Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-264
A nemzetgyűlés 264. ülése 1924. évi március hó 29-én, szombaton. 129 Iáztak fel, amely az illetőnek ősi birtoka volt és akkor jelentkezett az, illető, hagy ha már felosztják a birtokot, neki is juttassanak 50 holdat abból az óriási birtokból, pénzért, olyan feltételek mellett, mint másnak, — nem tartom helyesnek, hogy ilyen lehetőségből akár képviselőt, akár katonatisztet, akár közalkalmazottat kihagyjunk. (Helyeslés jobbfeiől.) Ha ez a szakasz változatlanul fenmaradna, erre sem volna meg a lehetőség, amikor pedig a lehetőség minden társadalmi osztálynak megadatik, hogy a visszajuttatásnál, ha ősi családi birtokról van szó, ő is jelentkezik, megfosszuk a katonatiszteket, a képviselőket, a közalkalmazottakat ettől a lehetőségtől. (Ugy van! jobbfeiől.) Van egy másik dolog, amellyel a képviselő urak nem foglalkoztak, az elővételi jog gyakorlása. Bocsánatot kérek, nem tudom, hogy ugy lesz-e, de véleményem az, hogy az elővételi jog gyakorlását a kormányoknak még akkor is fenn kell tartani Magyarországon, amikor már a földreform végrehajattott (Drozdy Győző: Hogyne, ha kisembereknek vennék meg!) Az elővételi jog gyakorlása révén, még csak bérlet alakjában sem juthat valaki földhöz olyan, aki katona, aki köztisztviselő, vagy országgyűlési képviselő. Amikor ez nem erre a két esztendőre szól, amely még hátra van a földreform végrehajtásából, hanem szól egy messzebbmenő, egyelőre beláthatatlan távolságban lévő időre, nem tartanám helyesnek, ha az állam az elővásárlási jogot gyakorolja egy bérletnél vagy egy eladásnál, ahol a tulajdonosnak nem szabad károsodnia és nem is károsodhatik a novella után. Ez vonatkozik Drozdy t. képviselőtársam kifejtett aggályára is. (Drozdy Győző: Örülök neki. Majd a minister ur elé járulok az adatokkai!) Az a múltban volt, (Drozdy Győző: Tegnap!) és épen arról igyekeztem gondoskodni, hogy olyan esetek a novella után többé ne fordulhassanak elő. (Dénes István: A múlt bűneit is reparálni kell! Valaki gazdagodott vele!) A jövőben pedig, amikor már a földreform végrehajtása és az elővételi jog alapján — ahol a tulajdonosnak károsodni nem szabad, mert ugyanazt a szerződést kell átvennie s ugyanazokat az értékeket, terheket kifizetnie, amelyekre nézve a tulajdonos megegyezett, ahol tehát, mondom a tulajdonos nem károsodhatik — ott meg van a kormányzatnak, vagy a biróságnak az a lehetősége, hogy határozzon afelett, kinek adja el azt a birtokot, vagy kinek adja bérbe a bérletet, akár örök tulajdonul, akár, örök bérletbe, nem tartom helyesnek, hogy a végtelenségig, beláthatatlan hosszú ideig kizárjuk ebből a bérleti lehetőségből vagy a földszerzés lehetőségéből a tisztviselőket, akik között sok gazdasági akadémiát végzett egyén is van s kizárjuk a képviselőket is, akiknek megélhetési hivatásuk nem is a képviselőség, mert mindeniknek meg van a maga polgári foglalkozása is, kizárjuk különösen azokat a képviselőket, akiknek polgári foglalkozása a fölclmivelés, vagy a földdel való foglalkozás. (Igaz! Ugy van! jobbfeiől. Zaj a baloldalon.) Bocsánatot kérek, nekem ez a véleményem, és azokat a t. képviselőtársaimat, akik gondolkoznak afelett, hogy mi következhetik be e paragrafus alkalmazásával, arra kérem, méltóztassék csak rágondolni azokra a későbbi következményekre, amelyek e paragrafus folytán beállanak. (Úgy van! jobbfeiől.) Nekem az a szerény nézetem, hogy nem szabad nekünk ezt a kivételt, ezt a kizárást kimondanunk sem Napló XXII. képviselőre, sem közalkalmazottra, sem katonatisztre. (Rupert Rezső: Magas erkölcsi szempontok követelik! — Dénes István: Viszont korlátozni kell, hogy mennyit lehet nekik adni! — Zaj.) Elnök: Dénes képviselő urat kérem ne méltóztassék folyton közbeszólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: T. Nemzetgyűlés! E tekintetben újra Szakács Andor t. képviselőtársam beszédére kell hivatkoznom, aki felsorolta, — én nem akarom itt az időt tölteni ezzel, mert ő már felsorolta, — hogy milyen megszorításokhoz van kötve a jövőben a középbirtok kiadása. (Dénes István: De mennyit?) T. Nemzetgyűlés! Miután a novella következtében a földmivelésügyi ministernek is több befolyása lesz ebben a tekintetben, mint amennyi eddig volt, kijelentem itt újra: Nem az a célom, hogy mennél több középbirtok alakittassék Magyarországon, hanem az a célom, hogy először azok a szegénysorsu emberek elégíttessenek ki, akik jobban rá vannak szorulva. (Ugy van! Helyeslés jobbfeiől.) Mivel azonban a középbirtokot megszüntetni nem lehet, minden befolyásommal arra fogok törekedni, hogy ez a középbirtok ott, ahol annak jogosultsága van, olyan egyének kezébe kerüljön, akik azt jogosan igényelhetik. (Helyeslés jobbfeiől. — Dénes István: És ha nem ön lesz a minister? — Rupert Rezső: A jog csak arra való, hogy kisföldroivesek kapjanak földet!) Most két esztendeje a t. képviselő ur sem igy beszélt! (Zaj balfelől. Elnök csenget.) Magának ennek a szakasznak törlése senkit előnyösebb helyzetbe nem hoz, másoknál. Ezt is le akarom szögezni, hogy sem a katonatiszteket, sem a közalkalmazottakat, sem a képviselőket előnyösebb helyzetbe más társadalmi osztályokkal nem hczza. Hanem azt a kivételt, amelyben mindenki benn van Magyarországon, és amely csak ezeket az osztályokat veszi ki, akarjuk megszüntetni, mert részemről nem tartom helyesnek, hogy amikor r az alaptörvény általánosságban beszél a középbirtok adásának lehetőségéről, ki kapjunk két-három foglalkozási ágat, és azt, mintegy kipécézve, kitöröljük. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk. — Rupert Rezső: Hogy mindenkinek jusson, miért veszik el attól, akié a föld?) Akkor mégis egyszerűbb meghagyni azoknál, akiknél van. (Dénes István: Az a kérdés, hány holdat akarnak nekik adni?!) Bátor voltam rámutatni, hogy ennek a paragrafusnak a jövőben ^messze kiható következményei lennének az elővásárlási jog gyakorlásánál és a visszajuttatás kérdésénél, olyan messzemenő következményei, amilyeneknek nem szabad kitenni sem a képviselőt, sem a katonatisztet, sem a köztisztviselőt, miután semmivel sem juttatjuk előnyösebb helyzetbe őket ezzel a törléssel, csak az egyenlő elbánás elvét mondjuk ki ezzel a törléssel. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez a múlt tárgyaláson is egy hirtelen bedobott javaslat alapján, kellő megfontolás nélkül hozatott, amikor következményeinek minden oldalát megvilágítani nem is állott módunkban. Most megint itt van ez a javaslat s most már mindenki áttekintheti kövekezményeit. Azt hiszem, senkinek sem kell lelkiismeretén erőszakot tennie, amikor felismeri ennek heyteelen következményeit s azt adandó alkalommal megjavitani törekszik. Mindezeknél az okoknál fogva azokat a határozati javaslatokat, amelyek beterjesztettek 20
