Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-268
232 A nemzetgyűlés 268. ülése 1924 a bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni! Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni^ hogy Peyer Károly képviselő ur mentelmi joga az imént tárgyalt ügyből kifolyólag f elfüggesztessék? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom határozatként, hogy a nemzetgyűlés Peyer Károly képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt feljelentett Nagy Ernő képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügjószség Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte. 1922. év március havában ugyanis egy röpirat jelent meg Nagy Ernő aláirásával, amelyben Gulácsy Dezső főmagánvádlóra vonatkozóan (Zaj és felkiáltások: Gulácsy! Gulácsy!) a következő kitételek foglaltatnak: »Gulácsy István testvéröccse, a Dezső ellenben, jóllehet nem volt közhivatalnok azelőtt, Budapesten a földmivelésügyi népbiztosság hivatalnoka lett és ajánlta dr. Simon Mózes beregszászi volt direktóriumi elnöknek a familia támogatását.« »Tudják ők mindezeket és mégis rágalmaztak, a közvéleményt megmételyezni igyekeztek.« »Tudják Ők, r hogy csekély személyem nagy akadálya lehetne népellenes törekvéseinek.« És ezenkívül a röpiratban főmagánvádló »Dezső elvtársnak« van nevezve. (Drozdy Győző: Ez az egész?) Nem. Több is van a röpiratban, de a bizottság ezeket a felolvasott kitételeket elegendőknek találta arra, hogy megállapitsa belőlük, hogy ezek a kitételek alkalmasak arra, hogy valóság esetén valakit a köz megvetésnek tegyenek ki. Épen azért, mert igy bűncselekmény jelenségei fenforognak, a röpirat szerzősége nem vitás, zaklatást nem láttunk fenforogni, azt javasolja a bizottság a nemzetgyűlésnek, hogy Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólani! Minthogy senkisem kivan szólni, a vitát berekesztem. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát az imént tárgyalt ügybői kifolyólag függessze fel, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! Ilyon értelemben mondom ki a határozatot. Tehát a nemzetgyűlés Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A debreceni kir. főügyészség Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A miskolci kir. törvényszék mint büntető biróság ténymegállapítása szerint ugyanis 1923. évi január hó!4-éu Pereces bányatelepen a bányaés kohómunkások szociáldemokrata helyi csoportjának gyűlésén Reisinger Ferenc a csoport elnökének, Földi Mátyásnak, egy zárt csomagot adott át azzal, hogy annak tartalmát a bányamunkások között ossza szét. (Rothenstein Mór: Revolverek évi április hó 3-án, csütörtökön. voltak a csomagban! — Fábián Béla: Biztosan kézigránátok voltak benne!) A csomagban körülbelül 260 darab, a bűnjelként lefoglaltakkal azonos szövegű röpirat volt, melyeket a munkások között szét is osztottak. (Mozgás.) A röpiratnak egész tartalma, de különösen a következő kitételei: »A cél szentesiti az eszközt. A cél érdekében szabad hazudni, szabad rágalmazni, rabolni, ha kell, gyilkolni, mindent szabad, (Mozgás a jobboldalon.) ha ebből rájuk valami előny származik. Ez az elvük a harcos klerikálisoknak. (Mozgás.) Ezreit az embereknek égették el nyilvánosan. Rémuralmat teremtettek. Ha már nagyon nyugtalankodott a nép és az erőszak nem használt, megjelentek és szemforgatva mondották a nyomorgóknak, hogy tűrjék sorsukat, mert boldogok a szegények, övék leszen mennyeknek országa. A keresztényszocialisták a kapitalisták tányérnyalói. Nincs az a szemét, amelyet az öntudatos munkásság a maga köréből kirúg, hogy ott vezető állásra ne találjon. Hát kell ennél hitványabb árulás .. .« stb., a kir. ügyészség és a törvényszék elbírálása szerint alkalmasok arra, hogy a fennálló állami és társadalmi rend alapján annak elvei és érdekei megvalósítása céljából alakult keresztény r szocialisia társadalmi csoport mint osztály elleni gyűlöletre izgassa a más célú és érdekű szociáldemokrata munkásosztályt. Ez okból az eljárás megindítása céljából kérték Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését, A bizottság a maga részéről megállapította, hogy bűncselekmény jelenségei tényleg fenforognak s minthogy a kauzális nexus a személy és a cselekmény között nem vitás, zaklatás esete nem látszik fenforogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni! Drozdy képviselő ur kivan szólni. Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Én ebben az esetben tipikus példáját látom a politikai zaklatásnak. (Ugy van! a baloldalon.) Reisinger képviselőtársam ugyanis azzal a röpirattal, amelyet ő szétosztott... (Rothenstein Mór: Nem osztotta szét! Az nincs megállapítva!) Elnök: Csendet kérek! Drozdy Győző: ,.. amelyet levitt vagy amelyről szó van annak tartalmában nem mondott egyetlen szó ujat sem, egyetlen olyan momentumot sem, amelyről nem tudnánk mindnyájan, hogy tény és való és amit napról-napra valaki itt a parlamentben fel nem hozna. Méltóztatik tudni, hogy a »klerikális« jelző ebben a röpiratban tulaj donképen azt a kurzust jelenti, amely a harcos kereszténység jelszavával csakugyan produkált az országban számtalan olyan bűncselekményt, és gyilkosságot, amelyért az illetőket nem büntették meg. (Fábián Béla: Ugy van!) Méltóztatik jól tudni, hogy ebben az országban százan és százan járnak szabadon az amnesztia kegyelméből és százan és százan vannak olyanok, akiket egyáltalán nem ért utol a biróság sújtó keze. És ha abban a csomagban nem röpiratokat, hanem bombákat vitt volna le bizonyos egyén bizonyos alkalomkor, ez is elkerülte volna az igazságszolgáltatás kezét, (Fábián Béla: Czigány ur és társai !) amint erre számtalan példa van a közelmúltban. Ha tehát valaki ezekre az esetekre rá* mutat, bizonyos, hogy igazat mond, de viszont az is bizonyos, hogy a legutóbbi idők birói gyakorlatában előfordult hogy sok esetben nem engedték meg az illetőnek a bizonyítást, tulaj donképen elütötték az illetőt attól, hogy a valódiságot bizonyítsa. Meggyőződésem tehát az, hogy szórói-szóra igazat mondott, de nem fogják megengedni a
