Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-262

évi március hó 27-én, csütörtökön. 64 A nemzetgyűlés 262. ülése 1924. volt elnök, aki engem megvédett volna e gyaláz­kodások ellen. Elnök (csenget) : Megállapítom a képviselő ur felszólalásával szemben, hogy tegnap a fel­zúdulásokkal szemben az elnök ur többizben alkalmazta a házszabályokat. Abban a tekintet­ben azonban, hogy egyes esetekbejh mi történt, a parlamenti szokással ellenkeznék az, ha erre vonatkozólag én nyilatkoznék, minthogy akkor nem én ültem az elnöki székben. (Ugy van ! jobbfelől. ~~ Zaj a bal- és a szélsőbaloldaton.) Szilágyi Lajos : Mindezekkel a sértésekkel szemben házszabályadta jogommal élni fogok és személyes megtámadtatás címén a holnapi nap folyamán minden egyes képviselőnek, aki engem személyemben megtámadott, válaszolni fogok. Most azonban nem akarok eltérni attól, hogy én tulajdonképen az elnöki jogok gyakorlása ellen szólalok fel. (Berki Gyula : x\z ország ezt nagyon várja ! — Horváth Zoltán : A főtanácsosokat várja ! — Ulain Ferenc : Az ország a kölcsön­javaslatokat várja nagyon ! — Zaj.) Az én meg­ítélésem szerint a tegnapi nap folyamán a tanács­kozási rendet nem egyes képviselő urak, hanem maga az elnök ur bontotta meg. (Felkiáltások a jobboldalon : Hallatlan ! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): A képviselő urat ezért a ki jelentésóért rendreutasítom. Felhívom a t. kép­viselő ur figyelmét arra, hogy a. házszabályok 222. §-a akként rendelkezik, hogy (olvassa): »Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasitás ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad. (Felkiáltások a bal­oldalon: Nem arról van szó!) A Ház elnökének intelme és a Ház határozata elleni engedetlenség esetében a képviselőház a házszabályok 258. §-ának rendelkezései szerint intézkedik.« Erre is kény­telen vagyok figyelmeztetni a képviselő urat. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. A szó Szilágyi Lajos képviselő urat illeti. (Dénes István: A nem­zetgyűlésnek joga van az elnököt is ellenőrizni! — Zaj.) Csendet kérek. (Zaj — Varsányi Gábor közbeszól.) Varsányi Gábor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Szilágyi Lajos képviselő urat pedig kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Szilágyi Lajos : Véleményem szerint hely­telenül alkalmazták velem szemben a házszabályo­kat akkor, amikor engem többizben félbeszakitot­tak, és helytelenül alkalmaztatott tegnap általában a házszabály, amikor a túloldalon levő képviselő urakat ilyen súlyos sértések odadobása után sem utasították rendre. Helytelenül alkalmaztatott véleményem szerint a házszabály akkor is, amikor engem az interpellációs-könyvbe beiroít szöveg miatt utasított rendre az elnök ur. Ebben a tekin­tetben csak azért nem tudok még a t. Nemzet­gyűlés elé adatokkal felszerelten felvonulni, mert mindössze csak három hónapi időtartamot volt alkalmam átnézni az interpellációs-könyvben, és ugy csak három hónapi bejegyzések alapján tud­nék beszélni; már pedig az összes bejegyzéseket át fogom nézni és be fogom bizonyítani azt, hogy az én interpellációm bejegyzése a szöveget illető­leg, különösen annak sértő vagy nem sértő voltát illetően a legenyhébb szövegek közé tartozott. (Derültség a jobboldalon.) Én kormánypárti kép­viselők bejegyzéseit (Zaj.) fogom önök elé tárni és akkor elvárom,... (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. (Var­sányi Gábor: Megkövetelem, megparancsolom, stb. — Zaj.) Varsányi képviselő urat már több izben figyelmeztettem, szjveskedjék csendben maradni! (Meskó Zoltán: De reggel egészen egészséges volt még! — Zaj. — Kováts-Nagy Sándor: Hát ez nem sértegetés! — Meskó Zoltán: Az sértés, ha valakire azt mondom, hogy egész­séges?) Szilágyi Lajos: .. . hogy azután nézeteiket revízió alá veszik, nem saját szempontjukból — bár ez is parancsolná ezt — hanem országos és nemzeti érdekből, mert a parlamenti szólás­szabadság mindnyájunk közös kincse kell, hogy legyen, nem is említve azt, hogy fordulhat az idő, — s fog is fordulni rövidesen, — amikor... (Zaj. — Horváth Zoltán: Akkor ők is fordulnak! — Pikier Emii: Felfordulnak! — Zaj a Ház min­den oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: . . . amikor önöknek már nem lesz kezükben a hatalom, (Mozgás a jobboldalon.) és akkor jó volna ezeket a precedenseket el­törölni, (Zaj a jobboldalon és a középen. — Hedry Lőrinc: Savanyu a szőlő. — Zaj a bal- és a szélső­baloldalon. — Reisinger Ferenc: Még keserűbb a hatszáz koronás napszám! — Elnök csenget.) Én még azt fűzöm mai felszólalásomhoz (Folytonos zaj.), hogy kezemben tartom 1921 feb­ruár 21-éről az akkori elnök ur önkénykedése ellen elmondott beszédemet és elárulom, hogy most nagyjában ugyanazokat mondottam el, ami­ket akkor mondottam és hozzáteszem, hogy ugyanazok a képviselő urak, akik most ilyen vehemensen tiltakoznak ez ellen a házszabály­magyarázat ellen, akkor engem üdvözöltek fel­szólalásomért (Zaj a jobboldalon.) csak azért, mert akkor volt az a bizonyos eset, hogy a nem­zeti munkapártnak a múltját kellett megvédel­mezni és én erre odaadtam magamat, {Nagy zaj. — Almásy László: Tagja volt a munkapártnak, kötelessége volt védeni ! — Meskó Zoltán: De a többiek nem mertek fel sem lépni az első válasz­tásnál ! — Zaj. — Elnök csenget.) többi volt munkapárti képviselőtársaim pedig a folyosón tűntek el, amikor meg kellett védeni elhalt párt­vezérünk emlékét. (Almásy László: Ezzel igazán nem illik dicsekedni ! Mindnyájunknak köteles­sége megvédeni ! — Meskó Zoltán : Nem mertek kimenni az uccára ! — Zaj. — Elnök csenget. — Lendvai István: 1918-ban kellett volna Tiszát megvédeni! Akkor elszaladtak!) Mindehhez hozzá­fűzöm még azt, hogy a most közbeszóló képviselő ur, tehát a kormánypárt ügyvezető alelnöke, akkor a Nemzeti Társaskör megbízásából lakásomon megjelent és köszönetét nyilvánította. (Almásy László: Ugy van ! > ugyananezen házszabály­magyarázatért. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék a 215. § c. pontja keretében a házszabályokhoz szólni és ne méltóztassék a házszabályokkal összefüggésben nem álló, azoktól egészen független eseményekről beszélni. Szilágyi Lajos: De ha mindez talán még mindig nem érdemelne elég hitelt, majd leteszem a Ház asztalára azt a jegyzetet, amelyet az igen t. alelnök ur a lakásomon hagyott, mert ezt még őrzöm, mint bizonyítékot. Tehát akkor hálával fogadták (Almásy László: Ugy van!) ugyanazt a házszabálymagyarázatot, mert akkor Rakovszky Istvánnal szemben állottam fel az igazság védel­mében. (Mozgás a jobboldalon. — Horváth Zoltán: Kibújik a szög a zsákból!) Most azonban, amikor nem Rakovszky István az elnök, akit önök sze­mélyesen is gyűlölnek, hanein Scitovszky Béla az elnök, most önök szeretnének uj erkölcsöt prédikálni és uj házszabálymagyarázatot tőlem hallani. Én azonban nem változtam, önök változtak meg. (Horváth Zoltán: És fognak még változni! — Zaj a jobboldalon. — Neubauer Ferenc: Soha sem fog megváltozni !) Az én házszabálymagyará­zásom szempontjából közömbös, hogy az elnöki

Next

/
Oldalképek
Tartalom