Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-273

A nemzetgyűlés 273. ülése 1924. évi április hó 9-én, szerdán. 369 legalább óvatosabbak legyfenek és várják meg a, vásárt a napjáig. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A pusztulásnak ebben a *végső stádiumában, ezekben a percekben, amelyekben megint arról van szó, hogy a nemzetet jogaiból kifosztják, még eggj^el lehetne segíteni, — aminek belső életünkben is, de kifelé való hangzásában is jó következményei lehetnek — azzal., hogy ez a kormány, amelyben nemcsak nincs okunk bizni, hanem amellyel szemben a legvégsőkig menő bizalmatlanság is a legteljesebb mértékben megokolt, mutatná meg legalább azt, hogy ő most ennek a nemzetnek sorsát nem köti véglegesen a maga sorsához, hanem ad egy lehetőséget, hogy a nemzet az ő sorsán változtasson : vissza adja a nemzetnek alkotmányát, törvényes választójogi rendjét és szabadságát. (Helyeslés a szélsőbahldalon. Derültség jobbfelől.) Mert ennyit ez a nemzet elvárhat. (Zaj a jobboldalon.) Hiszen az a baj, hogy a Ráday grófok, a Nádosy Imrék, a mi kenyéruraink, zsarnokaink, csak kacagnak. ( Gr. Ráday Gedeon: Ezen csak nevetni lehet!) Épen ebből látjuk, hogy demokrácia nélkül nem lehet ezt az országot megmenteni, épen ebből látjuk, menynyire szükséges itt a demokrácia, mennyire szükséges a polgáruralmi rend. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azért van erre szükség, mert vannak ilyen szuverének, akiknek sem igazság, sem érv, sem könyörgés, a világon semmi sem használ, hanem kegyetlenül és ridegen egyedül a maguk hatalmát érvényesitik. (Zaj a jobboldalon.) Ezekre nézzen az ország s tudja meg, hogy ezekre van bizva a mi sorsunk s tanulja meg, hogy miért van értéke a demokráciának. Azért van értéke, mert ezek szembekacagnak minden szenvedésnek, minden könyörgésnek, minden érvnek és érzésnek, mindennek, amit a sziv és az ész mond. (Zaj a jobboldalon. — Gr. Ráday Gedeon : Ennek az észnek igen.) De mindegy! Mi azért megtesszük kötelességünket, azért még önöktől sem félünk, a kényuraktól, a nagyoktól sem félünk. (Zaj. Elnök csenget.) Hiszen jöhettek hatalmas urak szurony okkal ellenünk, mi akkor sem féltünk . . . (Zaj a baloldalon. Nagy Ernő közbeszól.) Elnök : Kérem Nagy Ernő képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Rupert Rezső : .. . olyan nehéz időben, amidőn a gróf Rádayak intézték ennek a nemzetnek a sorsát... (Zaj a szélsőbaloldalon. Nagy Ernő közbeszól.) Elnök : Kérem Nagy Ernő képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot zavarni. (Nagy Ernő : Dehogy zavarom ! — Derültség.) Rupert Rezső : Most azt mondhatom önöknek is, amit más időkben egy nagy ember hasonlóknak mondott. Megtaníthatnak bennünket szenvedni, de félni nem s azért mégis ki fogjuk a nemzet igazságát vivni! (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Most azonban, hogy alátámaszszam mindazt, amit mondottam, hogy bebizonyítsam azt, hogy itt nincs a nemzetről, a nemzet érdekeiről szó, hanem, hogy itt csak arról van szó, hogy egy hatalmi rendszer magát megmenthesse, hogy a családi részvénytársaságot továbbra is fentarthassák. Hogy ezt bebizonyítsam, íme előterjesztek egy határozati javaslatot, amely a nemzeti igények legszerényebb kis mértékét tartalmazza. Ha ezt sem adják meg, amikor még egy Andrássy gr., még egy Apponyi gr. is többet tart jogosultnak, mint ami ebben írva van, akkor be van bizonyítva, hogy igenis, el vannak önök szánva arra, hogy a maguk érdekeit megvédjék, ha a haza elpusztul is. (Olvassa.) ; »Határozati javaslat. A nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy az alábbi törvényjavaslatot azonnal nyújtsa be és a napirenden levő szanálási javaslatokkal junktimban tárgyaltassa le. Törvényjavaslat az alkotmány és a polgárjogok visszaállításáról.« Igen rövid lesz, ne méltóztassanak türelmetlenkedni. »1. §. Az első nemzetgyűlés választására, összeülésére és alakulására alapul szolgáló és az 1920 : I. t.-c. 1. §.-ában törvényerőre emelt nemzetgyűlési képviselői választói jog ma is érvényben és hatályban van ; de ezúttal akként módosittatik, hogy kivéve azokat, akik jogerős bírói Ítélettel politikai jogaik gyakorlásának felfüggesztésére ítéltettek és még a büntetés hatálya alatt állanak és kivéve azokat, akik nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt elitéltettek, ideértve a hamis vád és hamis eskü miatt jogerősen elitélteket is, senki büntetőjogi alapon vagy forradalmi magatartás és az országból való távollét cimén sem a választói, sem a választhatási jogból ki nem zárható.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) »2. §. A polgári szabadságjogok, különösen-a jogegyenlőség, az egyesülés-, gyülekezés-, szólás- és sajtószabadság tekintetében addig is, mig a szabadságnak kedvezőbb szabályozása történhetik, mindenben az 1914. évi békeállapot állíttatik vissza. 3. §. A büntetőigazságszolgáltatás területén szintén az 1914. évi békeállapot eljárási rendje állíttatik vissza. 4. §. Egy éven belül jelen törvény alapján uj nemzetgyűlés hívandó össze. 5. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, de legkésőbb a külföldi kölcsönre vonatkozólag hozott törvényekkel egyidejűleg. Végrehajtásával az igazságügy- és belügy minist erek bízatnak meg.« T. Nemzetgyűlés! Ezek szerény igények; ezek a Tisza-rezsim alatt is jogai voltak ennek a nemzetnek. Amennyivel ebben a határozati javaslatban túlmegy ünk a Habsburg-időkben volt jogrenden és jogállapoton, az szintén nem valami radikális intézkedés, hanem annak a kurzusnak alkotása, amely kurzus politikáját önök kezdettől fogva helyeselték : az 1920. évi I. t.-c.-be iktatott választójog. Ezen mindössze csak annyit változtat a javaslat, hogy a bosszúszakaszokat törölte, mert bírói ítéletre kívánja bizni azt, hogy büntetőjogi alapon kit lehet kizárni a választójogból. Ez régente is így volt. A régi Habsburg-korszakbeli választójog sem engedte, hogy valakit egyszerűen ellen nem őrizhető bosszuérzéssel ki lehessen zárni a választók közül ; akkor is birói ítélet kellett hozzá. Ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezt a határozati javaslatot fogadja el, mert ez az egyetlen bizonysága annak, hogy a kormány csakugyan a nemzet regenerálását és nem az önkény kodifikálását akarja. Egyebekben, minthogy egyelőre nem tapasztalok hajlandóságot arra, hogy a nemzettől követelt nagy áldozatokkal s a nemzettől elvett jogokkal szemben a kormány biztosítékokról akar gondoskodni és mivel azt látom, hogy a szanálási akció ugy, amint fel van épitve, célját tévesztette, nem fogja elérni a tőle várt eredményeket, hanem csak áldozatok meghozására fogja kényszeríteni a nemzetet, én a javaslatokat nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Peyer Károly ! Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! Azt a kisebbségi véleményt, amelyet e törvényjavaslatok tárgyalásának megkezdésekor benyújtottam és amely a 58*