Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-268

A nemzetgyűlés 268. ülése 1924. lyeket beszédében mondott és a törvényjavaslat indokolásában kifejtett. Elnök: Kiván-e még valaki szólni ? (Senki!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Kérem az eredeti szakasz fentartását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kéthly Anna képviselőtársunk a 15. § törlését kivánja, indítványa tehát ellentétben áll az eredeti szöveggel. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni szemben Kéthly Anna képviselőtársunk indítványával. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el, igy Kéthly Anna képviselőtársunk indítványa elesik. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa a 16. §-t). Maday Gyula ! Maday Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Az osztálylétszámra vonatkozólag.. . Elnök (csenget) : A képviselő ur a 16. § után akar egy uj szakaszt beiktatni. Előbb tehát letárgyaljuk a 16. szakaszt és azután fogjuk a képviselő ur által előterjeszteni szándékolt uj szakaszt tárgyalás alá venni. Kiván-e valaki a 16. §-hoz szólni ! (Senki.) A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most kérném Maday képviselő urat, sziveskedjék az uj szakasz beiktatásáról szóló indítványát előadni. Maday Gyula : T. Nemzetgyűlés Î Az általános vita folyamán beterjesztettem egy indítványt egy uj 17. §-ra vonatkozólag, amelyben rámutattam arra, hogy az osztálylétszám megváltoztatására az iskolafentartóknak 10 esztendőt bocsássunk rendelkezésükre, hogy módjukban legyen redukálni azt a 60-as osztálylétszámot, amelyet a középiskolai tanitás eredménytelenségének legfőbb okául állapított meg minden szónok, pártkülönbség nélkül. Én ugy gondolnám, hogy ezt a bajt gyógyítsuk részint a párhuzamos osztályok felállításával, részint pedig a tanulók polgári vagy szakiskolákba való szorításával. Évtizedes nagy bajok gyógyítására javaslom tehát ezt az uj 17. t-t, mely következőképen hangzik (olvassa) : »A tanulók osztálylétszáma. A tanulók száma egy osztályban nem lehet több hatvannál. Az iskolafentartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek ugy, hogy a törvény életbeléptetésétől számitott tiz évi előkészületi idő elteltével a magyar középiskolában a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet.« Elnök : Kivan még valaki szólni"? (Petrovácz Gyula szólásra jelentkezik.) Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula : T. Nemzetgyűlés! Készséggel elfogadnám Maday Gyula képviselő ur indítványát, ha abban az osztálylétszám redukálására engedélyezhető időt 10 esztendő helyett öt esztendőben kérte volna megállapitani. Én ezt a kérdést sokkal súlyosabbnak tartom, semhogy még 10 esztendővel elodázzuk az osztálylétszám redukálását. Szerintem e határidőnek lehető megrövidítése volna indokolt márcsak azért is, mert hiszen az ország pénzügyi szanálása is csupán két és fél esztendőt vesz igénybe s igy azt gondolom, hogy öt esztendő olyan idő, hogy ez idő alatt az osztálylétszámok redukálása is megtörténhetik. Mély tisztelettel tehát azt indítványozom, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Maday Gyula Napló XXII. évi április hó 3-án, csütörtökön. 231 képviselő ur inditványábaii foglalt 10 esztendei határidő helyett öt esztendőben állapítja meg a határidőt. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Senki.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Ennél a kérdésnél is abban a helyzetben vagyok, hogy elvileg ugyan osztozom Petrovácz Gyula t. képviselőtársam felfogásában, azt azonban mai súlyos pénzügyi helyzetünkben keresztühihetetlennek tartom. Épen ezért kérném a Maday Gyula képviselő ur által benyújtott szöveg elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Maday Gyula képviselő urnák uj 17, §-t ajánló indítványát elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a kópvizelő urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Maday Gyula képviselő ur indítványát elfogadta. Következik a régi 17., uj 18. szakasz. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa a régi 17., uj 18., a régi 18., uj 19. és a régi 19., uj 20. szakaszt, mely szakaszok hozzászólás nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanusitott Peyer Károly képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség kéri Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert az iratok tartalma szerint a Népszava című újságnak 1923 április 24-én kiadott számában megjelent egy cikk »Hegyeshalmy öszszekeveri a fiát a vejével« felirat alatt. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Ennek a cikknek a tartalma a következő. (olvassa): »Hegyeshalmy kereskedelmi minister korában kinevezte vejét, Alszeghyt, a szénbizottsághoz kormánybiztoshelyettessé. Hogy hol szerezte ez az ur ezen álláshoz szükséges szakképzettségét, csak az exminister após tudná megmondani. A fia pedig igazgatója a Ferrocarbon szénkereskedelmi vállalatnak, melynek alakulása összeesik a vőnek kormánybiztoshelyettessé való kinevezésével. Már most mi a helyzet. A szén forgalma kötött, csak az kap szenet, akinek a Szénbizottság kiutal. Hegyeshalmy fiának két csuzdája van. ..«, tovább: »... régi szénkereskedők nem tudnak szenet kapni, de Hegyeshalmy fia egész télen bőven el volt látva a sógora által kiutalt szénnel és sok milliót keresett ennek a révén. Minden tisztességes emberre bizom annak megítélését, hogy ez panama-e?« A bizottság az iratok betekintése és az újságcikk átvizsgálása után megállapította, hogy az abban foglalt kijelentések olyanok, amelyek valóság esetén alkalmasak arra, hogy a főmagánvádló, Hegyeshalmy Lajos és Alszeghy Béla ellen büntető esetleg fegyelmi eljárás megindítását vonják maguk után és őket közmegvetésnek tegyék ki, épen azért, bűncselekmény jelenségei fenforogván, a személyi összefüggés pedig nem lévén vitás, mert Peyer Károly képviselő ur az iratok szerint a szerzőséget elismerte, zaklatás esete pedig nem forog fenn, tisztelettel javasolja 37