Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-268

234 A nemzetgyűlés 268. ülése 1924. nyük származzék. — {Drozdy Győző: De mennyien voltak!) Ezeket azonban sohasem láttam kapcsolatban azokkal, akiket harcos klerikálisoknak szoktak nevezni. Azt hiszem, a harcos klerikálisok csoportja joggal tiltakozhatik ez ellen a beállitás ellen. (Szabó József; Tessék kint ezt a vádat emelni! — Klárik Ferenc: Benne van a Népszavában! — Zaj.) Annál inkább bátran nyúlok ehhez a kérdéshez, mert nekem a klerikálisokhoz semmi közöm nines, még vallásbelileg sem állok velük semmiféle közösségen, amennyiben protestáns vagyok. De ilyen súlyos sértést, hogy a keresztényszocialisták a kapitalisták tányérnyalói, bocsánatot kérek, elkövetni nem lehet. Ha csak azt tekintjük, hogy a keresztényszocialista pártnak ezeken a padokon ülő képviselői miként szerepelnek itt a nemzetgyűlésen az ország szine előtt, mindent lehet rájuk mondani, csak azt nem - egyGriger Miklósra pl. — hogy ők a kapitalistáknak volnának tányérnyalói. (Drozdy Győző: Ez nem lehet egy per tárgya! — Elnök csenget.) A röpiratnak az a megállapítása is, hogy (olvassa): »Nincs az a szemét, amelyet az öntudatos munkásság a maga köréből kirúg, hogy ott vezető állásra ne találjon,« — burkolt támadás a keresztényszocialista párt vezetősége ellen, amelyet meggyanusit azzal, hogy olyan egyének tartoznak a vezetői közé, akiket a szocialisták maguk között szemétnek tartottak és maguk közül kirúgtak. Hangsúlyozom, hogy a keresztényszocialistákhoz sincs semmi közöm, elvi ellentétben állok velük, de ezen kérdések elbírálásánál — s azt hiszem, hogy pártpolitikai különbség nélkül mindnyájunknak erre az álláspontra kell helyezkednünk — a pártpolitikai ellentéteket ki kell küszöbölnünk. Engem teljesen közömbösen hagy az, hogy nem Reisinger Ferenc t. képviselőtársam irta ezt a szöveget és hogy állítólag nem is volna köze ahhoz. Tény az, hogy ő ilyen röpiratot egf csomagba zárva átadott (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) a csoport elnökének, Földi Mátyásnak. Igaz, vagy nem igaz, ezt majd a biróság fogja megállapítani. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezzel most nem törődünk, de félnék, ha szokássá válnék a nemzetgyűlésen az, hogy egy képviselőtársunkat nem adunk ki csak azért, mert politikai elveit tekintve pl. velünk egyazon pártba tartozik. (Drozdy Győző: Talán nem látjuk ennek a példáját a túlsó oldalon?!), nem adunk ki valakit csak azért, mert az ellenzék körébe tartozik. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek a Ház mindenoldalán! (Egy hang jobbfelől: Ez nálunk sohasem volt pártkérdés! — Drozdy Győző: Itt a mentelmi ügy már régen pártkérdés!) Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassanak a szónokot folyton zavarni. Szilágyi Lajos: És ha ezt tapasztalnám a többségi párt részéről, hogy ők is azt a magatartást tanúsítják, (Drozdy Győző: Már régen tanúsítják!) hogy pártpolitikai elvek szerint bíráskodnak ebben a kérdésben, én akkor se követném az ő helytelen magatartásukat, hanem teljesen függetlenül attól, hogy ők milyen magatartást tanúsítanak, Ítélkezem szavazatommal ebben az ügyben. Hogy hova vezethetnek az ilyen felszólalások, mint amilyen t. képviselőtársam felszólalása volt, legjobban bizonyítja az, hogy az előttem szóló képviselő ur annyira elragadtatta magát, hogy egy olyan nagy névnek, mint amilyen a Széchenyi gróf (Zaj. — Elnök csenget.) neve is .. . Az én felfogásom szerint magyar nemzetnek egyetlen egy tagja sem tehet jogosan ilyen kijelentést épen a Széchenyi grófi családdal szemben, amely nekünk Széchenyi István grófot . évi április hó 3-án, csütörtökön. adta. (Erdélyi Aladár : Minden magyar ember előtt szent név!) Röviden összefoglalva, semmi összeköttetésem a harcos klerikálisokkal, semmi összeköttetésem a keresztényszocialistákkal, semmi összeköttetésem a Széchenyi grófi családdal, és mindezek dacára azt hiszem, hogy igazságosan csak akkor járok el, ha az előadó ur javaslatát fogadom el. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani! (Csontos Imre szólásra jelentkezik.) Csontos Imre képviselő urat illeti a szó. Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés! Én nem ismertem a vádat, egyedül csak Drozdy Győző t, képviselőtársam szájából hallottam. Ha akadt olyan ember ebben az országban, aki azokat a kifejezéseket használta, amelyeket itt Drozdy képviseiő ur előadott, bárki legyen is az, a biróság elé állítandó. Szabad-e bárki előtt — különösen ha az illető nem annyira tanult ember, mint Drozdy Győző, csak egyszerű polgárember — szabad-e az előtt a szegény nép előtt ilyen hangnemben beszélni, amely anélkül is könnyen lázítható? Akárki használ ilyen hangot a publikum előtt, azt biróság elébe kell állitani. Tessék védekezni! Ha nem ő mondta azt el, akkor felszabadul, de ha ő mondta el, akkor büntetendő. Csak ezt akartam elmondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az előadó urnák van még joga szólni. Mikovinyi Jenő előadó: Kizárólag arra a körülményre kivánok kiterjeszkedni, hogy az igen t. képviselő urak állitása szerint abszolúte semmi bizonyiték nincs arra, hogy Reisinger képviselő ur ezt a csomag röpiratot vitte, vagy szétosztotta. Nem a csendőrjárőr, nem a kirendeltség, nem a rendőrfőkapitányság által, hanem a kir. ügyészség által Miskolcon felvett két jegyzőkönyv fekszik az iratok között, s az azokban foglalt tanúvallomások szerint Marczincsák István, a munkások egyesületének jegyzője vallja, hogy a gyűlésen átadott neki Reisinger képviselő ur egy felbontatlan csomagot, amelyet vele és Földi Mátyással együtt levittek a helyi vendéglőbe, ott felbontották és Resinger képviselő ur utasította őket, hogy a röpiratokat osszák szét. Ugyanilyen értelemben vall Földi Mátyás is, aki még hozzáteszi azt is, hogy az ott jelenlévő 10—15 munkásnak is osztottak ki ilyen röpiratokat, s maga is magához vett 5—6 darabot. Az összefüggés tehát a cselekmény és Reisinger képviselő ur személye között kétségtelenül fenforog. Elnök: Szólásra már senkinek joga nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Reisinger képviselő ur mentelmi joga az imént tárgyalt ügyből kifolyólag felfüggesztessék elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát határozatkép, hogy a nemzetgyűlés Reisinger képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Lingauer Albin képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését a győri kir. főügyészség kéri, előadván az iratokban lévő tényállás szerint azt, hogy a Vasvármegye című szombathelyi politikai napilap 1922. évi november 14-én megjelent számában közzétett »Érdekes fordulatok a Lingauerféle betörés ügyében« című cikk a Lingauer Albin