Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-263
84 "A nemzetgyűlés 26 S. ülése 1924. gimnáziumot állit fel : vagy francia nyelvű reálgimnáziumot, vagy olasz nyelvű reálgimnáziumot, vagy angol nyelvű reálgimnáziumot. E sokszoros és intézeti trifurkációban van ennek a középiskolai reformnak a tulajdonképeni Achilles-sarka. Lukács György képviselőtársam nagyon helyesen mondta, hogy a felsőbb osztályokban nyilvánulnak meg a gyermek hajlamai. Most már az ország nagy részében reálgimnáziumok lesznek. Miért lesz a debreceni és a budapesti gyermek előnyösebb helyzetben, mint pl. az a nagykanizsai, akiben a humanisztikus tudományok iránt van hajlam, de mégis őneki reálgimnáziumba kell mennie, mert nincs ott más. Mért nincs meg neki az a lehetősége, hogy ő ott, mondjuk, Nagykanizsán, fejleszthesse a maga hajlamait és képességeit ? Most tovább megyek. Megállapíthatnék itt magunk között, hányan vagyunk olyanok, akik az 1—8 osztályú középiskolát egy és ugyanazon a helyen végeztük el. Szüleinket az élet ide vagy oda sodorta, mi velük mentünk, tehát át kellett más intézetbe iratkozni. Milyen helyzet fog most előállani ? A javaslat bölcsen intézkedik, a gyermek leteszi a vizsgát és ezzel ebből a szempontból rendben van. De egyik helyen megkezdi a gyermek a maga humanisztikus irányú tanulmányait, azután el kell mennie oda, ahol csak reálgimnázium van s akkor át kell iratkoznia. De a reálgimnáziumoknál is, — mert ezek lesznek a legnagyobb számban, — mondjuk, egy ifjú, aki a reálgimnázium hetedik osztályában lesz kénytelen megváltoztatni a lakóhelyét és eddig franciául tanult, most elmegy egy olyan helyre, ahol az angol nyelvet tanulják. Kérdem, micsoda nyelvzavar fog nála előállani és micsoda nehézségeknek lesz kitéve ? Én a t. minister ur hármas típusát jónak tartom arra, hogy a tanférfiakat, akik különböző irányokban és irányokért működnek és ezen irányokból állítják fel a maguk követeléseit, a minister ur bölcsen kielégítheti. De ez a rendszer, maguknak az iskoláknak differenciálódása a szülőknek és gyermekeknek érdekeit tulaj donképen nem veszi figyelembe. Én elismerem mind a három iránynak, amelyen ezek a típusok felépítve vannak, jogosultságát. Helyeslem a humanisztikus irányt, elismerem azt, amit a minister ur idevonatkozólag mondott, mert klasszikus műveltségre szükség van. Igaz Apponyi Albertnek az a mondása : dolgozni, altruisztikus értelemben csak az a nemzet tud igazán, amelyik lelkesülni tud. Nem szabad tehát ennek a típusnak kivesznie, amely fentartja a lelkesedés képességét. Elismerem azt is, hogy történelmi alapon gondolkozó fejekre szükség van ; elismerem azt is, hogy a klasszikus nyelvek száműzetése különös kárt jelentene, tönkretenné klasszika filológiánkat, nélkülözhetetlen segédeszközöktől fosztaná meg a teológiát, a jogot, az archeológiát és az ezzel rokon tudományokat. Elismerem a reáliskolák szükségességét is, ezt még csak vitatni sem lehet. De viszont állitom azt is, hogy tudományágaink nagyobb része még annyira át van szövődve a latin nyelvvel, hogy bizonyos tekintetben a latin nyelv megismerése a mai időkben, a mai körülmények között még feltétlenül szükséges. Ennélfogva el kell ismernem, évi március hó 28-án, péníekefl. hogy e két típussal szemben feltétlenül a reálgimnázium iránya a tökéletesebb. Csakhogy, mondom, a minister ur ezt a differenciálódást az iskoláknál vezette keresztül ; ennek következménye nézetem szerint az lesz, hogy a szülők helyzete és a gyermekek tanuímányf sorsa meg lesz nehezítve, másfelől pedig az iskolák is nehéz helyzetbe kerülnek. Nekem az a megérzésem, hogy a minister ur nem fog tudni annyi humanisztikus gimnáziumot és annyi reáliskolát biztosítani, mint amennyit akar. A humanisztikus gimnáziumokat egyideig a felekezetek fogják fentartani, a reáliskolák pedig, ott, ahol több ilyen tipusu iskola lesz egy helyen, kivétel nélkül el fognak néptelenedni. (Br. Korányi Frigyes pénzügyminister a terembe lép. Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. —Nagy Ernő : Nyugtával kell dicsérni a napot ! Hozza rendbe Magyarországot, akkor éljen f —• Zsirkay János : Előbb javítsa meg a koronát, akkor azt mondjuk, éljen 1 — Lendvai István : Elviszi az aszódi javítóintézetbe ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek Î (Nagy Ernő : Pedig az igazi éljenzés az, amelyik innen jön ! — Derültség jobbjelől.) Csendet kérek, képviselő urak l Hegymegi-Kiss Pál : Az én nézetem az volna» hogy a differenciálódást nem az egyes iskoláknál kellene keresztülvinni, hanem az iskolák felsőbb osztályaiban, mint már emiitettem, azért, mert az alsóbb osztályokban egyaránt egységes képesítés kell és fontos is, hogy azt nyújtsunk. A tanulóknak a felső osztályban nyilvánulnak hajlamaik és igy a felsőbb osztályokban lehet keresztülvinni ezt a differenciálódást. Ebben a tekintetben Lukács György t. képviselőtársam a tegnapi napon részletesen ismertette ezt az irányzatot. Rámutatott arra, hogy az úgynevezett törzstantárgyak mellett a humanisztikus irányúak és a realisztikus irányúak és a modern nyelvek tanításának is lehet kellő teret biztosítani. Ekkor mi tulaj donképen nem intézeteket alakítunk át, hanem az intézeteken belül csináljuk meg ezt a differenciálódást. Én tagadom, hogy ez több költségbe kerülne, sőt állítom, hogy nem, hiszen csak pár tanárral lesz többre szükség, viszont azonban elérünk több nagy és fontos célt. így nem kell megszüntetnünk azokat a négy osztályú algimnáziumainkat, amelyek most az egyes kisebb vidéki városainkban az ottani műveltségnek és kultúrának mintegy elősegitői és biztositói. Kénytelen vagyok a minister ur javaslatával szemben rámutatni és hivatkozni báró Eötvös József reformtörekvéseire. Én mégis csak az ő rendszerét tartom a legtökéletesebbnek, mert az figyelemmel volt oktatásunk addigi, a 48-as idők előtti irányára, és egy kisgimnáziumot teremtett meg, amelyben elérhető legyen az a cél, hogy általános műveltséget egységesen nyújt, azonfelül pedig a maga lyceális rendszerével ezen általam helyeselt felsőbb osztályú differenciálódásra tulaj donképen már példát is mutatott. Én Eötvös rendszerét azért is tökéletesebbnek tartom, mert Eötvös tulaj donképen az elemi iskolai oktatás után teremtette meg a maga középiskolai reformját. Igaz, hogy azt mondja Lukács György t. képviselőtársam, hogy ezt a reformot abban az időben talán nem merte megvalósítani. De azóta már haladtak és
