Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-269

Ô4Ô A nemzetgyűlés 269. ülése 1924. évi április hó 4-én, pénteken. Az egész közgazdasági és jogi élet más viszo- , nyok képét mutatta akkor, amikor ezeket a törvényeket ugy a magánjogi szabályozás, mint a közjogi és a kereskedelmi szabályozás tekintetében megalkották. A háború és az azt követő gazdasági viszonyok egészen uj életviszonyképleteket tüntetnek fel, ennek következtében kell nekünk korszerűvé termünk az idevonatkozó jogi szabályokat is. A régi római jogi felfogás és az azon alapuló magánjog-rendszerünkben is élő felfogás nagyon ^szigorú felelősség elvét mutatja a fogadós részéről a beszálló vendéggel szemDen. Most, amidőn a társadalmi és gazdasági élet a biztonság tekintetében, a közlekedés tekintetében nagyobb nyugalom és nagyobb biztonság lehetőségét tünte_ti fel, nem volna célszerű, ha most is az a szigorú feleiősség maradna életben a fogadósokkal szemben. Épen ezért az ennek megváltoztatására irányuló gondolat hozta létre e, törvényjavaslat beterjesztésének szükségességét. Bátor leszek ezekután röviden e javaslat lényegét egy pár vonásban ismertetni. Amidőn egy beszálló vendég a fogadós szállodájába lép, kettőjük között e beszállással hallgatólagos jogviszony létesül. E jogviszonynak természetesen következményei vannak, még pedig kötelezettségek ugy a fogadós, mint a beszálló vendég részéről, Ül kötelezettségeket kívánja jogilag formulázni egészen röviden ez a törvényjavaslat és pedig obligáeiókat, azaz kötelezettségeket létesít egyrészt ezen beszállás ténye következtében, másrészt az ott bekövetkezhető deliktumok következtében. E kötelezettségek terjedelmének mértéke és az abból folyó jogok szabályozása az a tárgy, amely ebben a pár szakaszban le van fektetve. A törvényjavaslatot részleteiben a következőkben vagyok bátor ismertetni. A javaslat két részre oszlik, az egyik a fogadós felelőssége mértékének meghatározása, azaz a felelősség terjedelmének meghatározása, a másik rész a fogadós követelései biztosításának körülírása. Az 1. §-ban meg van jelölve, hogy a fogadós felelős azokért a károkért, amely károk előálianak a fogadós vagy pedig emberei mulasztása következtében, még pedig a beszálló vendég dolgainak elveszése, elpusztulása vagy megsérülése által, hacsak nem tudja igazolni a fogadós, hogy nem az ő hibájából vagy pedig az ő erejüket meghaladó erőhatalomnak behatása következtében pusztultak el, vagy szenvedtek sérülést azok a bizonyos tárgyak. A 2. § pusztán a beszállás ténye következtében létesült jogviszonyból folyó felelősség mértékét kívánja meghatározni. Itt a bizottság az eredeti javaslattal szemben a fogadós felelősségét a napi szobaár 50-szereséről annak lüü-szorosára kívánta felemelni; ez természetes is, mert hiszen azok a tárgyak, amelyeket"oda bevisznek — akármilyen egyszerű tárgyakat is tételezünk fel — igen sokszor felülhaladják a napibórnek még százszorosát is. Ezért a bizottság a napibér százszorosát terjesztette elő elfogadás céljából. A harmadik szakasz a különleges értékkel bíró tárgyak mikénti kezelését és as errevonatkozó felelősséget kívánta szabályozni és erre uj lehetőséget biztosított, amely talán a végrehajtási rendeletben lesz szabályozva, hogy t. L ííiint kifejezetten értéktárgyakat is átadhassa a fogadósnak a beszálló vendég a^, ö tárgyait, amelyeket a fogadós köteles legyen ilyen minőségben elfogadni. Ezzel a törvényjavaslat biztosítékot kíván nyújtani ugy a beszálló vendégnek mint a fogadósnak abban a tekintetben, hogy sem kevesebb, sem több értékért ne támaszthasson kártérítési igényt a beszálló vendég. A 4. § kimondja, hogy a fogadós a törvényben meghatározott felelősséget magáról nem háríthatja el, sem hirdetmények kifüggesztése által, sem pedig más módon azt nem korlátozhatja. Az 5. § azt az időtartamot kívánja meghatározni, amelyen túl a fogadós felelőssége elenyészik. Ezt t. i. nem lett volna célszerű túlhosszura nyújtani, tehát a beszállásolt vendég a kár felfedezése után azonnal köteles kártérítési jogának különbeni elvesztése mellett az elvesztés tényét bejelenteni. Természetes, hogy ezt viszont nem lehetett fen tartani a közönséges lakbérleti viszony esetében, amiről a 6. § ilyen értelemben intézkedik. A törvényjavaslat második részében a 7. § szabályozza a fogadós követelése biztosításának mikéntjét. Erre nézve a törvényjavaslat kimondja, hogy az ottlevő tárgyakra a fogadósnak zálogjoga van a szállásbér erejéig. A 8. § a törvény végrehajtásának kérdésében intézkedik. T. Nemzetgyűlés! Ezekben voltam bátor röviden ismertetni ezt a törvényjavaslatot. Az a meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat ezt az ipart, amely Magyarországon úgyis meglehetősen súlyos terhekkel van megterhelve — mint példának okáért a menekültek elhelyezésével, a szálloda-adóval, a szobaár megállapitássaLa katonai beszállásolásokka !— némi könnyítésekkel támogatni fogja, mert hiszen, ha a fogadós felelőssége általában egészen szabatos meghatározást nyer, ez bizonyos könnyítést jelent számára és gazdasági életünknek ez a fontos ága e szabályozottság következtében nagyobb fejlődés biztositékát fogja kapni. Ezekre a gondolatokra való tekintettel ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra ezt a javaslatot. Elnök: Kivan valaki a javaslathoz szólni! Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Minthogy az igazságügyminister ur sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a fogadós felelősségéről az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. §-át, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Amint általánosságban való előterjesztésem közepette bátor voltam emliteni, a 2. §-hoz a bizottság bizonyos módosításokat kívánt a nemeztgyülés plénumának javaslatba hozni

% E módosítások egyrészt a napibér 50-szereséig való kártérítés összegének a napibér százszorosáig való felemelésére, másrészt az egész sza-