszor is szóvá tettük ezt a nemzetgyűlésen s önök maguk nem szorgalmazzák a ministeriumot, hogy zárszámadást terjesszen elő, hogy végre az a nemzetgyűlés, amely a nemzet képviseletét képezi, lássa, hogy mire költötték az ország pénzét. ÖDök, mint egy olyan választási eszközökkel, amilyenek a legutóbbi választásoknál alkalmaztattak, összehitt nemzetgyűlésnek a többsége, morális kötelességüknek kellene, hogy tartsák, hogy a zárszámadásokat előterjesztessék a nemzetgyűlésen, hogy azokat megvitassuk, megkritizáljuk. Hiszen végre ezeket a zárszámadásokat valamikor mégis csak elő kell terjeszteni s a felelősségre vonás — amennyiben Magyarországon ez egyáltalában lehetséges — mégis csak be fog következni. De bocsánatot kérek, önöknek becsületbeli kötelességük az, hogy kormányukkal a zárszámadásokat előterjesztessék. Nekünk okunk és jogunk van a legnagyobb bizalmatlansággal nézni az önök politikai működését, ha önök a legprimitivebb állami eszközt, a zárszámadásokat nem szolgáltatják át a nemzetgyűlésnek. Végezzünk már egyszer ezzel a témával és ne kapjunk csak ígéreteket, mint ahogy kaptunk Ígéreteket Korányi első pénzügyministersége óta. (Zaj.) Megitélhetem-e én, vagy megitélhetik-e önök enélkül azt, hogy ez a 250 millió aranykorona kölcsön elégséges-e ? Egy nagyon egyszerű dologra utalok, amit mindenki meg fog érteni. Én szoktam azokban az iratokban, amelyeket rendelkezésünkre bocsátanak, búvárkodni, megnézem azokat alaposan, (Peyer Károly : És el is olvassa !) el is szoktam olvasni azokat, sőt tanulmányozni is. íme, itt van előttem egy füzet, amelyet a pénzügy minister ur révén, mint pénzügyi bizottsági tag kaptam. Ez Kállay Tibor volt pénzügyminister ur beadványa a jóvátételi bizottsághoz 1923 május hó 4-éről. Ebben találok egy táblázatot, illetve előterjesztést, amely az 1913. évi közszolgáltatások rendszerére vonatkozik és azt mondja, hogy az állami zárszámadás 40%-a aranyban kitesz ennyit meg ennyit ; nevezetesen feltünteti, hogy mennyit tesz ki egyenes adókban, forgalmi adókban és fogyasztási adókban. Ez tehát az 1913. évre vonatkozik. Annak az elaborátumnak, amelyet most «lénk terjesztettek, ugyanilyen rubrikája van. Ez is feltünteti az 1913. évi tényleges eredményt, amely esszerint kitesz 45.733 %-kot. Egy évre tehát több, mint 10 %-kos különbség van a két ministeri előterjesztés között. A számitások a két ministeri előterjesztés alapján történnek, mind a kettő stimmel, de a kettő között 12 % különbség van, amelynél száz és száz milliókról van szó. Bocsánatot kérek, komoly ez az előterjesztés ? E nemzetgyűlésen nem találkozott eddig a hosszú vita alatt senki, aki rámutatott volna erre. Vagy S6 :r
