Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-264
A nêtnzeigijulês 264. ülése 1924. tóm, (Mozgás jobbfelöl) amely misztifikációra azonban mi rájöttünk. Itt nem lehet ilyen közönséges trükkökkel a nemzetgyűlési képviselőknek olyan jogokat adni, amelyek értelmében hűséges kormánypárti szolgálatokat esetleg 100—200 holdakkal jutalmaz a kormány. (Kováts-Nagy Sándor: Egyikünk sem fog kérni egy holdat sem.) De talán vannak mégis precedensek, t. képviselő ur. (Kováts-Nagy Sándor: Nincsenek!) Talán megengedi nekünk, hogy mégsem a levegőből beszélünk, hanem a gyakorlati életből; talán mégis vannak olyan képviselők, akik igenis képviselői mandátumukat arra használták, hogy ez idő alatt meggyarapodjanak, hogy néhány holddal megnagyobbítsák a maguk birtokát. (Zaj és ellentmondások jobb felől: Honnun tudja? — Propper Sándor: Tessék megvárni, majd megmondja!) Ezt a visszaküldött törvényt, javaslatot a kormánynak nem lett volna szabad arra használni, hogy a képviselőket továbbra is kitegye a föld utáni loholásnak és szaladgálásnak. A kormánynak nem lett volna szabad mást csinálni, mint azt végrehajtani, amely céllal a kormányzó ur ezt a törvényjavaslatot visszaküldte. A kormányzó ur kifejezetten azzal küldte ezt vissza, hogy ez a nemzetgyűlés a katonatisztek és tisztviselők nagyobbmérvü földhözjuttatását tegye lehetővé. De mit tesz az igen t. kormány? Erre a képviselőknek nagyobb birtoktestek elfogadását is lehetővé akarja tenni. Ez én szerintem alkotmánysértés, ez szerintem kijátszása a kormányzó jóindulatának és jóhiszeműségének, ez szerintem nem más, mint az egész nemzetnek és nemzetgyűlésnek félrevezetése. Pedig legyenek meggyőződve t. képviselőtársaim, hogyha előfordul is, hogy Kuna P. példáját követve el is alszik a nemzetgyűlésen egy-egy képviselő, (Derültség a szélsőbaloldalon. — Kuna P. András: Mi nem alszunk, odanézünk. Ennem alszom.) mi minden egyes képviselőnél, ahol azt látjuk, hogy mandátumát arra fogja felhasználni... (Kuna P. András: Hogy autókat és sárgacsizmát keressen!) Elnök: Méltóztassék megszüntetni a párbeszédeket! A szó egyedül Drozdy képviselő urat illeti. Drozdy Győző: Mi ügyelni fogunk. (Kuna P. András: Mi is!) És ha azt látjuk, hogy valaki visszaél a helyzettel, belopna a törvénybe tulaj donképen egy olyan dolgot, amelyről a legfelsőbb fórum nem is álmodott, amelyre nem is gondolt, akkor mi lel fogjuk emelni a szavunkat ez ellen és rámutatunk az illetőkre, mert a panamáknak ebben az országban meg Kell szűnni, ha azt akarjuk, hogy ez az ország helyreálljon és fejlődjék. (Kuna P. András közbeszól.) Elnök: Tartózkodjék a képviselő ur a közbeszólásoktól, mert erősebb eszközökkel fogok élni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Különösen a gyanúsításoktól. — Rupert Rezső: Különösen az ivástól! Ne berúgva jöjjön ide! — Batitz Gyula: Boldog az a nemzet, amelynek Kuna a képviselője!) Drozdy Győző: Most hallom, hogy Knna képviselő ur azt kérdezi, hogy hány helyről kap Drozdy pénzt. Méltóztassék idefigyelni, megmondom, hogy Drozdy honnan kapja fizetéseit. Ecélból személyes kérdésben meg kell szakitanom a vitát, de a házszabályok szerint ehhez jogom van. n , Elnöki A képviselő urnák a sürgősségre évi 'március hó 29-én, szombaton. 125 vonatkozó rendelkezések értelmében a tárgyalásra szánt idő alatt személyes kérdésre kitérnie nem szabad. Méltóztassék visszatérni a tárgyra. Drozdy Győző: Akkor kapcsolatba hozom ezt a kérdést a földreformmal. (Derültség a szélsőbaloldalon.) A földreformtörvény értelmében sem juthat tisztességtelen jövedelemhez. rJn sem juthatok tisztességtelen jövedeleninez, t. Kuna P. barátom. Amikor nemzetgyűlési képviselővé megválasztottak engem, abban a pillanatban irtani egy levelet a székesfőváros tanácsának, amely így szólt: Tekintetes Tanács! En, miután képviselő vagyok, nem akarom köztisztviselői íizetésemet ielvenni és ezért ezt a székesfőváros tisztviselői gyermekeinek ajándékozom. (Zaj — a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben maradni, ha az elnök csenget. A képviselő urat figyelmeztetem, hogy a személyes kérdés terére át nem térhet. Méltóztassék tehát a tárgyhoz szólani. Ha a képviselő ur személyes kérdésben kivan felszólalni, a vita lezárása, illetőleg a napirend kimerülte után joga van ezt kérni. (Jßatitz Gyula: Már be is fejezte volna! Miért kell folyton akadékoskodni!) Batitz Gyula képviselő urat rendreutasítom. Drozdy Győző: Nem értem, mi célja van ennek a mai rendszernek azzal, hogy itt egy tulajdonképen megbukott és kimúlt társadalmi osztályt akar uj életre galvanizálni. Nem árulok zsákban macskát, megmondom, hogy itt a dzsentrikről, a kipusztulófélben lévő köznemesség ujrafeltámasztásáról van tulajodnképen szó. (Egy hang (jobbfelől): Hazafias elem! — Rupert Rezső: A dzsentri egészen más, mint a köznemesség!) Nem mondom, hogy a dzsentrik és a köznemesek a maguk, vagyonát elkártyázták, elprédálták, hogy haszo ntal an életet folytattak; én csak azt mondom, hogy a vagyon kicsúszott a lábuk alól már csak azért is, mert a családnak mindig több és több tagja között kellett azt a vagyont szétosztani, amelyet a magyar történelem folyamán bizonyos szolgálatokért az államfőtől kaptak. De mi értelme van annak, hogy egy ilyen kimulófélben lévő társadalmi osztályt ilyenféleképen, ilyen rendelkezésekkel, surrogatumokkal akarnak uj életre támasztani? Hiszen ha van ennek a nemzetnek egy titkos vágya, óhajtása, az egész biztosan nem az, hogy a köztisztviselők és protekciós katonatisztek középbirtokhoz jussanak. Egészen biztos, hogy a nemzet nagy többségében ilyen vágy, ilyen lelkesedés ezekért az eszmékért nem él. Bizonyos tehát, hogy csak egyes emberek érdekét szolgálja az, ha ezt a törvényt ilyen formában, mint ahogy kontemplálva van, végre akarják hajtani. Mert a nép nem kér ezekből az uj* földesurakból. Ezek az uj földesurak rendesen sokkal irgalmatlanabbak és sokkal kegyetlenebbek munkásaikkal, jobbágyaikkal szemben, mint azok a régiek, akik Ősapáiktól örökölték a földet. Ezek az uj földesurak sokkal kapzsibbak, ezek ki akarnak nullázni mindenkit, a volt tulajdonost, munkásaikat és a társadalomban sokkal kevésbbó tudnak elhelyezkedni, mint azok az emberek, akik a földet őseiktől örökölték. Itt egy erőteljes törekvés tapasztalható abban az irányban, hogy a szétbomlott középkori agrárszervezetet újra feltámasszák. De mi célja is volna tulajdonképen nálunk a középbirtoknak! Végigjártam a világ egy
