Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-264
• ) ... 124 À nemzet g y riles 264. ülése 1924. demtelen módon oly birtokhoz, amelyhez soha nem jutottak volna hozzá és nagyon sokan mentek tönkre azért. ín^rt annak idején lefizették a középbirtok árát. ma pedig csak az akkori pénzecskéjüket kapták vissza, vagy pedig a hv r JO;48zabb esetben ezt is bírói letétbe helyezték és hosszú, kilátástalan oöröknek vetették alá magukat. Most folytatom, amit n~<mdani akartam. Kn csakugyan az egyenlő elbánásnak vagyok a hive és azt kivánom, hogy ebben az országban tényleg egyenlő elbánásban részesüljön minden polgár, — kivételt nem teszek, köztisztviselő. iparos — szóval minden polgár, katonatiszt egyformán legyen részese minden jognak. Azonban itt épen ez a jogegyenlőség van veszedelemben, épen a jogegyenlőséget sérti a legjobban az a Javaslat, amellyel a minister ur idejött, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nekem más a véleményem. Legyen szabad nekem más véleményemnek lenni!) dacára, annak, hogy negatívumról van szó és kivesszük a törvényből ezt a súlyos dolgot. Mindjárt hozzáteszem, hogy azért egészen bizonyosan a gyakorlat azt fogia majd eredményezni, hogy egyes nagybirtokokat minden ok és indok nélkül fel fognak trancsirozni csak azért, mert protekciós uraságoknak kell egy kis félpotya föld, kell egy kis ajándék, egy kis nemzeti ajándék. (Pikier Emil: A magas házban lakó ur már kapott! — Kiss Menyhért: A zsidókét a legkevésbé veszik el!) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak közbeszólni. (Dénes István: Se zsidótól, se gróftól!) Méltóztassanak, kérem, csendben maradni! Drozdy Győző: Akinek van! Elinök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! (Dénes István: A kicsi zsidótól elveszik! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister; A kicsi zsidónak nincs nagy földje! Azt, ami nincs, hogyan vegyék el? — Dénes István: Kilenc holdat elvesznek! — Gr. Hoyos Miksa közbeszól.) Drozdy Győző: Ha megengedi, igen t. képviselőtársam, gróf Hoyos, az ön közbeszólására szintén reflektálni kivánok, mert igazságtalannak tartom megjegyzését. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy csak az fáj, hogy a zsidóktól veszik el a birtokot, de ha a grófoktól veszik el, az nekem nem fáj. Nincs igaza, mert én egyforma mértékkel mérek tisztességes zsidó és tisztességes gróf között és egyformán gyűlölöm a becstelen grófot és a becstelen zsidót. Előttem e tekintetben különbség nincs. Ellenben én a földreformot nem azért kivántam, hogy nemzeti ajándékot adjunk érdemtelen embereknek, (Szabó István (nagyatádi) föl dini velésügyi minister: Nem is adunk!) a földreformot nem azért kívántam, hogy elraboljanak egyes emberektől bizonyos területeket és a kommunizmust törvényes formában életbeléptessék. Hanem én a földreformot azért kívántam, hogy ebben az országban a dolgozó, szenvedő, a földet túró, a tiz körmével a földből kényeret kaparó földmivesnép jusson végre földhöz és megélhetéshez. Ha ezt teljesítettük, megoldottuk, akkor én hagyom azt a földet a grófok kezén, én nem irigylem tőlük, hagyom a zsidók kezén, én azoktól sem irigylem s azt mondom, hogy nem is kell tovább nyugtalanitani a nagybirtokot, be kell szüntetni minden további propagandát, inkább arra kell őket szoritani, arra. kell, még törvényhozási utón is kényszeríteni, hogy állitsanak fel birtokaikon gyárüzemeket, hogy ne szállitsák ki az országból a nyersterményeket, hanem adjanak ezekév?" március hó 29-én, szombaton. ben a gyárakban az embereknek kenyeret, hogy szaporodjék a nagybirtokon a magyarság és ne vándoroljanak ki az országból. (Gr. Hoyos Miksa közbeszól. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Drozdy Győző: Ha az előbbi kijelentésem adott alkalmat a képviselő urnák arra, hogy engem meggyanúsítson azzal, hogy csak a zsidók kedvéért beszélek, akkor meg kell magyaráznom, hogy én a gyakorlati életből veszem a példát. Tudniillik én azt látom, hogy a 300.000 holdas Esterházy-birtokból nagyon kevés középbirtokot alakítanak, azt látom, hogy ahol egy zsidó birtok felvetődik, ott mindjárt nyolctiz középbirtokigénylő is jelentkezik, ezekből adják nagyobbára a középbirtokot. A gyakorlati élet tehát azt bizonyítja, hogy igenis a játszma arra megy és ennélfogva ez a javaslat, amely előttünk fekszik, amelyet tárgyalunk, egy tipikus kurzustörvény akar lenni, olyan kurzustörvény, amely igenis csak a magy T ar társadalom egy rétegére, a zsidó rétegére akarja kivetni a maga ekéjét. (Propper Sándor: Csodálom, hogy Strakosch megengedi ezt a törvényt. — Esztergályos János: Esterházy herceg még a rokkant igénylőket is elutasítja. — Propper Sándor: Végre van egy zsidó ministerelnökünk! — Klárik Ferenc: Be megeszi a tréflit is!) Most foglalkoznom kell azzal a kijelentéssel, amellyel Rupert képviselőtársam foglalkozott. A kormányzói leirat világosan megmondja, hogy csak a katonatisztek és a köztisztviselők kizárása ellen emel vétót és csak azért küldi vissza. Erre mit látunk! Erre kapunk egy olyan javaslatot, amely cinikusan felhasználja a kormányzói leiratot és a képviselőknek is . . . Elnök: Kérem a képviselő urat . . . Drozdy Győző: . . . lehetővé akarja tenni, hogy ők is birtokot kapjanak. Elnök: Ne méltóztassék beszédét folytatni, amikor az elnök beszél! — Kérem a képviselő urat, hogy ilyen kifejezést ne méltóztassék alkalmazni. (Propper Sándor: Hát minek nevezze a cinizmust'? Rózsavíznek? — HegymegiKiss Pál: Ki kellene adni egy szótárt, hogy tudjuk, mit szabad mondani. — Felkiáltások jobbfelől: Helyes, ki kellene adni!) Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék az elnökkel vitatkozni. (Dénes István: Csodálatos, hogy Seitovszkyval ez nem történik meg!) Figyelmeztetem a képviselő urat, ne méltóztassék az elnökkel vitatkozni. Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés] Én nem tudom, hogy ez a szó »cinizmus«, miért ne volna parlamentáris... Elnök: Ne méltóztassék az elnökkel vitábaszállani! Drozdy Győző: Én csak a szót magyarázom. (Zaj a bal- és a széhőbaloldalon. — Létai Ernő: Házszabály vi tát csinálunk éjfélig. — Pikier Emil: Kérünk egy tánc- és illemtanárt.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot zavarni! (Propper Sándor: Tanfolyamot kérünk az illemtanból!) Drozdy Győző: Szóval a kormány azt a tényt, hogy az államfő ezt a törvényt törvényadta jogánál fogva visszaküldte, most felhasználja arra, hogy a képviselőket mégis kivonja azon szabály alól, hogy azoknak ne lehessen adni a törvényen felül is nagyobb birtokot. A földmivelésügyi minister ur, — ha nincs is itt— remélem, tudomást fog szerezni arról, hogy én ezt az eljárást közönséges misztifikációnak tar-
