Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-262

öS À nemzetgyűlés 262. ülése 1924. akkor ugyanezzel az erővel elintézhetnék ezeket az egységespártí üléseken is. Másrészt pedig csodálkozom az egységespárt pálfordulásán is. Eddig mindig azt hallottuk a másik oldalról, hogy tulajdonképen a helyes fel­fogás szerint minden egyes javaslatot a bizott­ságokban kell megtárgyalni (Gr. Bethlen István ministerelnök: Azért külAtük három bizottság­hoz!), hogy minden korrigálható, esetleg kelle­metlenséget okozó hibát el lehessen intézni, el­iminálni lehessen, úgyhogy, mondjuk, itt már csak a pártok egy-két vezérszónoka venne részt a vitában. Nem értem tehát a többségi pártnak és a ministerelnök urnák inkonzekvenciáját, hogy amikor most az ellenzék kéri, hogy méltóztassék hozzájárulni, hogy egy eminenter külügyi kérdések megvitatására alkotott külügyi bizottság ilyen külügyi természetű kérdések tárgyalásába bevo­nassák, ez elől konokul és makacsul elzárkózik. Elnök: A képviselő urat rendreutasítom! (Fel­kiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Miért f — Lendvai István : Makacsul ! Igazat adok neki !) A ház tekintélyének megóvása az elnök feladata! (Eckhardt Tibor: Fogalma sincs róla! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csend­ben maradni és a házszabályokhoz a Ház minden oldalán alkalmazkodni ! (Eckhardt Tibor : Ilyen elnökléssel nem lehet tekintélyt fentartani !) Eckhardt képviselő urat rendreutasitom, mert tiszteletlenséget tanusit az elnökkel szemben ! (Meskó Zoltán : Viharelnök !) Horváth Zoltán: Csatlakozom Baross János képviselőtársam indítványához ! Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzet­gyűlés! Baross János képviselő ur indítványa — amint kivettem — az, hogy a csehszlovák szerződés a külügyi bizottság elé is utaltassák. Ugy látom, hogy Baross képviselő ur ezt a megegyezést nem olvasta, nem ismeri, nem is tudja, mi van benne. (Baross János: Nem volt módom rá!) Módja lett volna rá, mert ez a szerződés régebben a Ház előtt van. A képviselő ur megnyugtatására azt mond­hatom, hogy ebben a szerződésben például olyan kérdések vannak rendezve, hogy a biztosító tár­saságok Magyarországon és a csehszlovák terü­leten miképen működjenek; hogy a kölcsöntarto­zások miképen írassanak össze és más nem külügyi kérdések. Én nem hiszem, hogyha a képviselő ur ezeket a javaslatokat elolvasta volna, ebben az esetben szükségesnek tartotta volna, hogy specialiter ez a javaslat a külügyi bizott­sághoz utasittassék. De hozzá vagyunk szokva, hogy az ellenzék anélkül, hogy egy javaslatot elolvasna (Zaj bal felől. — Szilágyi Lajos: Sérte­get!) anélkül, hogy tudná, hogy mi van benne, rögtön azt mondja, hogy a kormány nem akarja a javaslatot alkotmányosan tárgyaltatni, mert pont azt az akaratot, amelyet ők kifejeznek, a kormány a maga részéről teljesíteni nem hajlandó. Én kérem, méltóztassék a Baross János kép­viselő ur indítványát mellőzni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Két javaslat áll egy­mással szemben. Ennek következtében szembe­állítom a két javaslatot és felteszem a kérdést, hogy el méltóztatnak-e fogadni a ministerelnök ur inditványát, amely szerint a Csehszlovákiával kötött pénzügyi egyezmény, amely 371. szám alatt van besorozva a törvényjavaslatok közé, együtt tárgyaltassék a pénzügyi-, közgazdasági és köz­jogi bizottságokhoz mai napon utalt öt törvény­javaslattal. Ha igen-nel méltóztatnak válaszolni, akkor ezzel szemben elesett Baross János képviselő ur javaslata, amennyiben pedig nem-m el méltóz­ivi március hó 27-én, csütörtökön. tatnak válaszolni, akkor a határozatot akként kell kimondanom, hogy Baross János képviselőm* javaslata fogadtatott el. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: el móltóztatik-e fogadni a ministerelnök ur javaslatát, amely szerint a Csehszlovákiával kötött pénzügyi egyez­mény, amely 371. sztm alatt van besorozva a törvényjavaslatok közé és ezidőszerint a pénz­ügyi bizottság előtt fekszik, együtt tárgyaltassék a mai napon benyújtott törvényjavaslatokkal s egyúttal a közgazdasági és közjogi bizottságokhoz is utasittassék, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik igennel szavaznak, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Megállapítom a többséget; a határozatot ebben az értelemben mondom ki. Szilágyi Lajos_ képviselő ur a házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! (Zsirkay János: Ne mondd azt, hogy kétszínű!) A nemzet­gyűlés elnökének jogait, különösen a szólásjog tekintetében, a nemzetgyűlés házszabályai részle­tesen előírják. Én ezeket a jogokat szükségesnek, sőt mondhatnám, elengedhetetlenül szükségesek­nek tartom, azt hiszem, ebben mindannyian poli* tikai pártkülönbség nélkül egyek is vagyunk és ezeknek a házszabályoknak változatlan épségben és tiszteletbentartását mindannyian egyformán szívünkön viseljük. Ebben a nemzetgyűlés elnökét természetszerűen támogatni vagyunk kötelesek és támogatni is fogjuk. A nemzetgyűlés elnökét azonban mindig a komolyság és a pártatlan igazsá­gosság magaslatán állónak akarjuk látni. (Lendvai István: Szeretnők látni!) Ugy érezzük, hogy az elnöki jogokkal elnöki kötelességek is járnak, amelyek között legfonto­sabb a képviselők szólásszabadsága feletti őr­ködés, a képviselők szólásszabadságának meg­védése. (Ulain Ferenc: Uti figura doc'et !) Min­den egyes képviselőnek kivétel nélkül meg kell, hogy védje az elnök ur a szólásjogát, de különösen meg kell, hogy védje a kisebbségét, az ellenzékét, legfőképen pedig a teljesen egyedülálló, párton­kívüli, tehát minden támasz nélkül álló képviselők szólás jogát. Természetes dolog, hogy a szólásszabadságnak korlátai is vannak ; hozzáteszem mindjárt, hogy ezeket a korlátokat szükségeseknek is tartom. Ezek a korlátok azonban nem az elnök úrért, nem az elnök személyéért vannak, (Ulain Ferenc : Hanem a kormányért !) hanem a nemzetgyűlésért, az összességért, a nemzetért és ezek a korlátok a képviselőket kötelességük teljesítésében vélemé­nyük szabad nyilvánításában, szabad kifejtésében nem akadályozhatják. Tegnapi interpellációm közben azt tapasz­taltam, hogy az elnök nemcsak, hogy nem védte meg szólásszabadságomat, hanem tegnapi inter­pellációm közben az elnök beszédemet állandóan zavarta, (Ellmmondások jobbfelől.) tehát abba a hibába esett, amely hibát nem szabad eltűrnie, hogy egyes képviselők elkövessenek. Három okból szólalok fel az elnöki jogok gya­korlása tekintetében a tegnapi ülésen tapasztal­tak miatt. Először is tiltakozom az ellen, hogy én olyan kifejezéseket, amelyeknek értelmével, mivel a magyar nyelvet tökéletesen és teljesen birom, tisztában vagyok, olyan kifejezéseket, amelyek a legkényesebb, legfinomabb izlésü embernek sem bánthatják semminemű jó érzékét, durva kife­jezéseknek minősítsék. (Zaj a jobboldalon. — Var­sányi Gábor: Szubjektív felfogás! — Esztergályos János: A gyilkosság is szubjektív felfogás?) Jól meg tudom különböztetni azt, hogy a magyar nyelvben melyik kifejezés durva és melyik nem durva, és szent meggyőződésem szerint az általam tegnap használt kifejezések, (Hedry Lőrinc: A sér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom