Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-264

 nemzetgyűlés 264. ülése 1924. matba, egy minden nap megjelenő orgánumba ir. (Nagy zaj.) Ezeket óhajtottam elmondani azért, hogy az igazságügyminister urnák módot adjak arra, hogy itt az egész ország előtt és nem csak az igazságügyministeriumban kinyilatkoztassa, hogy tényleg csak az igazság lehet az a szempont s a törvény betűje és akarata, amelyik után a bíróságnak menni kell, mert igenis ezek az Ítéletek és azok az eljárási módok, amelyekkel sajnosán találkozunk ma az utóbbi időkben egyes bírósági tárgyalásokon, nem alkalmasak arra, hogy ezt a mi mindnyájunknak féltve őrzött kincsét, a bíróság objektivitásába vetett hitünket megerősitsék. Én az igazságügyminister úrhoz a következő interpellációt intézem (olvassa) : »Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy Piroska János nyugalmazott főhadnagyot és Piroska Györgyöt a szegedi kir. törvényszék vádtanácsa, illetve a szegedi kir. ítélőtábla 300 hold föld és egy ház kaució mellett szabadlábra helyezte !« Itt meg kell jegyeznem azt, hogy Piroskáéknak nem volt, csak 120 hold földjük, a 180 hold földet a hatóságok tudomása mellett, miután előbb az összes lapok megírták, ott szedték össze a többi csongrádi ébredőktől abból a célból, hogy Piroskáék szabadlábra kerüljenek (olvassa) : 2. Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy ugy a budapesti, mint a csongrádi 'bombamerényletek ügyében az eltussolás jelei mutatkoznak és Csongrádon terrorisztikus eszközökkel kényszerítik a terhelő tanukat vallomásuk visszavonására ? 3. Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy Csongrádon a szegedi Csillagbörtönből kiszabadult Piroskafivéreket lármás tüntetéssel fogadták és felszólították őket, hogy haladjanak a megkezdett utón a keresztény Magyarország felépítésére ! 4. Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy a Huszár Csaba orvos és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a törvényszéki tárgyaláson olyan jelenségek merültek fel, amelyeknek megismétlődése nem áll az igazságszolgáltatás érdekében ? 5. Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy a kecskeméti kir. törvényszék elnöke, kinek a vezetése alatt álló törvényszéken bűnügyek vannak folyamatban Francia Kiss Mihály ellen, megjelenésével demonstrált Francia Kiss Mihály egyik családi ünnepélyén ? 6. Hajlandó-e az igazságügyminister ur gondoskodni arról, hogy az elkövetett gyilkosságok necsak kinyomoztassanak, de a gyilkosok büntetésüket el is nyerjék! 7. Ha igen, milyen eszközöket kivan alkalmazni az igazságügyminister ur avégből, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságát és objektivitását s ezzel az igazságszolgáltatás rendes menetét biztosítsa 1 (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az állami lét erkölcsi alapját csak a jog, törvény ós igazság képezheti. (Ugy van! Ugy van! a Ház minden oldalán. — Nagy Ernő: Négy év alatt ez nem volt és nincs ma sem!) Ideiglenesen az erő és hatalom alapján állhat egy állami élet, de tartós állami élet csak erkölcsi alapon, amint mondtam a jog, törvény ós igazság alapján állhat. (Ugy van! Ugy van! —• Nagy Ernő: így kellene! — Elnök csenget.) Ez a meggyőződés hozott engem ebbe a székbe, ez a meggyőződés tart itt és előttem áll az a Jfajpló XXII, évi március hó 29-én, szombaton. 141 kötelesség, hogy e meggyőződésemnek teljes tehetségemhez és erőmhöz képest érvényt szerezzek. (Helyeslés.) Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy én csak addig maradok ezen a helyen, amig ezt a tervemet szándékomat és meggyőződésemet beváltani képes leszek, vagv meggyőződöm róla, hogy képes nem leszek. (Nagy Ernő: No akkor nem sokáig tetszik maradni, egész biztos, hogy nem sokáig vagv Bethlent kell eltávolítani ! — Derültség. —- Berki Gyula: Sokkal komolyabb a dolog, semhogy ilyen tréfákkal lehetne elintézni! — Elnök csenget.) Elnök: Nagy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pesthy Pál igazságügyminister : Ami a hozzám intézett egyes {kérdésekre és egyes ügyekre vonatkozó választ illeti, pontonként a következőkben van szerencsém az igen t. interpelláló képviselő urnák válaszolni. Az^ első kérdés az, hogy (olvassa) : »Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy Piroska János nyugalmazott főhadnagyot ós Piroska Györgyöt a szegedi kir. törvényszék vádtanáosa, illetve a szegedi kir. ítélőtábla 300 hold föld és egy ház kaució mellett szabadlábra helyezte ?« Ez a kérdés magának a bűnügynek anyagi, ineritális részére vonatkozik. En ennek az ügynek anyagi részéről tudomással nem birok, ennek az ügynek anyagi részét nem ismerem, azonban kijelentem azt, hogy betekintést fogok ezekbe az ügyekbe szerezni ós ami felügyeleti és fegyelmi utón megtörténhetik a tekintetben, — tiszteletben tartva mégis a birói függetlenséget — hogy itt a törvény rendelkezése és a joggyakorlat betartassák, az meg fog történni. (Kupert Rezső : Mindenekelőtt a bíróküldés kérdésében méltóztassék intézkedni ! Ilyenek után nem maradhatnak annak a bíróságnak kezében !) Méltóztassék a képviselő urnák majd akkorra, amikorra nekem módom lesz véleményt alkotni az ügyben, fentartani elhatározását. (Egy hang jobbfelöl: Szegény Fábián, Rupert nélkül nem tud gondolkodni !) Második kérdése az igen t. interpelláló képviselő urnák az, hogy (olvassa): »Van-e tudomása az igazságügyminister urnák arról, hogy ugy a budapesti, mint a csongrádi bombamerényletek ügyében az eltussolás jelei mutatkoznak és Csongrádon terrorisztikus eszközökkel kényszeritik a terhelő tanukat vallomásuk visszavonására ?« Az eltussolásról tudomásom nincs. Amenynyiben ilyenről hirt hallottam, az az első, amit a képviselő úrtól hallottam. Konkrétumot a képviselő úrtól sem hallottam erre vonatkozóan, csupán egyet, ami konkrétumszerü valami, nevezetesen, hogy a vallomások vissza* vonatása oly módon történik, hogy a fogházba bejárók persuadeálják az illetőket vallomásuk visszavonására. Igen, t. kéxrviselő ur, nagyon jól méltóztatik tudni, hogy a letartóztatottakkal való érintkezés szabályozva van a fogházrendtartás szerint. Vizsgálat tárgyává fogom tenni azt, hogy ez a fogházrendtartás betartatott-e vagy sem s amennyiben szabálytalanságot fogok találni, azt meg is fogom torolni. (Helyeslés.) A másik ügy a csongrádi ügyben a terrorisztikus eszközökkel való kényszerítés. A csongrádi ügyre vonatkozóan csak azt vagyok bátor bejelenteni, hogy én a csongrádi, illetőleg Piroska-üggyel kapcsolatban a mai lapokból értesültem arról, hogy Piroskáékat Csongrádon miként fogadták. Minthogy én ebben a 22