Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-267

A nemzetgyűlés 267. ülése 192 kénytelenek kivinni a községi jegyzőt és községi esküdteket, hogy azokkal igazoltassák az adatokat. Ehhez méltóztassék még hozzávenni azt, hogy a tanyai lakosság tekintélyes része, legalább a fele épen a most tárgyalt középiskolai javaslat nagyobb dicsőségére, analfabéta. Hogyan fogja az a tisztelt őstermelő ezeket az igazolványokat ki­tölteni? Ez képtelenség. Most egy képviselőtársam megjegyzését hozom fel, aki azt mondotta: rend­ben van, valahogy kitölti; de ha nem adta el azt, amit a piacra vitt, — arra már nincs rubrika, hogy ha visszahozza — mit csináljon? Odamen­jen-e az ellenőrhöz és igazoltassa, hogy a kocsi­derékban ottmaradt még 13 tojás és nem tudom, hány házinyúl vagy fej káposzta! Erre nincs intézkedés. Méltóztassék elkép­zelni, — ha láttak már ilyen alföldi hetivásárt — hogy egy kocsira felraknak 4—500 fej káposztát. Ha tehát az az ellenőr kötelességének igazán eleget akar "tenni, akkor fejenként meg kell olvasnia a káposztát és megállapítania, hogy ezen a kocsin volt 400 fej káposzta, emezen pedig 507 fej. Különben nem igazolhatja. (Mozgás. — Rupert Rezső: |Ez kabaréba való! — Vanczák János: Oda is kerül! — Dénes István: Miért oly néma a többségi) A kisgazdáknak fel kell ébredniök. (Rupert Rezső: Régen kellett volna!) Be kell látniok, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: A szanálási javaslatokban még különbek vannak ! Nem ez a legnagyobb baj.) hogy az egyszerű kormánytámogatás és a kormányban való nagy bizalom (Dénes Isván: Vak bizalom!) miként bosszulja meg magát. Kiváncsi vagyok arra, hogy kisgazda-képviselőtársaim miképen fogják megmagyarázni az ő kisgazdatársainak és azok­nak a szegény dohánykertészeknek, lakóknak ezt a rendeletet. (Csizmadia András: Majd meglátják!) De előbb nekünk ismernünk kell a rendeletet, mert pl. nálam ez még eddig nem jelentkezett! Én is őrületnek tartom a magam részéről. — Zaj. — Rákóczi Ferenc: Ugy látszik, csak ellenzéki kerületekben jelentkezik.) Sok mindent nem ismernek. (Zaj. — Elnök csenget. — Rupert Rezső : Már egy évvel ezelőtt sok minden megtörtént, amiről nem tudnak. — Csizmadia András: Dehogy nem! — Lovász János: Majd Rupert informál bennünket! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Horváth Zoltán: Amikor az én kisgazda kép­viselőtársaim és pedig az első nemzetgyűlésben, ahol abszolút többségben voltak, ahol igazán mondhatjuk, hogy a csizma dominált... — (Bor­gulya Pál: Nem áll! Huszonnyolcan voltunk! Hát ötven tagból állt az a nemzetgyűlés? — Rupert Rezső: Ez sem tetszik? — Nagy Ernő: Akkor még az erkölcsi súlyotok meg volt ám, de most már annak fuccs! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Horváth Zoltán: Ne méltóztassék szószerin t venni, hogy többségben volt a kisgazdapárt, annyi bizonyos, hogy dominált a pártban és amely párt­hoz csatlakozott a nemzetgyűlésben, az döntött. — (Nagy Ernő: Az erkölcsi súly ott volt!) Önök ezt a törvényt vak bizalmuknál fogva átengedték. — (Borgulya Pál: Mi nem csatlakoztunk sehová, hanem hozzánk csatlakoztak! — Zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Dénes képviselő urat kérem, sziveskedjék csendben ma­radni. Horváth Zoltán: Akkor még szomorúbb, ha önök nem csatlakoztak sehová, hanem önökhöz csatlakoztak; akkor önök csinálták és egyenesen önök felelősek ezért! — (Lovász János: Az nem törvény, csak rendelet! — Borgulya Pál: Még nem jelent meg falvainkban. — Zaj a jobboldalon.) Napló XXII. 4. évi április hó 2-án 3 szerdán. 211 Elnök: Csendet kérek. (Dénes István közbe­szól.) Csendet kérek Dénes István képviselő ur! Horváth Zoltán: Egy szóval szomorú törvény­hozás, hogy nem méltóztatnak tudni, hogy mit alkottak meg. Végtelenül szomorú ez! (Mayer János: Ugyan, bizza már ránk. — Dénes István: Nem bizzuk önökre!) Elnök: Dénes István képviselő urat ismétel­ten kérem, méltóztassék csendben maradni. Le­hetetlenség, hogy a képviselő ur a szónok minden mondatához egy másikat mondjon. (Dénes István közbeszól.) Dénes István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani, Legalább tizszer kértem a képviselő urat, hogy maradjon csendben. (Dé­nes István: Pikkel rám!) Dénes képviselő urat rendreutasitom. Én senkire nem pikkelek, de a képviselő urat legalább tizszer kértem, hogy ma­radjon csendben, és a képviselő ur az elnöki figyel­meztetéseket sohasem szokta figyelembe venni. Horváth Zoltán: Felhivom innen kisgazda képviselőtársaimat, hogy méltóztassanak ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert ez nagyon mélyen belevág nemcsak — mint mondottam — a kis­gazdáknak, hanem a törpebirtokosoknak, a fele­seknek, háromholdasoknak, dohánykertészeknek. a tanyai lakosoknak az életébe is. Én hiszem, hogy kisgazdaképviselőtársaimnak még ma is van annyi súlya, különösen igy a szanálási tör­vényjavaslatok előtt, a kormány táborában, hogy ha a pénzügyminister urnák feltárják ennek a rendeletnek a lehetetlenségét, a pénzügy minister ur módot és alkalmat fog keresni arra, hogy ennek a lehetetlen rendeletnek a végrehajtását felfüggessze. (Lovász János: Ugy-e nem törvény, hanem rendelet!) A törvény végrehajtására ki­adott rendelet. (Rupert Rezső : Hogy mer ilyen rendeletet kiadni, az nem elég ! — Borgulya Pál: Majd intézkedünk róla, hogy vissza legyen csi­nálva ! ) Mint méltóztatnak tudni, minden törvény végrehajtásával valamely minister van megbizva. A törvény csak holt betű, ahhoz a törvényhez végrehajtási rendeletet és utasitást is kell készi­teni. Ehhez a törvényhez, az 1891 : XXXI. teikk­hez a pénzügyminister ur végrehajtási utasitást készitett és utasitásának 8. mellékleteként kiadta ezt a blankettát. (Rupert Rezső: Az üres váltót aláirtak és most kitöltik. Mindig azt mondjuk, hogy nem szabad üres váltót aláirni. A szanálási javaslatoknál is ugyanígy van.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Horváth Zoltán: Ezek után a pénzügyminis­ter úrhoz a következő interpellációt terjesztem elő (olvassa): 1. Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy az 1921 : XXXIX. tcikk 29. §-ának végrehajtása során olyan utasítás készült, amely ugy a hatóságokat, mint az őstermeléssel foglal­kozókat lehetetlen helyzet elé állitja? 2. Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, bár a rendelet szerint, már 1924 április 1-étől csakis a felmutatott őstermelési községi bizonyítvány alapján árusíthatnak az őstermelők, a szükséges számú blankettákat még ma sem küldték szét? 3. Hajlandó-e a minister ur a 130.000/1921. sz. utasításhoz csatolt 8. számú mellékletet hatályon kivül helyezve, olyan rendelkezést kibocsátani, amely a földmivesnép viszonyaival, és a való élet körülményeivel számolva, elviselhető lesz? Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügy­minister urnák. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Eőri-Szabó Dezső. Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Az előttem felszólalt t. képviselőtársam a falu népének egyik 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom