Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-268
A nemzetgyűlés 268. ülése 1924. náziumban« szó itt bennhagyassék és elfogadom a javaslatot. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 8. §-nál Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványt nyújtott be, amely ellentéte« az eredeti szöveggel. Az indítványt tehát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem: méltóztatnak-e a 8. %-i eredeti szövegezésében, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget elveti, s igy a 8. §-t HegymegiKiss Pál képviselő ur indítványával kiegészítve elfogadottnak jelentem ki. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: Nem kérek szót. Bartos János jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Ehhez a szakaszhoz voltam bátor a bizottságban egy indítványt tenni, amely ott nem fogadtatott el. Bár sejtem, hogy az itt sem fog elfogadtatni, a magam lelkiismeretemnek megnyugtatására mégis megteszem ezt az indítványomat. Ez az indítvány szól t. i. arról a ballasztról, amely az osztályokban a haladást lehetetlenné teszi, az osztályok nívóját rendszerint aláássa, a tanitás hatásosságát csökkenti és az osztályok morális érzését rend szerint szintén erősen befolyásolja. Ez a bukdácsoló tanulók sorozata. A bukdácsoló tanulók azok, akik a tantárgyaknak több mint felében nem mutattak eredményt és évről-évre ismételgetve mennek osztályról-osztályra felfelé. Ezeknek a tanulóknak az osztályokra gyakorolt morális és az előmenetelt hátráltató hatását az által ellensúlyozza pl. a kereskedelemügyi minister az ő fenhatósága alatt álló iparoktatási tanintézetekben, hogy ott olyan tanulótól, aki négynél több tantárgyból megbukik, a tantestület javaslatára a minister megvonhatja az osztályismétlés kedvezményét. Az osztályismétlés nem jog, az kedvezmény, épen azért ezt a kedvezményt bizonyos indokolt és megindokolható esetekben a tantestület javaslatára a ministernek jogában áll megvonni. Az iparoktatási középfokú szakintézeteknél ennek a rendszernek bevezetése nagyon jó eredményeket ért el, amikor négynél több tantárgyból bukott tanulónak ismételnie csak különös esetekben lehet, olyankor, amikor a négynél több tantárgyból való elégtelen előmenetel az illetőnek vétlen hibájából, betegségéből, vagy másból származik. Azért vagyok bátor a következő módosítást javasolni a 9. $-hoz, uj negyedik bekezdésként (olvassa): »Attól a tanulótól, aki négynél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az osztályismétlés kedvezményét a tanártestület javaslatára a kultuszminister, illetőleg az iskola főhatósága megvonhatja. Kérem e módosításom elfogadását. (Drozdy Győző: Isten ments!) Elnök: Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur következik. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem eltérőleg a minister ur javaslatától a 9. § olyképen rendelkezik, hogy a két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók kivételes esetekben javitóvizsgálatot tehetnek. Ebből azt következtetem, hogy akkor az egy tárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulóknak általánosságban meg kellene adni azt a kedvezményt, hogy ezek javitó vizsgálatra mehessenek, s erre külön engedély nem volna szükséges. évi április ho 3-án, csütörtökön. 229 Én azt gondolom, hogy e 9. § 2. bekezdése az eredeti javaslatban csak tévedésből maradt benn, azért a 2. bekezdést a következőkép javaslom szövegezni (olvassa): »Az a tanuló, aki egy tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, jogosítva van arra, hogy elégtelen osztályzatának kijavítása végett a következő iskolai év kezdetén javitóvizsgálatot tehessen.« A javaslat szövege esetleg visszaélésekre adhat alkalmat, azért indítványozom, hogy változtassuk meg ezt az általam javasolt módon. Elnök: Kivan még valaki szólani? Drozdy Győző képviselő ur kivan szólani. Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Én csak Petrovácz t. képviselőtársam indítványával kapcsolatban óhajtok felszólalni, amennyiben az én egyéni meggyőződésem szerint mi a négy vagy annál több tárgyból megbukott tanulókkal szemben nem járhatunk el olyan szigorúsággal, amint azt a t. képviselő ur kivánja. Az élet ugyanis azt bizonyitja, hogy ezek az iskolai rossz tanulók legtöbb esetben az életben jobban érvényesülnek, mint a kiváló tanulók. Az általános vita során ismertettem Oswald erre vonatkozó a »Nagy Emberekről« szóló tanulmányának sok adatát, ami azt hiszem, világosan meggyőzhette a kétkedőket, hogy sokszor még a legrosszabb tanulók is az életben a legkiválóbb emberek szoktak lenni. Ne legyünk tehát mi, Magyarország az egyetlen állam az egész világon, amely ilyen rendszerrel jön és a rossz tanulónak lehetetlenné teszi azt, hogy megismételje az osztályt. Elvégre a bukás nem mindig a szorgalom hiányának és a tehetségtelenségnek kérdése, hanem a rossz nevelésnek és a rossz környezetnek vagy pedig betegségeknek is lehet a kérdése. Ha tehát véletlenül valaki rossz környezetbe kerül vagy ha az Isten betegséggel sújtja, akkor nem büntethetjük őt azzal, hogy ne ismételhesse meg azt az osztályt. Mi inkább a liberálisabb, a szabadabb irányzat felé haladjunk és sohase kössük meg jobban a dolgokat, mint ahogyan megvannak kötve, tehát a ma meglévő állapotoknál még rosszabb dolgokkal ne jöjjünk. Ennélfogva indítványozom, hogy Petrovácz Gyula képviselőtársunk javaslatát ne fogadja el a nemzetgyűlés. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Petrovácz Gyula szólásra jelentkezik.) Milyen címen kivan a képviselő ur szólani. Petrovácz Gyula: Félreértett szavaim helyreigazítása címén. Elnök: Tessék. Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! A képviselő ur félreértette szavaimat. Én nem imperative óhajtom kimondani, hogy a négy tantárgyból megbukott tanuló nem ismételhet, csak azt kivánom kimondatni, hogy lehetnek olyan esetek, amikor a minister ur ezt a kedvezményt megvonhatja. Ez keresztül megy először, a tanártestület retortáján, az mindenkor tudja, hogy van-e szükség ilyen rendszabályra vagy sem, másodszor keresztül megy a minister ur retortáján, aki felülbírálja ezeket az intézkedéseket. Azt hiszem tehát, hogy ezt a jogot megadhatjuk^ hogy megvonható legyen az ismétlés az ilyen konok, makacsul éveken át ismétlő tanuloktól. Én e rendelkezés lehetőségét helyesnek tartom, de imperativ kimondását én sem tartom szükségesnek. Elnök: A vitát bezárom. A kultuszminister ur kíván nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! Én nem óhajtok ebben a szakkérdésben állást foglalni és a nemzetgyűlés belátására bízom a döntést, Petrovácz képviselő ur inditványa ellen nines ki-