Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-264

128 A nemzetgyűlés 264. ülése 1.924. évi március hó 29-én, szombaton, natkozólag kapott volna egy kormányzói kéziratot. Kouoedáiom azt, hogy némi sérelem esett itt a tisztviselőkön. Amikor azonban észreveszik illetékes helyeken azt, hogy a tisztviselőkkel méltánytalanság történt, akkor észre kell venniök azt is, hogy ugyanakkor a l'öldigénylők jelentékeny tömegei nem juthatnak földhöz, uogy ugyanakkor a földigénylók szemeit 800— iüíjü négyszögölekkel szúrják ki az ország több részében. Észre kellett volna venniök az illetékes tényezőknek azt, hogy valóságos kálváriát Jár a magyar nép, az a nep, amelynek hivatása a i'öldmivelés, hogy föidhö_z. tudjon jutni. Észre kellett volna venni illetékes helyen, hogy. a nagybirtokosok mindent elkövetnek az iránt, hogy a íöldigénylőket visszaszorítsák a földigényléstől; észre kellett voina venniök, hogyha a magyar, földmunkások óriási tömegei nem kapnak aratási munkát, akkor semmit sem ér az egész földreform. Nem veszik észre mindazt a sok hátrányt, amelyet a földreformnovelia tárgyalása során voltunk bátrak felsorakoztatni. Márpedig azt hiszem, hogy a magyarnemzet többsége mégis csak ezekből a földmunkásokból áll, s a magyar nemzet taipraáliitása ezektől várható. Amidőn a közvetítő indítványomat elfogadásra ajánlom, teszem ezt abban a reményben, hogy a t. többség nem fog elzárkózni ez elől és megszünteti az e kérdés körül kialakult lehetetlen állapotokat. Egyébként indítványomat a következőkép módosítóin (olvassa): »Az alaptörvény 2. §-a 1. bekezdésének 6. pontja hagyassék meg és a következő szöveggel egészíttessék ki: Ez azonban 50 katasztrális holdat meg nem haladhat, továbbá ez a juttatás csak 1000 holdon felüli nagybirtokból eszközölhető és csak abban az esetben, ha a részesített maga házilag műveli meg a kapott földet.« Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Tekintettel arra, hogy a képviselő ur indítványát megfelelő módon — t. i. azt a tárgyalás alatt levő szakaszra vonatkoztatva — módosította és igy nyújtotta be, az határozathozatal tárgyát fogja képezni. Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A loldmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! A magam részéről ragaszkodni kívánok ahhoz, hogy nem óhajtok a vitában felmerült minden kifogásra kiterjeszkedni, arra való tekintettel, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat egy paragrafusának egyik bekezdése küldetett csak vissza a kormányzó ur által. (Helyeslés jobbfelől) A felszólaló képviselő urak — Szilágyi Lajos t. képviselő úrtól elkezdve — nem nagyon kevertek bele politikumot, hanem magával a visszaküldés tényével és annak következményeivel foglalkoztak. Az a kifogás merült fel, hogy ez a visszaküldés csak a 2. § első bekezdése 6. pontjának bizonyos kitételére vonatko

: zott és nem az egész 6. pontra. Ezzel szemben hivatkozhatom magára a leiratra, amely az egész 6. pontot ajánlja megfontolásra a nemzetgyűlésnek. Itt tehát az egész 6. pontról és nem kizárólag csak arról van szó, amit azután a kormányzói kézirat külön is megemlít. A nemzetgyűlésnek ennélfogva joga van az egész (>. pout felett határozni abban a tekintetben, bogy fentartja-e vagy nem. Ami azokat az aggályokat illeti, hogy itt tatán azt célozza ez a törlési javaslat, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által nagyobb mennyiségben adassanak középbirtokok, kijelentem, hogy ez tőlem a legnagyobb mértékben távol áll. Le kívánom ezt szögezni itt a nemzetgyűlés szine előtt azért, nehogy kifelé az a színezete legyen a dolognak, hogy ez az ujabb tárgyalás csak azért van, hogy Magyarországon a földreform végrehajtásánál nagyobb mennyiségben vagy nagyobb kiterjedésben adjon vagy adhasson középbirtokot a bíróság. Hiszen magának a novellának a szerkezete és már megszavazott szakaszai határozottan arra utalnak, hogy középbirtokot csak • a többi igénylő kielégítése után adhat a bíróság. Szakács Andor t. képviselőtársam nagyon helyesen hivatkozott a novella azon szakaszára, amelyben ki van mondva, hogy a középbirtok juttatása milyen feltételekhez van kötve. Azok a feltételek épen azért kerültek be a novellába és ezért hoztam azokat ide a nemzetgyűlés elé, hogy a középbirtokok alakítása túlságba ne menjen s hogy a középbirtokok csak ott létesüljenek, ahol ez elkerülhetetlen. Mert vannak olyan esetek, ahol ez egyenesen elkerülhetetlen. (Rupert Rezső: Nemcsak arról van szó, hanem arról is, hogy 20—40—50 holdakat fognak adományozni!) Vannak ugyanis olyan középbirtoktestek, amelyeket — amint azt az általános tárgyalás során is bátor voltam jelezni, — felosztani egyenesen lehetetlenség, abból az elvből kiindulva, hogy a föld teljes értékét fizetni kell s ahol épületek vagy gyárak vannak a birtokon, ezek is kisajátítás alá esnek, úgyhogy a vételárat azok a szegényebb sorsú igénylők, akik elsősoríban jönnek számításba, képtelenek kifizetni. Dénes István t. képviselőtársam indítványának lényege az, hogy mondjuk ki, hogy csak 50 holdig terjedhet a középbirtok. Ezt megértem olyan középbirtoknál, amely tiszta föld, amely nincs beépítve. De ahol a birtok be van épitve, akkora területet kell az épülethez vagy gyárhoz meghagyni, mely annak fentartását lehetővé teszi. S hogy nem lehet ilyen birtokokat felosztani, mutatja az, hogy van rá példa, hogy egy hatszázholdas középbirtok körülbelül 12 milliárdba kerül, tehát olyan drága, hogy azt a kisigénylők egyáltalán meg nem fizethetik. A bíróság ugyanis a középbirtok árába, nagyon helyesen, beleszámította a kisigénylők földjei árának egy részét, úgyhogy a kisigénylő sokkal kevesebbért kapja meg a föld holdját, mint amennyit a középbirtokra kiszabtak s amennyivel ott többletet hoz be a bíróság, itt a kisigénylőknél olcsóbban adja a. birtokot. (Drozdy Győző: De nem vesznek drágábban középbirtokot annál, mint amit megér!) Ebből a szempontból a középbirtoknál nem lehet az ötven holdat kikötni, mert épületekkel és szeszgyárral íberendezett gazdaságoknál nem lehet 50 holdat hagyni. Annak, hogy ebbe a törlésbe bevettük a képviselőkét és a többi kategóriákat is, még más oka is van azokon kivül, amelyek itt előhozattak Most méltóztassék arra gondolni, hogy amint a novella a visszajuttatás lehetőségét is alkalmazásba engedi hozni, a visszajut; tatásnál a visszajuttatandó vagy felosztandó birtokhoz jelentkezik valaki, akár közszolgálati alkalmazott, akár katonatiszt, esetleg akár képviselő is, — mert ilyen eset is előfordult már, egv olyan birtokot sajátítottak ki és parcel-