Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-262

A nemzetgyűlés 262. ülése 1924. é tések egész láncolata volt!) különösen az interpellációm bejegyzése alkalmával és az interpellációm szövegében használt az a két kifejezés is, hogy kétszínű ség és alakoskodás, nem durva kifejezések. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! Ha az elnök nyilatkozni akar, akkor csendnek kell lennie a Házban! Figyelmeztetni kívánom a képviselő urat, hogy a házszabályok 258. §-a értelmében az elnök magatartását, rendreutasitás esetén különösen, nem szabad vita tárgyává tenni. Ha a képviselő ur a házszabályok alkalmazásáról kivan nyilatkozni, e tekintetben teljesen szabad folyást kell engednem felszólalásának, ha azonban azt a jogot kivánja magának vindikálni, hogy birálat tárgyává tegye, hogy az elnöki székben ülő elnök helyesen itélte-e meg saját szempontjából, hogy egy bizonyos szó sérti-e a Ház tekintélyét, akkor meg kell állapitanom, hogy e tekintetben felülbirálatot gyakorolni vagy ellenvetést tenni a Házban senkinek sincs joga. (Ugy van.' Ugy van! jobbfelől.) Csendet kérek! Magam ütköznék azonban össze a parlamenti szokásjoggal, ha ezen túlmenőleg tennék nyilatkozatot, inert e tekintetben az elnöki székben ülő elnök az, aki a maga felfogását indokolni jogosult. Kérem tehát, méltóztassék a házszabályok keretében maradni. Szilágyi Lajos: Tapasztalnom kell magamon, hogy mindezek után három cikluson át egy folytában vagyok a törvényhozás tagja, immár nem vagyok képes beszélni, mert nem tudok alkalmazkodni azokhoz a vadonatúj szabályokhoz, amelyek előttem teljesen idegenek. Ha egyszer az elnöki jogok gyakorlása miatt és a házszabályoknak oly irányú alkalmazása miatt emelek szót, hogy az elnök a házszabályokat véleményein szerint velem szemben helytelenül alkalmazta, akkor lehetetlen, hogy meg ne mondjam, miről van szó, mert különben nem értenek meg. Itt arról van szó, hogy mialatt ebben a nemzetgyűlésben szabadon röpködnek durvábbnál durvább sértések (Egy hang jobbfelöl: Elég szégyen!) amelyek egyes képviselők becsületében mélyen gázolnak és amelyek rendreutasitás nélkül hangzanakel... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Meg kell állapitanom, hogy ha a képviselő ur azt mondja, hogy durvábbnál durvább sértések hangzanak el, e tekintetben az elnökséget mulasztás nem terhelheti, mert az elnökségnek első kötelessége, hogy ezt ne tűrje és a házszabályokhoz való alkalmazkodásra kényszerítse a képviselő urakat. Kérem tehát a kritikát az elnökséggel szemben mellőzni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Nem lehet igy tárgyalni!) Szilágyi Lajos: Egész beszédem és mindaz, amit még elmondandó leszek, elejétől végéig igenis, birálat a tegnapi elnöki működés felett. Méltóztassék megvonni tőlem a szót, (Zaj jobbfelől.) de nekem házszabályadta jogom van a tegnapi elnöki működésről beszélnem. (Dénes István: Alkotmányos joga!) Kijelentem, hogy igenis bírálom, mert birálni jogom van az elnöki működést anélkül, hogy vitába szállnék vele. (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, (Dénes István: Megint egy elnöki enunciáció! Add át a szót az elnöknek talán!) hogy nem uj szabály alkalmazásáról van szó. A 258. § akként rendelkezik, hogy az elnöki rendreutasitás ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy az elnök eljárását vita tárgyává tenni nem szabad. (Felkiáltások bal felől: Kritika tárgyává tenni!) Szilágyi Lajos: Most, ha válaszolok, megint vitatkozom. Én nem szóltam a rendreutasitás Napló XXII. vi március hó 27-én, csütörtökön. 63 ellen egy szót sem, — akkor az elnök ur nem figyelt ide, — mert én az ellen beszéltem... (Nagy zaj jobbfelől) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék provokálni az elnököt. (Nagy zaj. — Dénes István: Szájkosárrendszer!) Szilágyi Lajos: Az ellen beszéltem, hogy engem tegnap beszédem elmondása közben az elnök ur ismételten megzavart. (Peidl Gyula: Ma is! — Pikier Emil: Ma ugyanazt teszi!) Én ismerem a házszabályokat és ismerem annyira, mint akármelyik az elnökség tagjai közül. Jól tudom, mely esetekben lehet engem rendreutasítani, helyesebben tőlem a szót megvonni. Én beszédemet nem olvastam. Pl. az volna egy jogcím, ha olvastam volna. A Ház tekintélyét nem sértettem meg; az volna egy jogcím, ha azt megsértettem volna. A parlamenti illemet nem sértettem meg, (Felkiáltások jobbjelől: De azt megsértette! — Felkiáltások balfelöl: Mivel sértette meg? — Elnök csenget.) az is egy jogcím lett volna, ha azt megsértettem volna. (Lendvai István: Az igazmondás vétségét követte el! — Zaj.) Nemzetiség ellen nem izgattam, osztály ellen nem izgattam, hitfelekezet ellen nem izgattam, s a Ház valamely tagja ellen durva sértést tartalmazó nyilatkozatot nem tettem, velem szemben tehát a házszabályok alapján tegnap az elnök urnák eljárnia nem lehetett. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől. — Horváth Zoltán: Ilyen atmoszférában akarjuk tárgyaltatni ezeket a javaslatokat. — Szomjas Gusztáv: Nem mi csináljuk ezt az atmoszférát! T. Nemzetgyűlés! Felolvasom azokat a sértő kifejezéseket, amelyeket a t. túloldalról a tegnapi nap folyamán velem szemben minden megtorlás nélkül szabadon idedobtak. (Zaj jobbfelől.) Kuna P. András képviselő ur a gyorsírói jegyzetek tanúsága szerint (Hegyeshalniy Lajos: Jó van! Rendben van! Nem vagyunk kíváncsiak! — Nagy zaj bal felől. — Nagy Ernő: Aki rekedt, az hallgasson!) azt mondotta (olvassa): »Sérteni azt tudnak, de helytállani nem.« Ez a lovagias, uri gondolkodás... (Nagy zaj a jobboldalon.! Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Szilágyi Lajos: Hogy most is ujabb sértéseket zúdítanak felém! (Gr. Hoyos Miksa: Onnan kapjuk!) Sem tegnap, sem ma egy képviselőtársamat sem sértettem meg. (Zaj a jobboldalon — Neubauer Ferenc: Ez alakoskodás!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak a jobboldalon is. Szilágyi Lajos: Kuna P. András képviselő ur azt kiáltotta felém (olvassa): »Lopja az időt, költséget csinál a világítással az országnak.« (Felkiáltások a jobboldalon: Igazat mondott!) Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur azt kiáltotta felém (olvassa): A világítással pocsékolja az ország pénzét!« (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Kuna P. András képviselő ur azt kiáltotta felém (olvassa): »Nem kell mindig hazabeszélni!« Patacsi Dénes képviselő ur azt kiáltotta felém (olvassa): »Magánérdekből és zsidóérdekből beszél!« Berki Gyula képviselő ur azt kiáltotta (olvassa): »Politikai csűrés-csavarás!« Patacsi Dénes képviselő ur azt kiáltotta (olvassa): »Az ön beszéde is kétszinü!« Kuna P. András képviselő ur azt kiáltotta (olvassa): »Ez nagyképű beállítás!« Patacsi Dénes képviselő ur azt mondotta (olvassa): »Gyalázat!« Azután még ismeretlen urak kiabálták, hogy (olvassa): »Nagyzási hóbort és egy ismeretlen ur azt kiáltotta (olvassa): »Fogadatlan prókátor!« Megállapítom, hogy mindezeket a sértéseket a többségi párt részéről, tehát a hatalmon levő párt részéről szabadon dobhatták felém, és nem 10