Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-268

"Â nemzetgyűlés 268. ülése 1924, képviselőnek a valódiság bizonyítását. (Fábián Béla: Nem is ő mondta!) Mikor tehát még az sem bizonyos, hogy csakugyan ő vitte-e le ezeket a röpiratokat, ez esetben ezt a képviselőt igenis zaklathatják vele és csak egy birói pillanaton fog múlni, hogy a bizonyitást megengedik-e neki az egész vonalon, vagy sem. Kár az ilyen perekkel a nemzet közvéleményét izgatni s a külföldnek megint alkalmat adni arra, hogy Magyarország szennyesét újra kiteregessék; kár az ilyennel háborgatni a bíróságot, mert ha bizonyitást engednek, akkor őt úgyis felmentik, ha pedig nem engednek bizonyitást, akkor csak a jogszolgáltatáson esik csorba. Ezért indítványozom, hogy ezt mint egy tipikus zaklatási esetet, utasítsa el a nemzetgyűlés. Elnök: Kivan még valaki szólani! Gr. Széchenyi Viktor: T. Nemzetgyűlés! Drozdy képviselő ur azzal kezdte felszólalását, hogy ime, itt tipikus zaklatási esetről van szó. Azt hiszem, arra mutathatnék rá, hogy itt egy tipikus esete van annak, hogy a szociáldemokrata pártban hogyan szoktak a tömegek előtt nem az értelemre, hanem a legaljasabb indulatokra hivatkozni. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Hát nem igaz, amit mondott!) Az igen t. képviselő ur bizonyos fogalomzavarból indul ki. A klerikális jelzővel kezdi, és ezt összekeveri a kurzus szóval. Mit jelent tulaj donképen az, hogv klerikális? Klerus alatt értjük a katholikus papságot. Klerikális érzelmű az, aki a mentalitásában talán közelebb áll ehhez a katholikus klérushoz, katholikus 4 lelki pásztorsághoz, tehát nem lehet azt mondani, hogy a klerikális irányzatot tipikusan jellemzi az, ami gyilkosságokkal, alávaló tettekkel, stb. van összefüggésben. Azt hiszem, mint jó katholikus embernek, kötelességem a leghatározottabban visszautasítani ezt a fogalomzavarból származó rágalmazást. (Ugy van a jobboldalon.) A magam részéről csak annak örvendenék, ha minden egyes ilyen esetben a mentelmi jog fentartásával nem vetnénk gátat az igazságszolgáltatás útjába. (Helyeslés a jobboldalon,) szabad folyást engednénk ennek, hogy végre-valahára kipusztíthassuk az országból a folyton a szenvedelmekre a legaljasabb indulatokra feíépitett politikát. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem méltóztassék elfogadni a mentelmi bizottság jelentését. (Rothenstein Mór: Grófi műveltség!) Elnök: A képviselő urat azért, mert egy párttal szemben azt a kifejezést használta, hogy aljas indulatokra építi fel politikáját, rendreutasítom. (Szabó József: Ebben igazat mondott! — Klárik Ferenc: Nem mondott igazat! — Rothenstein Mór: És a keresztényszociálisok? — Nagy zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Klárik Ferenc: A mi politikánk becsületes politika. — Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon; Nem szégyell magát? — Szabó József: Maguk szégyeljék magukat!— Rothenstein Mór: Szegy élheti magát, nincs jelleme!) A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Zaj.) Csendet kérek. A szó Györki Imre képviselő urat illeti. Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Az a röpirat, amelynek terjesztéséről van szó, és amelynek állítólagos terjesztése miatt a miskolci ügyészség Reisinger képviselőtársunk ellen eljárást inditott, nem uj keletű. Megtörtént körülbelül másfél esztendővel ezelőtt, hogy Salgótarjánban, a munkások gyülekező helyén egy nagy csomó röpiratot találtak, melynek tartalma körülbelül azonos azzal, a mit itt az előadó ur az imént felolvasott. E röpiratok terjesztése miatt annak idején megindult az eljárás. A salgótarjáni rendőrség nyomozott ebben az ügyben, de nyomozást folytatott a balassagyarmati kir. ügyészség is. évi április hó 3-án, csütörtökön. 233 Megállapították azonban, hogy ehhez a röpirathoz sem az ottani bányamunkásoknak, sem az ottani vezetőknek semmi közük nincs. Semmi egyéb nem történt ebben az esetben, mint az, ami már több esetben is megtörtént, amihez hasonló esetet a nemzetgyűlésen Griger képviselőtársam is felemiitett, hogy valaki — hogy ki, azt egyelőre nem tudjuk megállapítani — ezeket a sértő, bántó tartalmú röpiratokat becsempészte a munkások gyülekező helyéi e, hogy e becsempészés folytán a munkásság ellen eljárást lehessen indítani. Ez történt ; semmi egyéb ebben az ügyben nem történt. Ez ügyből kifolyólag körülbelül tizenegy ember ellen büntető eljárás van folyamatban; egyizben már tartottak is tárgyalást ebben az ügyben, de semmi olyan momentumot nem tudtak beigazolni azok ellen a vádlottak ellen, akiket a röpirat terjesztésével vádoltak, hogy ezeknek bármi köze is lett volna a röpirat terjesztéséhez. Amint ezeknek nem volt semmi közük a röpirat terjesztéséhez, épen annyira nem volt köze hozzá Reisinger képviselő urnák sem, mert a kettő között semmiféle kauzális nexus nincs. Ezeket az iratokat lefoglalták, a szerzőséget nem nyomozták ki, tehát Reisinger képviselő urnák ehhez semmi köze sincs, épugy, mint magának a szociáldemokrata pártnak, vagy a bányamunkások szövetségének sem. melynek tagjai között ezeket a röpiratokat terjesztették. Ezért a leghatározottabban visszautasitom azt a gyanúsító és rágalmazó kitételt, amellyel Széchenyi Viktor képviselő ur illette a szociáldemokrata pártot. A szociáldemokrata párt mindig nyíltan, őszintén veszi fel a harcot, Sokkal őszintébben, mint ahogy ezt megteszik a Széchenyiek vagy a gróf urak. (Zaj a középen.) Nekünk nincs semmi takargatni valónk azokért a cselekedetekért, amelyeket megtettünk, ezekért mindenkor vállaljuk a felelősséget és elvtársaink mindig odaállanak a biróság elé. (Gr. Széehenyi Viktor: Akkor miért félnek a bíróságtól ? — Rothenstein Mór: Dehogy félnek, nem vagyunk grófok! —- Gr. Széchenyi Viktor: Hát miért nem akarják kiadni ? — Rothenstein Mór: Mert Reisingernek ehhez semmi köze sincs. — Zaj.) Elnök: Rothenstein képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Györki Imre: Nem akarjuk kiadni és az az álláspontunk, hogy nem is lehet kiadni Reisinger képviselőt ebből az ügyből kifolyólag, mert Reisinger képviselőnek az egész ügyhöz semmi köze, az egész ügyet a miskolci ügyészség csak azért találta ki, hogy a képviselő urnák kellemetlenkedjék, őt zaklatásnak tegye ki. Minthogy a zaklatás esete nyilvánvaló, kérem, méltóztassék az előadói javaslatot elutasitani. Elnök : Kivan még valaki szólani! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Örömmel hallottam, hogy az előttem szóló t. képviselőtársam megtagadta a közösséget ennek a röpiratnak szövegével s igy ezt a magam részéről természetesen csak örömmel vehetem tudomásul. Annál inkább indíttatva érzem magamat arra, hogy felszólaljak, annál fogva, amit Drozdy képviselőtársam mondott, aki belemenvén a röpirat szövegének birálatába, oly következtetéseket enged meg magának, ami nem szeretném ha ugy hangzanék el, hogy ez a baloldalnak, az ellenzéknek egyhangú véleménye. A képviselő ur t. i. nem talál semmit ezekben a kifejezésekben, amelyeket viszont én rendkívül súlyosaknak és erősen rágalmazóknak tartok. Én, aki az elmúlt esztendőkben a közszabadságoknak egyik állandó harcosa voltam, veszem magamnak a bátorságot, hogy megállapítsam, hogy igenis, voltak az elmúlt esztendőkben olyanok, akik hazudtak, rágalmaztak, raboltak, gyilkoltak csak azért, hogy abból nekik elő-